Itt is a korai felismerés…
A Magyar Rákellenes Liga rendezvényén a szájüregi rákok előfordulási gyakoriságáról, tüneteiről, valamint a korai felismerés eszközeiről prof dr. Nagy Gábor egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem, Fogorvos tudományi Kar, FSZOI Orális Diagnosztikai Osztály) tartott előadást.

Más országokban egész hónapokat szentelnek a szakmát és a lakosságot tájékoztató kampányoknak, hogy a szájüregi rákok tünetei és kezelési lehetőségei mindenki számára ismertté váljanak – kezdte el mondandóját a professzor. Angliában novemberben volt a szájüregi rák hónapja, az USA-ban áprilisban lesz.
Miért is? Mert ezekkel a betegségekkel (is) időben orvoshoz kell fordulni! A szájüregi rákok jelentős része korán felismerve gyógyítható, ennek ellenére rengetegen halnak meg napjaikban is ezen kórképek miatt. A szakember néhány elrettentő adatot is hozott: az Egyesült Államokban 42 ezer új esetet regisztrálnak évente és minden második diagnosztizált ember meghal. Magyarország Európán belül abszolút vezető a mortalitási és a morbiditási adatokat illetően egyaránt. Az előfordulási gyakoriság az elmúlt 3-4 évtizedben növekedett olyan mértékben, hogy a dobogó tetejére jussunk. Ez a tendencia a mögöttünk álló 10 évben azért csökkent – 2011 óta stagnál – de a halálozási arányszám még mindig 1500 fő/év (és általában 45 év felettiek távoznak az élők sorából e betegségek miatt) – figyelmeztetett Nagy professzor. 

Nálunk a szájüregi rákok az összes daganatos betegség 5%-át teszik ki, a világ más országaiban arányosan ez csak 3 %.
A tapasztalatok alapján inkább a férfiak megbetegedéséről van szó, 5,3:1 a férfi-nő arány, ez a szám a többi rákos diagnózist tekintve 1,27:1.
A rosszabb szociális helyzetben élő emberek különösen veszélyeztetettek, ennek oka lehet a fogorvoshoz fordulás lehetőségének és igényének hiánya, ill. a dohányzás – bár az USA-ban ez a rossz szokás erőteljesen visszaszorult, és sajnos a szájüregi rákok előfordulási gyakorisága ezzel nem állt egyenes arányban: nem lett kevesebb – az alkohol, valamint az alultápláltság is kockázati tényezőnek számít. További rizikótényező az  UV expozíció. A HPV-16 (és esetleg egyéb) vírusfertőzés is etiológiai szerepet játszhat a kórképek kialakulásában.

Ki szűri?
A szájüregi rákokat rutinfogászati kezelés során is fel lehet ismerni. Magunk is ellenőrizhetjük ilyen irányban egészségünket: rendszeresen tekintsük át szájüregünket – javasolta a professzor, és ha a következő tünetek valamelyikét tapasztaljuk, forduljunk orvoshoz:

• Vörös/fehér elváltozások
• Szabálytalan határ
• Egyoldali megjelenés
• Tapintható szöveti szaporulat (bármiféle duzzanat, ami nem volt ott, és különösen, ha  nem is érzékeny)
• Megnövekedett nyirokcsomók (ha nincs különösebb oka – pl. mandulagyulladás)
• Szövethiány, fekély, seb, ami nem gyógyul két-három hét alatt
• Le nem törölhető, a hám megvastagodásával járó állapot, fehér lepedék

A lakosság fele szenved banális afták miatt – mondta Nagy professzor – amelyek jönnek, múlnak – ezektől nem kell megijedni. Ami azonban nem gyógyul és nem fájdalmas, az különösen gyanús – fűzte hozzá.
A vizsgálattól nem kell tartani, nem fáj – folytatta előadását Nagy professzor. A szájüreg régió, a nyelv alatti terület, a nyelvgyök, a garatív alatti terület áttekintéséből áll. Ezzel az egyszerű szűréssel felismerhető lenne a megelőző állapot vagy a betegségek korai fázisa – 90 %-os gyógyulási arányt el lehet érni akkor, ha időben kiszúrják a problémát.

Létezik egy speciális műszer, mely olyan kék fénnyel világít, amellyel észlelhető a kóros szövetek által kibocsátott “autofluoreszcencia”.  Ezt az eszközt a nőgyógyászatban és a pulmonológiában is alkalmazzák, ára miatt azonban nem elterjedt (pl. a fogorvosi gyakorlatban) – csak a Klinikán hozzáférhető. A korszerű terápiákhoz a hozzájutás korlátozott, de a lehetőségek adottak – hangzott még el a Rákellenes Világnap szájüregi rákokról szóló blokkjában.