A Vese Világnapja alkalmából felkerestük Prof. Dr. Reusz Györgyöt, a Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika professzorát, nephrológust, valamint csecsemő- és gyermekgyógyászt, hogy a vesekövességről beszélgessünk. Két részes cikkben osztjuk meg olvasóinkkal az elváltozás sajátosságaira valamint kezelési lehetőségeire vonatkozó információkat.

Mennyire gyakori a vesekövesség előfordulása a világon és Magyarországon, változott-e ez az arány az elmúlt időben?
Erre vonatkozó pontos adatok nincsenek, becslések szerint évente a felnőtt lakosság mintegy 0.5-1%-ának alakulhat ki újonnan köve. Annak a valószínüsége, hogy életünk során legalább egy alkalommal vesekövünk alakuljon ki mintegy 10%-ra tehető. Nagy különbség figyelhető meg a fejlődő világ és a jóléti társadalmak között. A nehéz gazdasági helyzetben lévő földrészeken a nálunk mintegy 200 évvel ezelőtt tapasztalt állapotok figyelhetőek meg, vagyis ott még gyakoriak a fertőzés útján kialakuló hólyagkövek, Magyarországon azonban ma már nem találkozunk ilyen kórképekkel a klinikai gyakorlatban. Elsősorban a húgysav- és az oxalátkő gyakoribb felnőttekben. Az is megfigyelhető, hogy a kövesség gyakorisága nő. Egyesült Államokbeli felmérések szerint ennek hátterében táplálkozási hiba illetve az elhízás gyakoribbá válása áll. A meleg égőv alatt pedig a folyadékbevitel elégtelensége fokozza a kockázatot. A vesekövesség gyermekekben is előfordulhat, náluk a ritka betegségek, anyagcserezavarok következményeként jöhet létre például a cisztinkő.

Milyen különböző formái vannak a vesekövességnek?
Elsősorban a követ alkotó anyag alapján különböztetjük meg a vesekövek különböző formáit. Említettem a kálcium-oxalát alkotta kőtípust, gyakori a húgysav tartalmú kö, ezen kívül vannak fertőzésből eredő kövek, amelyekben nitrogén tartalmú szerves vegyület, ammónia csapódik ki, de az is gyakori, hogy valaki megváltozott anyagcseréje miatt túl sok kálciumot vagy húgysavat ürít és ennek következtében lesz köve. Húgyuti fertőzés is okozhatja ezt a problémát, úgy, hogy a kórokozó, illetve az általa keltett gyulladásból származó törmelék kőmagot alkot, amelyre mész csapódhat ki, illetve léteznek olyan baktériumok, amik bontják a vizeletben lévő nitrogéntartalmú szerves vegyületeket és abból alakítanak ki kőképző anyagokat.

Lehet-e hajlamot örökölni a vesekövességre?
Ha azt vesszük, hogy mitől keletkezik egy kő, akkor kell hozzá valamilyen mag, kristály, ami megindítja a folyamatot, tömény vizelet, amiben túltelített anyagok találhatóak
Ebből következik, hogy kövesség alakulhat ki, ha alacsony a folyadékbevitel, vagy ha nagy mennyiségben ürítünk a vizeletben kicsapódni képes anyagokat. Ezek származhatnak a táplálékból, de előfordulhat olyan öröklött állapot is, amelyben fokozódik egyes anyagok ürítése. A ritka gyermekkori cisztinuriát már említettük. Felnőttekben a kálcium ürítés és a húgysavürítés lehet fokozott, akár genetikai hajlam miatt is.
Amellett a vizeletben vannak az odékonyságot fokozó anyagok, például citrát. Vannak olyan állapotok is, amelyekben ezek kiválasztása csökken.
Végül hajlamosító tényező is jelen lehet, ha pl. egy fejlődési rendellenesség következtében a húgyelvezető rendszerben nehezebben folyik el a vizelet.
Összefoglalva, a kövesség kialakulásának legfontosabb feltétele, hogy a vesében lévő kristályok megfelelő töménységben legyenek jelen. Amennyiben pl. egy korábban veseköves beteg jól elosztva – napközben és még este, éjszaka is sok folyadékot fogyaszt, akkor ezzel csökkentheti kőképzési hajlamát.

A korábban vesekövességen átesett embereknek később könnyebben kialakul újra a kő szervezetükben?
Előfordul, hogy valakinek csak azért alakul ki veseköve, mert egy hosszabban tartó lázas állapotban, vagy egyéb okből (iontenzív sporttevékenység) kevés folyadékot fogyasztott, vagy rossz szokás következtében rendszeresen túl keveset ivott. Vannak olyan emberek is, akiknek valóban rendszeresen kialakul kövük. Ezt okozhatja fokozott oxálsav-ürítés, mely akár veleszületett rendellenesség (májenzim hiba) következménye is lehet, de olyan baktériumot is ismerünk, amely részt vesz a bélben zajló oxalát-anyagcserében. A bélflóra is befolyásolhatja, hogy ki mennyi oxalátot ürít. Ezért bizonyos okok esetében olyan diétát is javasolhatunk az újbóli kövesedés megelőzésére, amely az oxalát-ürítést csökkenti. Így kerülendő a sóska, a spenót, a rebarbara, a fekete csokoládé, a fekete tea, ezzel szemben a citrátot taqrtalmazó gyömölcslevek jótékony hatásúak lehetnek – részben a citrát tartalom, részben a folyadékbevitel miatt. Kevesen gondolnak rá, de a nagy adagban elfogyasztott C vitamin is oxánsavvá alakulhat.

Milyen betegségek tünete lehet a vesekő?
Jelentkezhet elfolyási nehézségekkel járó fejlődési rendellenességek miatt, húgyúti fertőzés is okozhat vesekövet, valamint részben örökletes, részben környezeti tényezők következményeként kialakult anyagcserebetegségek okán is kialakulhat ez a probléma.