Na sziasztok. Úgy ígértem hogy akkor írok ha hazaértem, de még itt vagyok az intenzíven. De már sokkal jobban. Apával ma már játszottam is. Igaz hogy mikor hapciztam egyet, sírtam utána, mert fáj még a műtét helye. Doktorbácsi reggel kivette a dréncsövet, úgyhogy már az sem zavar. Szerda estétől nem ehettem, képzeljétek. Csütörtökön semmit, pénteken teát kaptam, ma apa adott délben 20 ml tápszert. Nagyon finom volt. Soha nem volt még ilyen finom. 2 óránként kaphatok enni óvatosan. De egyébként sokkal jobban vagyok. Ma már mosolyogtam is. Apa elaltatott mielőtt elment. Úgysem engedtem volna el, ha fent vagyok. Mostmár sokat pihenek, gyógyulok, és remélem jövő héten megyek haza. 1 hónap után már csak kijár egy kis hazai levegő. Majd írok puszii nektek!!!!!!!!!