Sziasztok!

A férjem alkoholista. Mostanában döbbentem rá, hogy ezen sem változtatni nem tudok, sem segíteni rajta. Rettenetesen dühít ez a tehetetlenség. Úgy tűnik, hogy Ő vagy nincs tisztában az állapotával, vagy nem érdekli. Most olvastam egy segítő oldalon, hogy mi hozzátartozók jobban tesszük, ha a saját boldogulásunkra koncentrálunk. Nekem ez pillanatnyilag nem megy, illetve a hogyanról elképzelégem sincs. Most annyira bosszant, hogy, ha mellettem van is remegek az idegességtől. Látja, hogy valami nincs rendben, de nem érti miért vagyok már megint bolondján. Nem vonzódok hozzá, mint férfihoz. Azt hiszi, néhány józan nap, vagy az otthoni dolgokban való együttműködés feledteti velem a haragomat, amiről nem is tudja mitől van. Réggebben ez tényleg elpárolgott a pozitív hozzállása következtében, de most hetek óta ránézni sem bírok. Tőmondatokban kommunikálok -azt talán megérti, nem felejti el.

A kérdésem az lenne, hogyan beszéljek vele erről? Mellébeszélés, vagy a téma más irányba való terelése nélkül.