Depresszió leírása
A depresszió pszichiátriai megbetegedés. A depressziós személyek jellemzően magukba fordulnak (introverzió), kerülik a társaságot, és végül általában elmagányosodnak. Enyhébb esetekben a depresszió spontán gyógyul, de súlyos esetekben már szakember segítségére is szükség van. Különböző megnyilvánulási formái vannak, amelyek különböző okokra vezethetők vissza. Az osztályozások szerint létezik akut és krónikus, endogén és exogén, unipoláris és bipoláris depresszió stb. A bipoláris depresszió esetében a depressziós és mániás szakaszok váltakozva követik egymást. Lehetséges még skizoaffektiv pszichózisos depresszió és pszichotikus szintű depresszió. Az endogén depresszió a test rendellenes működésére vezethető vissza. Az exogén depressziót jól beazonosítható külső okok idézik elő, például személyes tragédia vagy kudarc.
Depresszió tünetei
Szomorúság és megmagyarázhatatlan sírógörcsök, jelentős étvágy- és alvásváltozások, ingerlékenység, harag, nyugtalanság, pesszimizmus, közömbösség, levertség, bűntudat és érdemtelenség érzése. Koncentráció- és döntésképtelenség, képtelen örömét lelni korábbi érdeklődési köreiben. Megmagyarázhatatlan fájdalmak, a halál és az öngyilkossági kísérlet ismétlődő gondolata.
Depresszió kezelése
A gyógyászatban két fő terápiás irányzat különböztethető meg: a pszichológiai megközelítés, ennek módszerei lehetnek az önsegítő csoportok, kiegészítő gyógymódok, mint a reflexológia, masszázs, fényterápia, koponya elektroterápiás stimuláció (CES módszer). Másik csoport a gyógyszeres kezelés: az antidepresszánsokat főleg a depresszió súlyos eseteiben alkalmazzák. A legkorszerűbb antidepresszánsok alkalmazásánál nemcsak a tüneti kezelés, hanem az elfogadható életminőség kialakítása, a fokozatos rehabilitáció, és a mellékhatások csökkentése a cél és ezekkel egyénre szabott terápiát tud kialakítani a kezelőorvos.