Hol is kezdjem hogy a lényeg benne legyen. Évekkel ezelőtt nem is vettem észre hogy kezd kialakúlni az agrofobiám. Szivdobogás, ájulás, tömeg félelem, hasmenés, stb. Nem merek lemenni dolgozni azóta. Nincs kedvem semmihez. Családom van két gyermek férj. Sokszor elgondolkozok hogy ennyi gyógyszerrel hogy fogok élni, majd ha a gyerekek oda kerülnek hogy kirepülnek, ismerkednem kell az ismeröseivel, ilyen betegen szorongva, félve, milyen élet ez?

Mindig azon gondolkodva hogy lehet fel sem kelek holnap. Miota a cigiröl is lemondtam társaságba nem megyek, egy kortyot nem iszok. Nem szívesen mozdulok ki gyógyszerek nélkül nem is tudok majd élni? Nagyon szeretnék a régi önmagam lenni, de hogyan???