Sziasztok!

Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy ide írjak e, de most rászántam magam, hátha lesz olyan közületek, aki tud nekem segíteni.Történetem már lehet szokványos a sokadik a több ezerből, de én mégis leírnám ide nektek ugyanis nincs kivel megbeszéljem és úgy érzem sokszor, hogy megőrülök.

Valószínű hogy a gyerekkorom nagy szerepet játszott benne és az amit akkor átéltem egy életre összetörte az amugy is gyenge lelki világomat, hogy jelenleg olyan erőteljes depresszióval szenvedek, hogy folyamatosan az jár a fejemben, hogy én meg akarok halni nem akarok tovább élni. Egy visszatartó erő van még a kislányom.

Bocsássatok meg, ha hosszú leszek. Apám annak idején anyámat elvette fogadásból soha nem szerette. Folyamatosan ütötte-verte ugymond minden csontját összetörte, de anyám soha nem jelentette fel a rendőrségen. Teltek-multak az évek mégis szült 3 gyereket anyám apámnak. Bátyám hamar elkerült otthonról menekült öcsém is ugymond rossz útra tért nem járt iskolába stb. én maradtam otthon és néztem végig a folyamatos verekedéseket, mert a legtöbbszőr vér folyt. Anyám alkoholista lett a sok veréstől , de apám is  nem volt senkije,aki megfogta volna kezét és segített volna neki. A fél rokonság az utcánkba lakott, de soha semelyikük nem ajánlotta fel a segítségüket apám hozzátartozói. Minden egyes csetepaténál anyám volt a bűnös. Végül az én kérésemre anyám beadta a válópert apám kisemmizte.

Anyám abbahagyta az ivást, de csak 3 hónapig bírta.Ja én velementem öcsém pedig apámmal.

A Következő évben bátyám meghalt motorbalesetben hátulról belehajtottak 120-al szinte azonnal meghalt, 29 éves volt csak abban az évben 3 hónap alatt 4 temetésünk volt a családban ezt sem tudtam a mai napig feldolgozni. Anyám egyre jobban ivott terorizált, ha nem adtam neki pénzt italra. Borzalmas volt az ital hatására többször megakart ölni, most biztosan azt mondjátok miért nem hagytam ott? Kihez-hová mentem volna a részeges apámhoz és gyenge voltam lekileg, akkor kezdődtek nálam az hogy megakarok halni, majd rá 3 évre megismerkedtem leendő párommal és rögtön összeköltöztünk ott hagytam anyámat a 100kg-ról 50-re fogyott le mindent eladott csak hogy inni tudhasson sűrűn látogattam, de nem tudtam mindig ott lenni, ahogy elmentem otthonról rá 2 évre meghalt. Úgy találtunk rá, de már több mint egy hetes halott volt borzalmas volt nem kívánom senkinek a mai napig álmodok vele.

A párommal eleinte albérletben, majd tanyára költöztünk, mivel szeretttem volna babát, de nem a tanyára így elkezdtük keresgetni a házakat a városban ezt apám megtudta és azt mondta minek vennétek menjünk oda lakni az ő házába, hozá kell tennem úgy élt a házban mint egy hajléktalan igénytelenűl-mocskosan-büdösen, de mindig ilyen volt. Mi bele mentünk (akkor követtük el életünk első közös baklövését). A felujításhoz pénz kellett és vettünk fel banki hitelt, ami ma a duplája és többett fizettünk ki, mint amit felvettünk.

így lakunk a mai napig egy fedél alatt, de már nem beszélünk egymással. Eleinte úgy volt hogy fizeti a rezsi harmadát de sokat mondok, hogyha a 9 év alatt adott összesen a reszibe 3 havit. Időközben öcsém lett a kedvenc kisfia házat vett nekik.Hozzáteszem ott is haszonélvezete van, de mégcsak besem engedik a házba. Ott is ugyanolyan jogai lennének mint nálunk, de arra nem tart igényt. Mi egy fedél alatt lakunk, de az unokájának aki egy tünemény okos kislány még nevén sem szólítja. Így élünk ma, amit nem tudom meddig bírok még. Mennénk, de nincs miből és hová. Fél éve nem fizetjük a hitelt ,de nem hiszi el hogy a bank kirakhatja őt is.

A sok vita miatt apárommal is viták vannak jobban mondva én olyannyira nem tudom mostmár kezelni a dolgokat, hogy a minap a kislányom szeme előtt törtem ripityára a laptpunkat (nagyon megbántam), de tényleg sokszor úgy érzem megkattanok. Azt nem írtam, hogy lassan 7 éve van nagyon erőteljes alvászavarom azóta szedem a rivotrilt, de már nem hat hozzá a valdoxant is, de egyre feszültebb vagyok a páromra rásem tudok nézni mintha gyűlölnén folyamatosan azt mondom neki költözzön el, de ő őrültnek és bolondnak tart úgy csinál mintha ezt az egészet direkt csinálnám megjátszanám magam, nem veszi észre, hogy nagy a baj nálam.

Nincs kihez forduljak attól félek anyám sorsára jutok csak én a kislányomat sajnálnám, de nagyon………….