Sokszor nem egyszerű kinyomozni, hogy mire allergiás az ember fia-lánya, ám kétségbeesésre nincs ok: az orvostudomány egyik területe éppen ennek a problémának a megoldására szakosodott. Hogy milyen diagnosztikus módszerek állnak az allergológusok rendelkezésre azt megtudhatják kedves olvasóink dr. Nagy Adriennével készített interjúnkból.
Milyen allergia teszt módszerek léteznek, kinek melyik javasolt – kisgyerekeknél hány éves kortól és milyen esetekben használják ezeket a módszereket?
A leggyakrabban használt eszközök a Prick- és az epikután tesztek. Előbbi lényege, hogy az alkarra csepegtetjük a különböző allergének gyári kivonatát, egymástól megfelelő távolságra, hogy a reakciók ne érjenek össze. A cseppek helyén a bőrt egy speciális kis lánzsa heggyel megszúrjuk és amennyiben az illető allergiás az adott anyagra, kipirosodik bőre a csepp helyén. Ennek oka, hogy az allergén hatására helyileg hisztamin szabadul fel. A teszt elvgézése során el kell végezni egy negatív és egy pozitív kontrollt is, a negatív többnyire fiziológiás só vagy a gyári kivonat vivőanyaga – erre nem szabad reakciót kapnunk – a pozitív kontroll pedig kívülről bevitt hisztamin adása, amire kötelező reakciót kapnunk.
Mit értünk reakció alatt?
A reakció két részből áll – a szúrás körül duzzanat alakul ki, melynek egy bepirisodot udvara is kell, hogy legyen. Az allergológus megméri, hogy pontosan mekkora a duzzanat, illetve a pirosság legnagyobb átmérője, és azt a pozitív kontrollhoz viszonyítja. Ezért fontos, hogy szakember értékelje ki az eredményt. Ha valaki gyógyszer hatása alatt áll – antihisztamint szed – akkor a reakciók gyengébbek lesznek vagy meg sem jelennek, így a teszt értékelhetősége “fals negatív” irányba csal. Az is előfordul, hogy valamennyi pötty kipirisodik, ez lehet a bőr túlérzékenysége, vagy a nikkel lándzsára való allergia. Általában légúti, ritkábban étel allergiákra javasoljuk ezt a tesztet, három éves kor felett, gyógyszermentes állapotban kizárólag ép bőrön. alkalmazzuk. Elvileg kisebb gyermekeknél is elvégezhető a teszt, ám a kicsiknél kizárólag a pozitív eredmények értékelhetőek, mert az immunrendszer fejletlensége miatt az eredmény negatív irányba csal.
Milyen eszközhöz nyúlnak, ha ez a teszt az említett okok közül valamelyik miatt ellenjavallott?
Ebben az esetben vérből kérhetünk specifikus IgE vizsgálatokat. Mind a légúti, mind az étel allergiákra vonatkozóan egyaránt léteznek reagensek. Ez hasonlóan érzékeny módszer, de kicsit megbízhatóbb és gyorsabb eredményt kapunk a Prick teszttel, ami olcsóbb megoldás is. Az allergiatesztet végző személyzetnek felkészültnek kell lennie személyileg és a tárgyi eszközöket illetően is, hogy ha a páciens anafilaxiás sokkot kap, azt el tudja hárítani.
Hogyan zajlik az epikután teszt elvégzése és milyen esetekben javallott ez a módszer?
Ebben az esetben a különböző allergének kenőcsbe vagy folyadékba oltott formáját a hátra ragasztjuk. Ezt a módszert leggyakrabban allergiás ekcéma gyanujakor szoktuk alkalmazni. A vizsgálat időtartama egy hét. A hátra ragasztott tappancsok alá tesszük a hatóanyagot, ez 48 óráig így marad. Az első órában a rendelőben kell maradni és 20 percenként ellenőrizzük, hogy kipirosodott, esetleg felhólyagosodott-e valamelyik tapasz alatt a bőr – vagyis van-e azonnali allergiás reakció. Az első 48 óra idején figyelni kell arra, hogy ne érje víz vagy bármi egyéb külső behatás a hátat. Ezt követően levesszük a tapaszokat, értékeljük a tapasztaltakat, majd a 72., szükség esetén a 96. és biztosan a 168. órában újra megtekintjük a páciens hátát. Így a kései típusú allergiás reakciókat is ki tudjuk szűrni. Leggyakrabban a 72. órában észlelünk pozitív eredményt.
Milyen anyagokra végezhető el ez a teszt?
Rengeteg anyagra készítenek epikután tesztanyagokat, van egy magyar standard is erre vonatkozóan, mely tartalmaz fémeket, vegyi anyagokat, illatanyagokat, kenőcsalapanyagokat, de nagyon hasznos a tartósítószer, ételadalék-anyag, szinezék anyag tesztsor is, léteznek fogászati-, fém-, és ragasztóanyag tartalmú tesztsorok, foglalkozással összefüggő panaszok esetén is egy speciális tesztsor áll rendelkezésünkre, pl. fodrászoknak, cipészeknek, stb.
Hány éves kortól lehet alkalmazni ezt a tesztet?
Nincs egységes állaspont ebben a kérdésben, de 12 éves kor felett biztonsággal alkalmazható. Kisebb korban is megpróbálhatjuk, hogy ha más eszközökkel nem sikerül kideríteni, hogy mire allegiás az illető.
Három éves kor alatt melyik módszer az elsőként választandó és hogyan következik a többi módszer a sorban – pl. atópiás ekcémás kisdedek esetén?
A páciens anamnézise alapján döntjük el, hogy kinél milyen tesztet alkalmazzunk. Kisgyermekeknél nagyon gyakori az ételallergia, tejre, tojásra, szójára, mogyoróra is sűrűn látunk allergiát – a legkisebbeknél azonban a tej az uralkodó allergén. Kisbabáknál elsősorban vérből nézzük a specifikus IgE-t, a nagyobbacska gyerekeknél már tesztet is készíthetünk. Az ételallergiák kimutatásának standardja a kettős vak, placebo kontrollált ételterhelés, ami azt jelenti, hogy amennyiben negatívak az előzetes laborvizsgálatok vagy bőrteszt, akkor intézeti háttér és orvosi felügyelet mellett nagyon óvatosan szájon át adagoljuk növekvő dózisban azt az anyagot, amelyre gyanakodunk – pl. a tejet. Kisebb gyerekeknél max. 1 dl-ig megyünk fel, nagyobbaknál max.2 dl-ig, és figyeljük a klinikai tüneteket. Nem mindig valósítható meg, de tej esetében pl. igen – hogy legyen egy tejre hasonlító alapanyagú, de nem tej alapú tápszerünk, amivel szintén elvégezzük a tesztet, és sem az orvos, sem a páciens nem tudja, hogy mikor melyiket adjuk. Légúti, bőr és enterális tünetek is jelentkezhetnek, ahogyan anafilaxiás sokk is kialakulhat, tehát annak elhárítására feltétlenül fel kell készülni.
Mi teheti ellenjavallottá az allergia teszteket?
Amennyiben a páciens korábban anafilaxiás sokkot szenvedett el, akkor az azt kiváltó allergént nem adjuk teszt formájában, inkább vérből tájékozódunk. Asztmás roham alatt sem alkalmazzuk az említett módszereket, hiszen ezek mind provokációs vizsgálatok, és lázas betegnél sem végezzük el a teszteket. Alkalmazásuk előtt továbbá négy napos antihisztamin szünetet- és a szteroid kenőcs kihagyását szoktunk kérni az adott területen egy-két hónapon át.
Mit tart még Főorvosnő fontosnak elmondani az allergiatesztekre vonatkozóan?
Nem javaslom az iskolai és egészségnapos allergia szűréseken való részvételt, hiszen ezek, mint említettem, provokációs vizsgálatok. Akinek nincs panasza vagy tünete, annál felesleges ilyen teszteket alkalmazni, mindössze kíváncsiságból. Szakemberre van szükség a vizsgálat levezényléséhez, hiszen a reakciók kiérétkeléséhez elengedhetetlen a megfelelő szaktudás, valamint tisztában kell lenni azzal, hogy mi minden befolyásolhatja az eredményt. Tudni kell azt is, hogy mi a teendő, ha semmilyen eredményt nem kapunk. Az, hogy egy cseppentés helye bepirosodik, önmagában nem jelent allergiát, csak szenzibilizációt. A reakció mérete általában össze szokott függeni a tünetek intenzitásával, azonban nem minden esetben van ez így. Arról nem is beszélve, hogy a terápiát is allergológus szakembernek kell meghatároznia. Hogy a terápiás palettáról csak a legmodernebb eszközt említsem: kizárólag szakorvos által adható specifikus immunterápiával 5 éves kor felett jelentősen csökkenthetőek a tünetek számos allergén vonatkozásában, kiépíthető a tolerancia, melyet bőrteszttel és vérvétellel egyaránt igazolni tudunk.