Az idei Oszteoporózis Világnapon a D vitaminé volt a főszerep, ugyanis a Magyar Oszteoporózis és Oszteoarthológiai Társaság egy felmérés alapján közleményében arról tájékoztatott, hogy a lakosság 94 százaléka D vitamin hiányban szenved. A D hormon elsődleges fontosságú a csontritkulás megelőzésében és kezelésében, ugyanakkor ezen túl is jelentős szerepet tölt be egészségünk megőrzésében. Bővebb információt szakértőnktől, Dr. Bors Katalintól kértünk.

“A szakmai társaság közleményt adott ki, mely szerint “a hazai lakosságot reprezentáló vizsgálati anyagból kiderült, hogy tél végére a magyar lakosság minden ötödik tagjánál súlyos D-vitamin hiány állapot mutatható ki (25(OH)D-vitamin szint <10 ng/ml 21,6%), de az ideális vérszintet (>30ng/ml) is csak mindössze 6%-ban lehetett igazolni. Ezek szerint a lakosság 94%-a D-vitamin pótlásra szorul.”
De miért olyan fontos ez a vitamin – ami ma már tudjuk, hogy valójában hormon – és milyen mennyiségben kellene szervezetünkbe juttatni?
A MOOT által szervezett D vitamin konszenzus konferencián javasoltak szerint felnőtt emberek számára hiány esetén átlagosan napi 1500-2000 nemzetközi egység D vitamin bevitele optimális, de túlsúlyos embereknél a szükséges mennyiség akár 3000-4000 nemzetközi egység is lehet. Mindegy, hogy milyen időközönként vesszük magunkhoz a zsírban oldodó vitamint – naponta, másodnaponta vagy akár hetente is pótolhatunk, természetesen mindig az egységnyi időre jutó mennyiséget elfogyasztva. Gyermekeknek hat éves kortól 1000 nemzetközi egységben határozták meg a napi D vitamin szükségletet. A D vitamin túladagolása 10.000 nemzetközi egységnél kezdődik, vagyis ettől nem kell tartani.
Kezdetben elsősorban a gyermekgyógyászok és a csontritkulást gyógyító mozgásszervi szakemberek foglalkoztak a D hormon jelentőségével, az erre irányuló kutatások során azonban kiderült, hogy a vitamin anyagcseréje nem csak a fejlődő szervezet és a csontok egészsége szempontjából bír jelentőséggel –
tájékoztatott Bors Katalin. A MOOT által szervezett D vitamin konszenzus konferencián – melyen az oszteológia képviselői mellett kardiológusok, gyermekgyógyászok, ideggyógyászok, immunológusok és egyéb szakemberek is részt vettek – a szakértők a magyar lakosság számára is egyértelművé tették a nemzetközi felfedezést, mely szerint a D vitamin az immunrendszerünkre, idegrendszerünkre és kardiovaszkuláris rendszerünkre is hatással van. Így lehetséges, hogy akinek szervezetében normális D vitamin szint állapítható meg, az védettebb többek között az influenza, a gyermekkori I-es típusú cukorbetegség, egyes onkológiai megbetegedések (különösen emlő-, és vastagbél rák prevencióban tulajdonítanak jelentőséget a D hormonnak), szív-, és érrendszeri betegségek, depresszió vonatkozásában.
Az oszteoporózis világnap kapcsán a hormon csontritkulás elleni küzdelemben betöltött szerepéről kicsit bővebben is kérdeztük Bors Katalint. Mind a betegség megelőzésében, mind kezelésében elengedhetetlen a szükséges szint biztosítása – tudtuk meg. Csontritkulásra való hajlamunkban, mint annyi más betegségnél, a genetika döntő szerepet játszik, de az egyénre jellemző csúcs csonttömegünket (amiből a későbbiek során veszítünk) 30 éves korunk körül érjük el. Ennek mennyisége a fizikai aktivitáson, a táplálkozáson, a kikerülhető kockázati tényezők (pl cigi, alkohol) mellőzésén és természetesen megfelelő D vitamin ellátottságon múlik. Ahogy idősödünk, számolnunk kell a csontritkulás fokozódó veszélyével, hiszen egy 50 éves nőnek 50 %, egy ugyanennyi idős férfinak 25 % esélye van arra, hogy hátralévő élete folyamán csontritkulás miatt bekövetkező törés érje. Bors Katalin hangsúlyozta: az oszteoporózis miatt elszenvedett csípőtáji törések – melyek a leginkább veszélyeztetik az életet és az életminőséget – előfordulási gyakorisága egynegyedével csökkenthető lenne a lakosság megfelelő szintű D vitamin ellátottságának biztosításával.