Az allergia különböző formáiról kérdeztük Prof. dr. Nékám Kristófot, a Magyar Allergia Szövetség elnökét. Okokról, életkori sajátosságokról és a tünetek sokféleségéről beszélgettünk.
Az allergiák kialakulásáért örökletes hajlam és környezeti hatások (ide értve az életmód jellemzőket is) együttesen felelnek.
A genetikai hajlam vonatkozásában új felfedezés, hogy nem csak a terhesség alatti, de a várandósság előtti életmód is befolyással van arra, hogy a gyermekben vagy később az unokában kifejlődik-e allergiás érzékenység. A különböző generációk közötti ilyen összefüggésekre 15-20 évvel ezelőtt még nem gondoltunk – mondja Nékám professzor. Azzal tisztában volt már régebben is az orvostudomány, hogy a kismamák dohányzása elősegítheti a gyermekben az allergiás hajlam kifejlődését, ám az epigenetikai szempontok, pl. az allergia típusoknak a nagyszülők életmódjától való függése újdonságnak számít.
A környezeti tényezők a különböző életkorokban és az allergiák más-más formáiban eltérő mértékben játszanak szerepet a betegség kialakulásában, és a különböző korosztályokban más-és más allergia típusok (szervi megjelenések) fordulnak elő leggyakrabban.
Bőrgyógyászati tünetek
A felnőttek akut bőrgyógyászati panaszai között manapság a leggyakoribbak a különböző csalánkiütések, melyeknek csupán egy részében igazolható allergia a háttérben. Kisgyermek korban az atópiás ekcéma a nagy probléma, ami a gyerekek akár 10%-át is érinti. Ez egy hullámzó lefolyású betegség, a fellángolások idején kínzó viszketéssel jár, ami nagyon megviseli a kisdedeket; és rendkívül negatív hatással lehet az egész család életminőségére. Felnőttkorra az érintettek 80-90 %-a kinövi. Ez a kórkép részben genetikai meghatározottságú, de környezeti tényezők, például kozmetikumok, agresszív háztartási kemikáliák és más irritatív hatások is befolyásolják a klinikai megjelenést – mondta Nékám professzor.
Gyomor- és bélrendszeri panaszok
A táplálék- vagy ételallergiák közül a leggyakoribbak a tejfehérjékre, majd ezután a tojásra vagy a szójára kialakuló allergiák. Újabban egyes gyümölcs- vagy fűszer allergiák gyakorisága is növekszik, különösen a keresztallergiákon alapulóké. Ez a betegség már néhány hónapos korban felléphet, jelezve, hogy a szervezet “általánosságban” hajlamos allergiás reakciókra. Ezt a reakciókészséget “atópiának” hívjuk. Sok kis betegben az atópiás ekcéma és az étel (elsősorban tej-) allergia együtt jelentkezik – bár összefüggésük minden részletét még nem sikerült tisztázni.
Szénanátha és asztma
A légúti allergiák általában 3-4-5 éves korban jelentkeznek először. Kisded korban az asztmás tünetek sokszor vírusfertőzéseket követően jelentkeznek, és az ezekre adott kisiklott immunválasz következményei (Érdemes megjegyezni,hogy egyes formáinak gyakorisága aktív védőoltással csökkenthető). Ez a kórkép sokban eltér a serdülő- vagy felnőtt kori asztmától: a kisdedkori formát az érintettek többsége kinövi, mire iskolába megy.
Az allergiás nátha nagyrészt 8-9-10 éves korban kezdődik és fiatal felnőttkorig tart – bár újabban a szépkorúak között sem ritka előfordulása, általában más légúti megbetegedéssel együtt. A fiatal korosztályban ez a leggyakoribb allergia fajta.
A felnőttkorban kialakuló asztmák többségének kiváltó oka rendszerint házipor-vagy pollen allergia. Ebben a korosztályban jelennek meg más speciális tünetegyüttesek is, mint a foglalkozási allergiák; később, részben a szedett gyógyszerek fajtáitól is függően a gyógyszerallergiák, vagy például az ételallergiák között számon tartott, de nem allergiás hátterű, részben adalékanyagokhoz, táplálék kiegészítőkhöz köthető intoleranciák is.
