18 éves lány vagyok, és legszívesebben szembe tudnám magam köpni, de csak azért mert lánynak születtem. Mindig is fiú szerettem volna lenni kiskoromban, de az már elmúlt, és ez az érzet is ritkán fordul elő. -Ami a legbosszantóbb, hogy akire vágytam ő is belém tudott szeretni, és a tenyerén hordoz, és nőként tisztel. – Mindent megtudna értem tenni. - Ezek a tünetek nálam akkor fordulnak elő, ha az utcán olyan jelzőket kapok: “Jajj de kinyalnálak., Jajj de megdugnálak”, és egyéb ezen alpári mocskos kifejezések sorozata. Az exem is zaklat, hogy feküdjek le vele. Így azt érzem, hogy én vagyok az alázott nő, akibe így beleakarnak rontani, mellesleg a múltamból is őrzök egy fájdalmas emléket. Hallok azokról a lányokról is, akik bulikban azon versenyeznek, hogy melyikük bír legtőbb férfit orálisan kielégíteni. Már ettől megbotránkozom, és aztán megint eszembe jut, hogy én is nő vagyok, és hiába nem teszek ilyeneket, akkor is ha rám néz egy férfi bármit gondolhat akarata ellenére is, de csak azért mert nőből vagyok. Az is igaz, hogy nem születtem egy csúnya lánynak, és néha keveredem akaratom ellenére is erőszakoskodni vágyók társaságába, de ezeket általában jól kezelem. Csak ezen nem tudok túllépni, hogy nem tudom magam nőnek elfogadni.
Nem bírom, hogy nő vagyok!
Legaktívabb felhasználók
RSS 2.0 Kommentek
Kedves Krisztina!
Szerintem,ne zavarjon hogy “nőből” vagy ez teljesen normális dolog hogy így reagálsz az alpári obszcén beszólásokra, a történeted alapján konzervatív lánynak tudlak be akinek még van tartása,erkőlcsi morálja,emiatt ne legyen rosz kedved hogy lány vagy, azzal meg ne foglalkozz ki mit gondol róllad,azok suttyó parasztok,sajnos a mai pasil ilyenek tisztelet a kivétel,mert vannak rendes férfiak is,de sajnos egyre több a megalázó beszólások a nők irányába, fel a fejjel
Üdv:Rocky
Kedves Krisztina!
“Mellesleg a múltamból is őrzök egy fájdalmas emléket”. Szerintem ezen a szálon kell elindulni. Olyan érzésem van, hogy Veled talán gyerekként, vagy később történt valami, valaki szexuális abúzust követett el ellened, és ezt nem tudod feldolgozni. Olyan nők éreznek így,akiket gyerekként molesztált, vagy rontott meg családtag, rokon, ismerős, akár idegen. Rengeteg ilyen eset van, csak nem nagyon beszélnek róla.Egy könyvet olvastam egyszer erről, döbbenetes. Növendékeim életében is előfordult ilyen, sajnos.
Te magadon segíteni nem tudsz. Szükséged van egy pszchológusra, szexuálpszichológusra,lehetőleg nőre, akivel mindent részletesen átbeszéltek, és megkeresitek a te problémád valódi okát. A gennyes sebet fel kell vágni és kitisztítani alaposan, felszínre hozni a rosszat, anélkül nincs gyógyulás.
Felmerülhet még transzszexuális beállítottság kérdése is, ami még nem tudatosult benned igazán. De én inkább az előző témára gyanakszom.
Egy jóérzésű,jól nevelt fiatal lánynál természetes, ha megbotránkozik egyesek erkölcsi gátlástalanságán és ízléstelenségén. Ezzel nincs is baj. A probléma az, hogy nem tudod magad nőnek elfogadni. Ennek konkrét oka van, amit egy hozzáértő pszichológus felszínre tud hozni és segíteni tud rajta.
Gondolkozz el ezen.
Kívánom, hogy minél hamarabb megtedd az első lépést.
Szeretettel egy tapasztalt öreg pedagógus: nora51