Panaszmentes vagy, vagy pedig érzed is, hogy beteg vagy? Ha jól érzed magad, jó eséllyel az injekció az oka. Ha meg nem, akkor lehet, hogy ugyanígy lennél gyógyszer nélkül is, ha csak nem rosszabbul. Nálam addig kísérletezgettek, míg végül sikerült megtalálni azt a gyógyszert, ami az én problémámat rendbe hozza. Hiába csökkentették le az eredeti dózisomat a nyolcadára, még most is kérdezgetik, akik tudnak a betegségemről, hogy nem lehetne-e lassan abbahagyni, mert terheli a májam, meg hát mégis csak gyógyszer, amit jobb, ha nem kell szedni. Nem részletezem az én sztorimat… Legyen elég annyi, hogy elvoltam évekig kezelés nélkül, de öszehasonlíthatatlanul jobban érzem magam, mióta azt a gyógyszert szedem, ami rendben tartja a gondolataimat.
Ha tényleg igaz lenne, amit most feltételezel és a hit valóban hegyeket mozgatna meg, akkor nem ott tartana a világ, ahol most. Szerény véleményem szerint a hit, önbizalom meg ilyesmik csak erőt adnak, kitartást, önbizalmat. Kicsit olyan lenne pusztán a gondolkodásunkra való odafigyeléssel kigyógyulni egy betegségből, ami a gondolkodásunkért felelős szervnek a hibája miatt áll fent, Mintha az egyik lábunk 10 centivel rövidebb lenne a másiknál, és így akarnánk Maratont nyerni.
A tudomány mai állása szerint a betegségünk gyógyíthatatlan, csupán kezelhető/szinten tartható. Gyógyszer nélkül ha nem is feltétlenül, de jó eséllyel simán visszaeshetünk. Szerintem nem nagy áldozat Neked az a havi egy szuri, illetve nekem napi egy gyógyszer, ennyit igazán kibírunk.
Ne vedd bántásnak, de ha javasolhatom, a hited, kitartásod, akaratod erejét inkább máson próbálgasd…