Az orvosi titoktartáshoz való jog alapján a betegnek joga van ahhoz, hogy a gyógykezelésével összefüggő, valamint a kezelés során előkerülő személyes információit a kezelőorvosa és mindazok, akik a gyógykezelés folyamatában a titokról tudomást szereztek, orvosi titokként kezeljék, s azt csak az érdekelt páciens beleegyezésével közöljék másokkal. Az orvosi titoktartáshoz való jog felnőttet, gyermeket egyaránt megillet.

Deklaráció

Az Orvosok Világszövetsége 50. világkonferenciáján, 1998 októberében került elfogadásra „A gyermekeket egészségügyi ellátásuk során megillető jogokról szóló Ottawai Deklaráció” A Deklaráció lehetségesnek és adott esetben jogszerűnek tartja azt is, hogy ha a gyermek elég érett ahhoz, hogy szülő vagy törvényes képviselő nélkül jelenjen meg az orvosnál, akkor kérhesse a titoktartást és ügyeinek bizalmas kezelését akár a szülővel, illetve a törvényes képviselőjével szemben is.

Ezt a kérést a Deklaráció szerint tiszteletben kell tartani és az orvos tudomására jutott információkat ilyenkor nem szabad megosztani sem a szülővel, sem pedig a törvényes képviselővel csak akkor, ha ehhez a kiskorú gyermek hozzájárul, vagy olyan körülmények esetén, amikor a törvény felnőttek esetében is mentesítést ad a titoktartás kötelezettsége alól (pl. mások életének, egészségének, testi épségének védelme érdekében).
Előfordulhat azonban az is, hogy az orvosnál egyedül megjelenő kiskorú a részletes tájékoztatása ellenére sem képes (megfelelő) döntést hozni kezelésével kapcsolatban, vagy épp a szülői részvétel, útmutatás nélkül a gyermek egészsége komoly és visszafordíthatatlan károsodást szenvedne. A Deklaráció ebben a körben is lehetővé teszi, hogy az orvos megossza a szülővel, illetve a törvényes képviselővel a konzultáció alatt tudomására jutott bizalmas információkat. Az orvosnak azonban ilyenkor is először a gyermekkel kell megbeszélnie aggályait, indokait és meg kell kísérelnie megszerezni a gyermek hozzájárulását az orvosi titok „felfedéséhez”.

Blasszauer Béla (1933 – 2014) bioetikus már 1995-ben leírta, hogy sok ma már a szellemileg érett gyermek, az emancipált fiatalkorú, aki képes racionálisan gondolkozni és bizonyos tényeknek olyan fontosságot tulajdonítani, amelyeknek a „nem kívánt” személyek előtti feltárása méltóságsértő és megalázó lehet. „Paternalisztikus és merev szemléletet tükröz mindaz a magatartás, amely alapos ok nélkül fosztja meg mind a kiskorút, mind a fiatalkorút titkai megőrzését követelő jogától, ami nem szolgálja sem a beteg valódi érdekét, sem pedig az emberiesség eszményét.

A hatályos magyar szabályozás nem tesz különbséget kiskorú, illetve nagykorú beteg között az orvosi titoktartás szempontjából.

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, s azokat bizalmasan kezeljék. Az adatkezelő, továbbá az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani.
Orvosi titoknak minősül a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat is.

Megállapítható tehát, hogy kívülálló harmadik személyek felé az orvosi titoktartás ugyanúgy kötelezettsége az orvosnak mind a kiskorú, mind pedig a nagykorú betegek esetében. A betegnek joga van nyilatkozni arról, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatinak részleges vagy teljes megismeréséből. Az Eütv. ebben a tekintetben nem ad önállóan érvényesíthető jogosultságot a kiskorúak számára, nyilatkozattételi joga ilyen esetben is kizárólag a szülőnek, illetve a törvényes képviselőnek van.

A törvény azonban a 16. életévét betöltött kiskorúnak lehetőséget ad arra, hogy közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban – vagy írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezze azt a cselekvőképes személyt, akit a törvény előírásai szerint részletesen és teljes körűen tájékoztatni kell, és aki jogosult lesz helyette a beleegyezés és visszautasítás jogának gyakorlására. Ebben az esetben van tehát egyedüli lehetőség a hatályos magyar szabályok szerint arra, hogy a 16. életévét már betöltött kiskorú személy saját szüleivel, vagy törvényes képviselőjével szemben kérje orvosi titoknak minősülő adatainak bizalmas kezelését azáltal, hogy más arra alkalmas személyt jelöl ki a felvilágosítás jogosultjaként. Ez nem vonatkozik azonban a terhesség megszakítására, mivel az erről szóló törvény értelmében a kiskorú személyen végzett abortuszhoz a törvényes képviselő nyilatkozata nélkülözhetetlen.

A betegellátót – az érintett választott háziorvosa, valamint az igazságügyi szakértő kivételével – a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki az orvosi vizsgálatban, a kórisme megállapításában, illetve a gyógykezelésben vagy műtétnél nem működött közre, kivéve, ha az adatok közlése a kórisme megállapítása vagy az érintett további gyógykezelése érdekében szükséges.

Mentesülés a titoktartási kötelezettség alól

Az adatkezelő az alábbi esetekben mentesül a titoktartási kötelezettség alól:

a)    Amennyiben a személyazonosító és egészségügyi adat továbbítására az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult (az abban foglalt korlátozásokkal).

b)   Ha mások életének, testi épségének és egészségének védelme azt szükségesség teszi.
Ezt a Tarasoff-eset kapcsán mondta ki a kaliforniai Legfelsőbb Bíróság, amikor egy egyetemi hallgató arról a szándékáról tájékoztatta pszichiáterét, hogy megöli szerelmét (Titiana Tarasoffot), aki elhidegült tőle. Semmi nem történt annak érdekében, hogy a fiatal lányt tájékoztassák a veszélyről, és a fiú megölte a lányt. A lány szülei pert indítottak az egyetem ellen, mert az ott alkalmazásban lévő – az orvosi titoktartási kötelezettségre hivatkozó – pszichiáternek kötelessége lett volna a lányukat figyelmeztetni arra, hogy élete veszélyben van. A bíróság kimondta, hogy egy harmadik személy számára komoly veszélyt jelentő cselekedet megakadályozása elsőbbséget élvez az orvosi titoktartási kötelezettséggel szemben.[8]

c)    A törvény előírásai szerint kötelező.
A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv az érintett – megkeresésében megjelölt – egészségügyi és személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkereső szervek a következők lehetnek:
– büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő
– polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő
– szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek
– potenciális hadköteles és hadköteles személy esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság
– a nemzetbiztonsági szolgálatok, az erről szóló törvényben kapott felhatalmazás körében
– az egészségügyi dolgozóval szemben folyamatban lévő etikai eljárás során az eljárás lefolytatása hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai szerv
– a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek
– halottvizsgálat során a halottvizsgálatot végző orvos, stb.

A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.
A kezelést végző orvos a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatokról.
Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait.

A kiskorú gyermek első ízben történő egészségügyi ellátásakor az ellátást végző egészségügyi szolgáltató ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha
– feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye
– a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást

Ilyenkor tehát nincs szükség sem az érintett, sem pedig az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult szülő, vagy törvényes képviselő beleegyezésére.

d)   Törvény előírásai szerint lehetséges.
Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet.

Lényeges – a kiskorúakra is vonatkozó – korlátja még az orvosi titoktartásnak az a szabály is, miszerint az orvos házassági, apasági és származás megállapítása, illetve szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perben az orvosi titoktartásra hivatkozással a tanúságtételt nem tagadhatja meg.

A kezelést végző orvos az általa megállapított egészségügyi adatokról az érintettet közvetlenül tájékoztatja, és – amennyiben a beteg ezt kifejezetten nem tiltotta meg – azokat továbbítja az érintett választott háziorvosának. A háziorvos a beteget – kérelmére – tájékoztatja a rendelkezésére álló egészségügyi adatokról. Az érintett háziorvosa és a kezelését végző orvos – ha a beteg ezt írásban nem tiltotta meg – jogosult az érintett beteg által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi ellátás adatairól tudomást szerezni úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus lekérdezés formájában biztosítja számára. A háziorvos a hozzá bejelentkezett biztosított adatait ismerheti meg. Az érintettet a kezelést végző orvos írásban vagy szóban tájékoztatja a tiltakozás lehetőségéről. Az érintett a tiltakozását az egészségbiztosítási szerv részére személyesen, postai úton vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton juttathatja el.

(Dr. Barzó Tímea)