Az ízérzékelés zavarának hátterében egyszerű megfázás is állhat, ám számos súlyos betegség kísérőtünete is lehet.  Dr. Barta Zsolt, a DE OEC Gasztroenterológiai Klinika docense segít eligazodni a kérdésben. Cikksorozatunk második részében a panaszok kivizsgálásáról, a lehetséges oki betegségekről és az ízérzékelési zavarok kezeléséről kérdeztük a szakértőt.

Milyen diagnosztikus módszerrel vizsgálják ezeket a zavarokat?
A páciens elé helyezett táblára felírjuk a négy alapízt (édes, sós, savanyú, keserű), majd hurkapálcára vattát csavarunk, amelyet a megfelelő ízű folyadékba mártunk és megérintjük az eszközzel a beteg nyelvét. A beteg ezt követően a megfelelő szóra rámutat, majd száját többször, alaposan kiöblíti. A két nyelvfélt külön-külön megvizsgáljuk.

Milyen betegségek állhatnak az ízérzészavar hátterében?
Belgyógyászként, gasztroenterológusként a szakrendelésen nem ritkán találkozunk ezzel a  panasszal. Számos dolog állhat a háttérben. Lehet, hogy a beteg egy egyszerű megfázás miatt nem érzi az ízeket – ami a gyógyulással spontán megoldódik – de többször nem ennyire nyilvánvaló az ok. Az ízérzés zavarának gyakran pl. toxikus oka van, akut és idült mérgezésekben is gyakori a dsygeusia. Különböző gyógyszerek is okozhatnak ilyen zavart: a „fémes szájíz” közismert például a metronidazol esetében. Tünete lehet továbbá májbetegségnek, anyagcsere betegségnek, diabetesnek, de a daganatos betegségekben is különösen gyakori az ízérzés zavara, ami a páciensek egyébként is csökkent életminőségére jelentős hatással van, ezért foglalkozni kell a problémával. Van, akinél cink hiány okozza a csökkent ízérzékelést: a cink ugyanis a gustin része, ami a nyál egyik polypeptidje és szükséges az izlelőbimbók működéséhez.  Megfigyelték továbbá, hogy koszorúér műtétek után a betegek a műtét után sokszor kellemetlenül erősebben érzik az ízeket. Bizonyos kutatások szerint akár a férfi nemzőképesség is összefügghet az ízérzőképességgel. 

Mennyire gyakran igazolható centrális ízérzés zavar?
Az esetek viszonylag kis részében. Ilyenkor a háttérben gyakran sajnos vérzés vagy tumor miatt kialakuló agyállomány-károsodás áll. Az ízérzés csökkenését vagy elvesztését szklerózis multiplex, Parkinson-kór és számos más súlyos központi idegrendszeri betegség is előidézheti. Máskor lokálisan, perifériásan van a hiba, az ízérző receptorok és a perifériás idegvégződések károsodása miatt, amit sokszor dohányzás, alkoholfogyasztás okoz. Már említettük, hogy a nyálkahártya sorvadása kialakulhat egyszerűen a korral, de a daganatos betegség miatti irradiáció, vagy ritkán a nyálkahártyákat érintő Sjögren szindróma is okozhatja. Mindezeken túl psychogén eredet is állhat a háttérben: a psychiátriai kórképek egy részében gyakori a hallucináció, ami jelenthet kóros szaglási vagy ízlelési képzetet is.

Mi az ízérzékelési zavartól szenvedő páciens kivizsgálásának menete?
Az ok tisztázása és kezelése fontos egyrészt azért, mert az elveszett ízérzékelő képesség számos esetben helyreállítható, másrészt különböző betegségekre utalhat a tünet.                                                      Első lépésként tisztáznunk kell, hogy mi lehet az alapbetegség. A diagnosztikus utat kezdhetjük a lokális okok kizárásával. A helyes anamnézis felvétele után, adott esetben pl. a szájüreget, nyelvet érintő betegségeknek nézhetünk utána. (Fogászaton vagy fül-orr-gégészeten.) Ezután következik a további felmerülő betegségek kizárása egyéb társszakmák segítségével.  Az egész egy rendkívül komplex feladat.

Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?
Legegyszerűbb, ha kellemetlen vagy fokozott ízérzés esetén a páciens egyszerűen elkerüli az ezt okozó ételeket (különösen a fémes ízek esetében), hidegebb ételt fogyaszt, kerüli a keserű ízeket. Csökkent ízérzésben segíthet az erősebb fűszerezés. Nagyon fontos betartani a szájápolás alapvető szabályait, valamint alkalmazhatóak különböző nyálelválasztást fokozó szerek, rágógumi vagy akár műnyál is. Hiánybetegség esetén a cink pótlása segíthet.