Sziasztok!
Alkoholista. Pár éve még nem értettem,és lesajnáltam azt,akit ennek titulált a társadalom. A legnehezebb.. hol a határ? Alkesz lennék?
Naponta iszom alkoholt. Sokat. Ha nem iszom egy-egy nap,az azért van,mert a szervezetem nem bírja,rosszul vagyok. Ma azonban először megtörtént,hogy ráittam,mert fájtak az izmaim,nyugtalan voltam,és émelyegtem. Most épp fél liter bornál tartok,és már nem fáj,nem is émelygek. Jól vagyok. Jól vagyok?
Kérlek,hallgassátok meg a történetem! Gőzöm sincs,alkoholista vagyok-e vagy sem…
17 évesen meg-megittam néha egy egy pohár bort. Jól esett,közben verseket írtam,így adtam ki magamból a feszkót. Talán. Aztán 18 évesen bekerültem az egyetemre. Természetesek voltak a bulik,ahol gyakran ittam a barátaimmal. Természetes volt. Nem ittuk magunkat segg részegre,de nem is fukarkodtunk a piával. Az öt év egyetem alatt 2-3 filmszakadásos bulim volt,a többin se éreztem magam rosszul,de ment a tanulás,hoztam a 4-es átlagokat félév végén. A pia nem a mindennapok része volt. Megvolt a rendszer az életemben,és a kontroll.
Aztán nem fejeztem be a sulit. Hatalmas tüske bennem,és a családomnak mégnagyobb csalódás. Hazaköltöztem. A továbbiakban próbáltam boldogulni… először ügyfélszolgálatos,üzletkötő lettem. Egyik sem feküdt soha,de meg akartam felelni magamnak. Abban az időben a pia nem játszott szerepet az életemben,ha ittam,max hetente egy nap. A mélyrepülés 2011 -ben kezdődött.
Felépítettem a saját kis világomat,amely a számítógépes viruális világából és az alkohol nyújtotta élvezetből állt. Munka után édes volt átlépni egy virtuális világba,s mellé lecsusszant egy-két pohár bor. Vörös,édes. Aztán a poharakból 1-2 üveg lett egy éjszaka. 2012-ben munka után kényszeresen útba ejtettem hazafele a szupermarketet,és piát vásároltam,persze lelkiismeretfurdalásom volt. Gyakran előfordult,hogy hazafele nem bírtam megállni,és és a háztól kb 1 km-re megbontottam az üveg bort,és belafatyoltam 3-4 kortyot. Aztán vezetés haza. Ez még semmi,de volt,hogy barátokkal való kirándulás közben füvet szívtunk,majd elvittem őket a szállásukra,ott megittunk fejenként egy üveg bort,aztán 25 km-t levezettem hazáig. Volt,hogy majdnem fának ütköztem… centiken múlott a satufék. Volt,hogy az út széli árokban kötöttem ki,miután megálltam,és próbáltam visszatérni az úttestre. Mit hablatyolok itt? Ittasan vezettem. Isten gondviselésének rovom fel,hogy semmi bajom nem lett.
Eljött 2013… a sláger a vörösbor. A szobámban eldugott üvegek… polc tetejére,szekrény mélyére.. Munkába menet dobom őket ki,a táskámban kicsempészve,hogy ne tűnjön fel a családomnak. Szánalom,de így van. Vannak napok,van egy hét,hogy nem iszom,aztán újra belém mar,a vérem lázad,hogy kell az ellazultság,a felejtés,és újra bolt,munkából hazafele,2-3 üveggel…
Idén,az év második napján behívnak a munkahelyemre,felmondanak. Előtte pár hónappal egy munkatársam megjegyzi,mennyire puffadt az arcom. Akkor nem tulajdonítok neki nagy jelentőséget,hiszen szerintem külsőre rendben vagyok,a családom se sejt semmit,legalábbis nem mondják. Ott állok munka nélkül,s elkeseredve. Májusig nem dolgozom,utána egy barát segítségével sikerül elhelyezkednem,bár a munka távol áll tőlem.. S iszom tovább.. majd’ mindennap másnaposan jelenek meg,persze jól szituáltan,de a figyelmem csorbát szenved,ezt szóvá is teszik,vagy csak én képzelem? Mai napig nem tudom. A lényeg,én mondok fel másfél hónap után,felmondás után első utam a bolt, 2 üveg vörösbor. Két hónapja nincs munkám,menekülök. Volt,hogy az utolsó busszal utazok a közeli boltba,mert nincs pia,bár már előtte ittam egy üveggel veszek még 2t.. Apámtól csórom a piát a fészerből,ha nincs rá pénzem,vagy ha szükségem van rá… Tanácstalan vagyok. ÚGy érzem, az alkohol a legjobb barátom lett. Nem kérdez,jól vagyok tőle…de ha nem iszom depresszió gyötör,és néha fájnak a végtagjaim… Tanácstalan vagyok… 
Rohaggyak + de esk, h úgy olvastam h: “a piNa a legjobb barát” (mondom VAN benne valami…:D)
Na sóval szeszet sajn n tok adni, DE kárpótlásul idevarázsolok neked 1 igazi klasszikus remekművet a 80′s évekből, a ország talán valaha volt LEGjobb arcza előadásában!(Y) http://www.youtube.com/watch?v=7gEEMyeNAv8
A yofajta lehetőleg házi veresbort – ah má 278x Lmontta – ÉN is szeressük! (és YO a egésségre is ofc)
FEL is hörpint belőle mindennap kemény kb. 1 kávéscsészényit!:D (n ám züllünk itten szanaszéjjel!;)
Conclusion: sóval tanusíccsá te is fiam némi ÖNMÉRSÉKLETET, sakk or nem fog magával ragadni a kissertés!;))
Nem,nem a “pina” a legjobb barát. A bajom a piával van…
Nem tudok önmérsékelni.. vedelek,mint a barom. Most is…
Köszönöm a kedves bíztatást!
Tudjátok, nem is értem,hogy sikerült idáig jutnom. Egyszerűen felfoghatatlan. A legrosszabb, hogy pia nélkül vagy másnapos vagyok,s ilyenkor ki nem mennék az emberek közé.. másnap után persze jön a “lelki másnap”,a depresszió, harmadik nap a közöny, majd negyedik nap úgy vagyok vele, hogy naná adódik egy alkalom,hogy igyak megint,persze az estek 98%-ában egyedül. Ma is az a bizonyos 4. nap van… Megveszem,hazaviszem, beteszek valami pörgős zenét, és csúsznak a decik. Olyan nincs,hogy csak 1 pohár. Erről az illúzióról már lemondtam. Az első pohár után érzem magam fél embernek a harmadik után Embernek. Most a harmadik pohár vörösbor után vagyok,és tiszta az agyam, nem fájnak a csontjaim,nincs az a bizonyos belső remegés,és nyugtalanság. Szégyellem magam,nincs kedvem emberek közé menni…
A pénzem lassan elfogy,a családom nem érti,miért nem keresek aktívabban munkát. Ami azt illeti keresek,de sok a visszautasítás,s nem érzem magam elhivatottnak semmire. Nem vagyok jó semmire. Ezt érzem. S mihelyst eltelne 3-4 nap az utolsó kijózanodásom óta,megint magával ragad a kísértés…
szia ismeretlen szenvedő!
Elég meredek utat jártál meg,de van kiut,nem könnyű,de ezt te is tudod,érzed,hisz neked sem jó,hogy nem tdsz ellen állni a piának,Én személy szerint nem iszom,de a fiam hozzád hasonló életet élt ,ha mondhatom,talán még nehezebbet,de sikerült meggyógyulnia,mert nagyon akart,de hozzá teszem ,hogy csak akkor kezeltette magát,amikor már nagyon késő volt,amikor már hozzád hasonlóan ő sem élvezte a piát,csak muszajból itta,mert,nem tudott ellen állni.Elmondta,mert már nem lehetett titkolni,hogy alkoholista,elvittük őt az orvoshoz és megkezdődött a kezelés.nem kellett elvonóra mennie,befeküdnie semilyen klinikára,de rendszeres kontrol volt és neki is kellett akarnia meggyógyulni.Ennek 3 éve,Ma már teljesen tiszta,absztinens,igaz nem jár társaságba,nehogy kisértésbe essen.Helyette van csodálatosan szép családja,lánya és mondhatom teljes életet él boldogan.Azt kivánom neked,hogy ne add fél ,ha komolyan meg akarsz gyógyulni sikerülni fog.
Kivánom a legjobbakat hozzá.
Tisztelettel:Katuska:)
Szia,Még egy éve nem gondoltam volna, hogy ezt mondom egy alkesznek:-) mélyen érzem a fájdalmad, és szeretnék segíteni. Én világ életemben irtóztam a piától, és a piás emberek látványától, de nagyon. Aztán először anyám esett át egy ilyen krízisen a szemem lattára – idõbe telt, mire Magának beismerte. Állítólag ez a legnehezebb, de egyben legfontosabb lépés a gyógyulás felé – és te ezt most megtetted. Elment egy AA klubba, ōsszeszedte magát!!!!!!! Becsülōm érte, de nagyon. Aztán most 2 éve, hogy a férjem csinálja ugyanezt, amit leírtál, õ viszont tagad maga elõtt, így teljesen elzárja magát a gyógyulás lehetõségétõl. Mindenki hülye, mert õ nem is iszik!!!! Ha interneten rákeresel az alkohol ambulancia címszóra, akkor biztosan találsz megfelelőt, ahol személyre szabottan találnak neked megoldást, segítenek, és tb alapon is van. Nekem ezt egy pszichiáter mondta, akihez én mentem el a férjem helyett. Menj el, mert ezt egyedül nem tudod megoldani, és hidd el, a pia miatt mindent elveszítesz, elõbb, v. utóbb. A férjem imkább elveszítette a csodaszép lányait és engem, minthogy a gyógyulást válassza.Teljes szívből kívánom neked a gyógyulást!!!!
Sajnos ez már alkoholizmus, azaz alkohol-függőség. Az én tanácsom az, hogy keress lakóhelyeden, vagy a közelében egy AA klubot. (Anonym Alkoholisták). A kutya se fogja kérdezni a nevedet. Jó barátokra, segítségre találsz. Egyedül nem fog menni. Egy ismerősöm, aki maga is az, egy csomó AA klubot megszervezett, mióta egy ilyen klub segítségével szokott le a nejével együtt. 15 éve nem isznak, és rendbejött az életük minden téren. De hetente eljárnak most is az AA klubba, mert az megerősíti őket.
Már megtetted az első lépést azzal, hogy ide írtál! Tedd meg a következőt is az AA klubba! Ha ilyen nincs a lakhelyeden vagy közelében, a háziorvosod biztos tudja, hol találsz segítséget!
http://www.anonimalkoholistak.hu/hu/gyulesek/aa_gyulesek_videken.php
http://www.anonimalkoholistak.hu/hu/gyulesek/aa_gyulesek_budapesten.php
De az, hogy leszoksz, az egy dolog. Az csak a tünet eltüntetése. Hogy mi törött el benned, és mi miatt váltál függővé, azt pszichológussal kell megbeszélned. Hidd el, most még sikerülhet, csak lépned kell!