ez hihetetlen, azt hittem, hogy csak én szenvedek ebben a “betegségben”. nekem már egy éve van, és pszichológushoz is jártam ez miatt, nyugtató teát is ittam, de az se hat. nagyon rossz érzés, hogy nemtudok előre jutni az életben, mert félek a buszozástól, a sétától, a bulikat telljes mértékben kizártam az életemből. nagyon rossz, hogy ha mennem kell valahova akkor úgy tervezem meg az útvonalamt, hogy a közelben legyen wc. nagyon félek hogy soha nem fog ez elmúlni. bár ez az 1év alatt sokat javult, már “elviselhetőbb” de pl.: multkor buszon voltam, és  dugóba kerültünk, és tudtam, hogy ha most rám jön, nem tudok leszállni, és bepánikoltam. alig kaptam levegőt, szakadt rólam a víz, reszkedtem, a szívem hevesen vert, és a sírás kerülgetett.