Az orvosnál különösen erőteljesen érnek bennünket pozitív és/vagy negatív szuggesztiós hatások – tudtuk meg Dr. Varga Katalintól. Mit tehetünk, hogy kizárólag az előrevivő üzenetek érjenek el hozzánk, a hátráltatóak hatását pedig semlegesítsük?

“A befogadó részéről úgy lehet a leghatásosabban védekezni a negatív szuggesztiók ellen, ha tudatosan csak arra figyelünk, ami nekünk szól, és abból is kizárólag azokat az üzeneteket engedjük tudatunk mélyére, ami előrevivő ” – mondta Varga Katalin, majd ennél részletesebben is kifejtette, milyen lehetőségeink vannak a befogadói oldalon.

Hogyan készülhetünk fel?
Varga Katalin, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Affektív Pszichológia Tanszékének vezetője, a Magyar Hipnózis Egyesület elnöke munkatársaival több mint 10 évvel ezelőtt indította el orvosok és szakdolgozók számára a Szuggesztiók Alkalmazása Szomatikus Orvoslásban Képzést, amelyet azóta több száz orvos és szakdolgozó végzett el. Első tanácsa ezért az volt, hogy aki (majdnem) biztosra akar menni a pozitív szuggesztiók terén, az látogasson el a SASOK honlapjára (www.sas-ok.hu) és válasszon onnan orvost magának. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a többi gyógyító mindenképpen öntudatlanul is negatív szuggesztiót gyakorol és biztosan nem lesz ránk pozitív hatással.)

A betegtájékoztatók
A rendelőbe lépve kapunk egy hatalmas listát a számunkra elrendelt beavatkozások, gyógyszerek várt és nem várt mellékhatásairól. Mindenek előtt azt kell megérteni, hogy ez az egészségügyi szolgáltatókra nehezedő jogi kényszer miatt van – mondta a szakember. Ugyanilyen módon oldalakat lehetne írni a villamosozás veszélyeiről is, minden utast felszólíthatnánk, hogy írjon alá beleegyező nyilatkozatot, mielőtt felszáll. Ha ezt megérti valaki, már jobban veszi ezt az első akadályt – mondta Varga Katalin.
Aki érzékeny ezekre a tájékoztatókra, az meg is kérheti orvosát vagy a vele foglalkozó asszisztenst, hogy ne részletezze a rá váró beavatkozás kockázatait. Amennyiben célzottan szeretnénk csak rákérdezni a bennünket aktuálisan érdeklő rizikókra, akkor mondjuk meg, hogy csak arra vagyunk kíváncsiak – pl. aki gyermeket szeretne, az csak aziránt érdeklődjön, hogy az adott terápia vagy vizsgálat ilyen szempontból nem veszélyes-e, vagy akinek két nap múlva van az esküvője és kényes az arcbőrére, akkor a bőrt érintő mellékhatások iránt érdeklődjön csupán és mondja meg, hogy a többi kockázatot nem kívánja végighallgatni. Jó módszer lehet az is, ha megkérünk valakit, akiben megbízunk hogy olvassa el a betegtájékoztatót és mondja meg, hogy mire kell vigyáznunk.  Jogunk van nem kérni a teljeskörű betegtájékoztatást – ám azt tudni kell, hogy akkor is alá kell írnunk a beleegyező nyilatkozatot, ha nem olvastuk végig a kapott dokumentumot vagy ha szándékosan az orvosba “fojtottuk a szót”, mikor a mellékhatásokról kívánt tájékoztatást adni – hangsúlyozta a szakember.

Védekezzünk – vagyis kérdezzünk!
A szuggesztív hatás alapvetően önkéntelen, ezért a védekezés része lehet az is, ha tudatosítjuk érzéseinket és megkeressük annak okát. Megtörtént eset pl., hogy valakinek egy nőgyógyászati szűrés során a kolkoszkópia mérésének eredményeként bemondott száma magasabb volt, mint az azt megelőző években. Ez feltűnt neki és ijedséggel töltötte el, ezért rákérdezett orvosától a különbség okára. Így tudta meg, hogy egy nemzetközi konferencián abban az évben átalakították a különböző állapotokat jelölő számrendszert, tehát nem az eredmény változott, csupán az azt leíró szám. Sok esetben egyszerű félreértés áll a negatív szuggesztió hátterében, ezért (is) érdemes aktívnak lenni a rendelőben, és asszertívan fellépni, visszakérdezni, ha valamit nem értünk, vagy rossz érzéssel tölt el bennünket valami.  
Szintén jó példa egy fiatal anya esete, aki észrevette, mennyire rossz érzéssel tölti el, hogy a védőnő a következő szavakkal küldi el a vizsgálatokra: “nézzük meg, hogy van-e a gyereknek feje, karja, stb.”. Az édesanya szólt, hogy rossz ilyen kifejezéseket hallgatni. A védőnő csodálkozott, de onnantól kezdve odafigyelt szavaira és talán kicsit elővigyázatosabb lett az öntudatlanul megfogalmazott negatív szuggesztiókkal a későbbiekben is. Ha a szakember magától nem gondol rá, páciensként is megkérhetjük a kiegyensúlyozott tájékoztatásra – arra pl., hogy magyarázza el, egy adott beavatkozás vagy gyógyszer miért jobb számunkra, mint egy másik, vagy miért szükséges egyáltalán az alkalmazása.

Tereljük hiteles mederbe kíváncsiságunkat!
Fontos, hogy tudatosan kerüljük a negatív történeteket, nem ajánlott válogatatás nélkül nézelődni a neten. Meg lehet kérni valakit, hogy gyűjtse ki a semleges vagy pozitív tájékoztatásokat számunkra, vagy olyan szakembert lehet keresni, aki riogatás helyett reális helyzetképet képes adni állapotunkról, mások tapasztalataival pedig nem kell törődni.
Célzottan is lehet szakemberhez fordulni (Magyar Hipnózis Egyesület honlapján pl.). “Egy komoly műtét előtt vagy egyéb esetekben hipnózissal fel lehet készíteni a pácienst” – mondta Varga Katalin, majd így folytatta: “elérhetjük, hogy kizárólag a gyógyulását elősegítő, pozitív szuggesztiókat fogadja be, a negatív hatások pedig leperegjenek róla. Egy másik technika, hogy pozitív üzeneteket tartalmazó hangfelvételt készítünk a hozzánk forduló ember számára, hogy egy hosszas vagy komoly kórházi kezelés idején azt hallgassa a környezetében elhangzott mondatok helyett vagy mellett.”

Biztos, hogy minden oké?
Mivel a szuggesztiók öntudatlanul érnek bennünket, érdemes kutakodni egy kicsit tudatunkban a negatív hatások után, hiszen csak akkor tudjuk ezeket semlegesíteni, ha felismerjük eredetüket.
Fontos megkérdezni magunktól, hogy értettük-e az orvos szavait. Dr. Varga Katalin egyik kisfia kisiskolásként Lyme-kóros lett. A háziorvos nagyon határozottan és sürgetően elküldte őket a László Kórházba, nem rejtve véka alá, hogy súlyos betegségről van szó. Varga Katalin útban hazafelé megkérdezte gyermekét, érti-e mit mondott az orvos. A válasz így hangzott: “Azt értem, hogy lánnyá fognak operálni, csak azt nem tudom, hogy mikor.”  El lehet képzelni, milyen érzés lehetett volna a kisfiúnak, amint az egészségügy útvesztőiben kalandozva folyamatosan azt lesi, hogy mikor, melyik ajtó mögött fogják őt lánnyá operálni.
Varga Katalin ezért kórházban dolgozva betegektől is meg szokta kérdezni a pácienseket, hogy van-e valami kérdésük, van-e valami, ami nyomja a szívüket vagy hallottak-e olyasmit, amit nem értenek. Az emberek többsége elsőre nem mond semmit, de a második, harmadik találkozásig átgondolják a kérdést és számos öntudatlanul megélt negatív szuggesztióra derül fény ilyenkor. Lehet, hogy ez egy rossz hír, amit persze nem lehet jóvá varázsolni, de kézzel foghatóvá tehetjük. Annál nincs rosszabb, mint egy öntudatlanul vagy tudatosan megélt szuggesztió hatását magunkba zárva őrlődni.

A téma iránt érdeklődők számára érdekes lehet, hogy augusztus 29. és szeptember 1. között Budapesten tartják az első Hipnózis az Orvoslásban  nemzetközi kongresszust, amelyre az egész világról érkeznek a szuggesztiós technikákkal és hipnózissal foglalkozó szakemberek. A kongresszus hivatalos nyelve angol, de Varga Katalin és munkatársai magyar és német nyelvű panaleket is beépítettek a szakmai programba. Az előadások mellett rengeteg interaktív workshop és videóbemutató tarkítja a programot. A szuggesztiós technikák és a hipnózis “kipróbálására” is alkalom lesz befogadóként a világ leghitelesebb szakértőitől. Bővebb információért a http://www.ichm2013.com/  címen található weboldalra érdemes ellátogatni, majd a www.convention.hu oldalon regisztrálni.