A dohányzás elleni küzdelem egyik legfontosabb része, hogy a szakemberek újra meg újra felhívják a figyelmet arra, hogy milyen mértékben rontja a dohányzás a dohányzók és környezetük életminőségét. Ezek a figyelmeztetések sokak számára ijesztgetésnek hatnak, de ugyanakkor azt az üzenetet is hordozzák, hogy milyen sokat tehet a saját érdekében egy dohányos azzal, hogy leszokik. Különösen igaz ez az egyik legelterjedtebb légúti betegség, a COPD esetében, amelyben mintegy 500.000 ember szenved Magyarországon. A dohányzás szerepét a betegség kapcsán jól jellemzi, hogy a COPD-s betegek 90%-a dohányzik, vagy dohányzott a betegség kialakulásakor.
A COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó betegség, elnevezése az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezésének rövidítéseként terjedt el szerte a világon. A COPD tünetei a fizikai terhelésnél jelentkező légzési nehézség, a gyakori köhögés, reggeli köpetürítés és esetenként a sípoló légzés. A légutakba kerülő káros anyagok (a legtöbb esetben a cigarettafüst) hatására a hörgők nyálkahártyája megduzzad, fokozott váladéktermelődés kezdődik, akadályozva a légúti áramlást. A légzés – elsősorban a kilégzés – nehezebbé válik, megnő a tüdőben rekedt levegő mennyisége. A betegség többnyire visszafordíthatatlan, hörgőszűkülettel és a tüdőszövet károsodásával, tüdőtágulással jár.
A dohányzás szerepe a betegség kialakulásában és súlyosbodásában
A COPD-s megbetegedések döntő többsége – sok más országhoz hasonlóan Magyarországon is – a dohányzás következményeként alakul ki. A COPD progresszív, azaz folyamatosan romló állapotot előidéző betegség, amely a jelen ismeretek szerint visszafordíthatatlan. Ugyanakkor a megfelelő kezeléssel a romlás jelentős mértékben lassítható, a tünetek enyhíthetők, sok esetben meg is szüntethetők. A dohányzás azonban gyakorlatilag kizárja azt, hogy az ilyen irányú kezelés eredményes legyen. A dohányzás amellett, hogy káros és irritáló anyagokat juttat a légutakba, és így közvetlenül is hozzájárul a pusztító folyamatokhoz, a gyógyszeres kezelés hatékonyságát is rontja. Mindezek alapján elmondható, hogy a COPD-s beteg légzésfunkcióinak romlása csak akkor lassítható, ha a beteg leszokik a dohányzásról. A tüdőszövetek károsodása miatt a leszokás után sem áll vissza a volt dohányos légzésfunkciója az eredeti szintjére, de a káros folyamatok jelentős fékezésével komoly mértékben enyhíthetők a tünetek. Akármilyen intenzív és régóta tartó dohányzásról van szó, minden esetben igaz az, hogy a leszokással jelentős egészségnyereség érhető el, még időskorban is.
A COPD gyógyszeres kezelése
A gyógyszeres kezelés célja a beteg tüneteinek enyhítése és a további állapotromlás lassítása. A COPD esetén alkalmazott gyógyszerek egyik fő csoportját a hörgőtágítók képezik, amelyek szabadabbá teszik a légutakban a levegő áramlását, így több oxigénhez jut a beteg, és könnyebben kilélegzi az elhasznált levegőt. A megelőző, fenntartó kezelésben alkalmaznak olyan, hosszabb távon ható inhalációs hörgőtágítót is, amelyet elég napi egyszer belélegezni. A gyógyszerek másik csoportjába a gyulladáscsökkentők tartoznak, amelyek a hörgőnyálkahártya gyulladását hivatottak enyhíteni, és a gyulladás súlyosbodását megelőzni.
A leszokás után alkalmazott gyógyszeres terápiák számottevő mértékben lassíthatják a betegség romlását, így komoly egészségnyereség érhető el. Ez akkor lehet igazán ösztönző egy dohányzó COPD-s beteg számára, ha tisztában van a betegség romlásának várható következményeivel, és tisztában van azzal is, hogy a megfelelő életmóddal és terápiával e szövődmények nagy részét elkerülheti.
