Az Alvás Világnapja nem pusztán egy kellemes tevékenység ünneplése – a szakemberek ezzel a dátummal próbálják felhívni a figyelmet, hogy milyen fontos egészségünk megőrzése szempontjából az éjjeli pihenés. A kialvatlanság ma már népbetegség, és súlyos következményekkel járhat.
Különböző súlyos betegségek, pl. szív-, és érrendszeri betegségek, depresszió, vagy 2-es típusú diabétesz kialakulásában, közúti balesetekben, kapcsolatok szétesésében, munkahelyek elvesztésében és általános rossz életminőségben nyilvánulhat meg többek között az, ha valakinek krónikus alvási problémái vannak. Nem csoda, hogy a világon, és Magyarországon is, ma már külön orvosi szakterületet képvisel az alvási nehézségek kezelése. Az egyetemi klinikák berkein belül található speciális alváslaborokban először is kivizsgálják az alvászavarral küzdő pácienst, megállapítják, hogy pontosan milyen típusú alvászavarban szenved, és hogy milyen egyéb betegség, vagy más állapot okozza a gondot – ha erről van szó. Az alvászavar egy gyűjtőfogalom, tehát éppúgy idetartoznak az organikus testi eltérésekből fakadó alvási zavarok, a horkolás és az ehhez gyakran társuló légzéskimaradás, mint az alvás alatti furcsa viselkedések, az alvajárás, az alva-evés, az éjszakai sikoltozások és rángások, de az éberségi szintek eltéréseit, a kóros aluszékonyságot, és nem utolsó sorban az elalvási-átalvási zavarokat – insomniákat is ide soroljuk.
Egy jó alvás kincset ér
Az Alvás Világnapja az Egyesült Államokból indult, ma már 50 ország csatlakozott a kezdeményezéshez. A meghatározás szerint minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző péntekre, így idén március 13-ára esik. 2015-ben a világnap szlogenje: „When sleep is sound, health and happiness abound”, ami körülbelül annyit tesz, mint „Ha alvásod pihentető és mély, egészség és és boldogság övezi utadat.”
A World Association of Sleep Medicine (WASM) magyarországi partnere, a World Sleep Day Budapesti Programiroda és a Budapesti Alvásközpont/Benyovszky Orvosi Központ konferenciát rendezett az eseményhez kötődően.
Dr. Szakács Zoltán, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke előadásában elmondta: a szakmai szervezet idei legfontosabb célkitűzése, hogy a lakosságot tájékoztassa, mennyire fontos szerepet tölt be egészségünk megőrzésében a jó alvás, és hogy amennyiben ez valamiért számunkra elérhetetlen álom csupán, érdemes kivizsgáltatni magunkat, mert 1. a pihenésre való képtelenség mögött egyéb, kezelhető betegségekre derülhet fény, 2. amennyiben nem is áll más betegség alvázavarunk hátterében, nagy valószínűséggel mégis begyűjtünk néhány komoly egészségkárosodást, ha hosszútávon nem tudjuk kipihenni magunkat. Tájékoztatott továbbá, hogy Magyarországon kiemelkedően jó az ellátás ezen a szakterületen – a szomnológiával foglalkozó orvosok licensz vizsga letétele során kapják meg képesítésüket, a magyar alváslaborok minimumfeltételeit törvényben rögzítették és mindössze három olyan ország van még Európában, ahol a miénkhez hasonló mértékben intézményes környezetet teremtettek az alvászavarokkal küzdő emberek ellátására.
Dr. Vida Zsuzsanna, a Benyovszky Orvosi Központ munkatársa az alvászavarok és a közlekedési balesetek közötti összefüggéseket taglalta. Magyarországon évente 300 esetben okoz a kialvatlanság balesetet, ráadásul, mint az az előadó által idézett dr. Halmosi Zsolt tanulmányából kiderült – ezek az esetek többnyire súlyos kimenetelűek. Kialvatlanság következtében a balesetek kockázata több, mint 6,3-szorosa lesz annak a rizikónak, amelyre egy friss tudatú sófőrnél lehet számítani.
Nem elég, hogy ADHD
Dr. Félegyházi Zsolt a felnőttkori ADHD és az alvászavarok kapcsolatáról számolt be. Mint elmondta, az ADHD-vel élő emberek 75 %-a küzd alvási apnoé-vel, és 50 %-uk nyugtalan lábszindrómától szenved. Kis dózisú gyógyszer adásával és ADHD-ra struktúrált viselkedésterápiával felére lehet csökkenteni a figyelemhiányos hiperaktivitással élők körében az alvászavarok előfordulási gyakoriságát.
Dr. Varga Márta klinikai szakpszichológus az evészavarok és az alvászavarok kapcsolatát járta körbe. Anorexiával általában elalvási, átalvási nehézségek járnak együtt, míg a bulimia leggyakrabban a késő este vagy éjjel támadó falási rohamokkal rontja el az érintettek éjszakai nyugalmát. A szakértő bemutatott két speciális problémát is, az éjszakai evés szindrómát, amely a lakosság 1,5 %-át érinti – gyerekeket is. A betegséget az jellemzi, hogy az ember az utolsó étkezése után viszi be a napi kalóriaadagjának 50 %-át, de ugyanazt eszi, amit napközben, és tudatában van annak, hogy mit csinál. A kórkép mögött neuroendokrin eltérés is megfigyelhető, ahogyan a másik hasonló betegségnél is, amelyről mindjárt szó lesz. A komplex kezelés része a gyógyszeres-, és a pszichoterápia. Sleep-Related Eating disorder – alváshoz kötődő étkezési zavar (SRED) a neve a másik betegségnek, amelyet a szakértő előadásában kiemelt. Ez a probléma már kicsit félelmetesebb tüneteket mutat – olyan, mintha az ember alvajárás közben enne, tehát nincs tudatában annak, ami történik vele, és nem is emlékszik később mindarra, ami történt vele. Éjjeli túráin evésre nem igazán alkalmas élelmiszereket is megpróbál elfogyasztani, ami balesetekhez vezethet. Ebben az esetben gyógyszer és pszichoterápia segít.
Dr. Sándor Edit a melatonin hormon adásának alvászavarokban betöltött szerepéről beszélt, prof. dr. Hegyi Gabriella, a hagyományos kínai orvoslás szakorvosa, akupunktőr, a Pécsi Tudományos Egyetemen működő Konfúciusz Intézet vezetője pedig lényegében az akupunktúra kezelésben betöltött szerepét ismertette. Végül dr. Acsády László, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének főmunkatársa tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy az idegtudományban zajló technikai forradalom a közeljövőben lehetőséget ad az agy működésének sokkal pontosabb feltérképezésére, így az alvási zavarok megértése és kezelése is szélesebb körűvé válik. Ezzel az optimista üzenettel kívánunk minden Kedves Olvasónknak jó éjszakát!
(RA)