Még az idén valósággá válik az az áttörés, amelyről a HCV kezelést illetően már mi is többször beszámoltunk: interferon-mentes kezelést kaphat valamennyi beteg, aki interferonnal nem gyógyítható, az új kombinációk pedig még kevesebb mellékhatással, szinte bizonyos gyógyulást hoznak. Milyen kombinációk ezek? Kik, mikor és hogyan juthatnak hozzájuk Magyarországon? Miként változik a prioritási index a jövőben? Tele vagyunk kérdésekkel, Dr. Makara Mihály főorvos úr pedig sorra megválaszolja ezeket. Cikksorozatunk első részében áttekintjük a közelmúltat és a közeljövőt.

Eddig arról számolhattunk be a Várószobán, hogy megjelentek a második generációs proteáz gátlók, amelyekkel a hármas kombinációs kezelés valamivel hatékonyabb és valamivel jobb mellékhatásprofilú lehet. Mi a helyzet ezen a vonalon?

Az inkább első generációs proteáz gátlók második hullámaként emlegetett szimeprevirrel az eredmények nem sokkal jobbak a vírusirtás, de sokkal jobbak a mellékhatások terén a telaprevirrel összehasonlítva. A szimeprevirrel kiegészített hármas kombinációs kezelés hatására a korábbi relapszer vagy naív betegek 80%-a, a korábban parciális reszponder – vagyis részleges reakciót adó érintettek 50-60 %-a, és a korábban null-reszponder, vagyis az interferonra rosszul reagáló páciensek 40 %-a gyógyulhatott meg. A vírusnak egy másik enzimét, a polimerázt bénító hatóanyag, a szofoszbuvir megjelenése jelentős előrelépésnek számított, mivel így hármas kombinációban adva interferonnal kiegészítve már 12 hét alatt meggyógyulhattak a betegek, ezen kívül ez a szer már interferon nélkül is adhatóvá vált. Ezekkel közel egyidőben került forgalomba a daclatasvir, amely egy NS5A gátló, és szintén fontos színfoltja a terápiás palettának. Az első interferon-mentes kombinációk így a szofoszbuvir+szimeprevir, és a szofoszbuvir+daclatasvir lettek.

Mi történt azóta?

Év végén törzskönyveztek Európában két új kombinációt; az egyik három hatóanyagból áll – proteáz gátlót és a polimeráz enzimet két helyen blokkoló, NS5A és NS5B gátló hatóanyagot tartalmaz -, a másik kombináció szofoszbuvir+ledipasvirből áll, és Amerikában alig drágább, mint a szofoszbuvir önmagában.
Magyarországon a támogatási rendszerbe nyáron kerülnek be ezek a kombinációk, de aki állapotát tekintve már nem várhat addig, az megkapja a kezelést egyedi méltányossággal. Jelenleg havonta 20-30-50, a közeljövőben pedig 100 engedélyt kaphatnak a szakorvosok azok számára, akiknek állapotuk nagyon súlyos, és kizárólag ezekkel a legkorszerűbb terápiákkal van esélyük a gyógyulásra.

A korábbiakban beszámolhattunk arról is, hogy a kutatási terület jelentős fejlődésének köszönhetően realitássá válik az interferon nélküli kezelés, illetve a betegek 95-99 %-a meggyógyulhat majd a modern kombinációkkal a HCV fertőzésből. Valóban ilyen jók az eredmények?

Az előző válaszban említett kezelések mellett nincs olyan betegcsoport, ahol ne jóval 90 % felett lenne a gyógyulási arány, a törzskönyvezési vizsgálatokban mindkét fenti kombináció esetében 1,8 %-ban tapasztalták csupán, hogy a vírus visszatért. A 100 %-hoz hiányzó, ezen túl fennmaradó arányt azok a páciensek jelentették, akik abbahagyták a kezelést, nem tértek vissza a kontrollra, vagy valami egyéb okból nem várták meg az adminisztrálható gyógyult állapotot.

Jelenleg sok felismert, súlyos HCV-s beteg él Magyarországon?

Magyarországon 1200 felé jár jelenleg az interferon-mentes kérvények száma, tehát igen sok a hepatitis C fertőzött, súlyos beteg. Valamennyi előrehaladott állapotban lévő, szövődmény veszélyével élő betegnek – beleértve a frissen felfedezett pácienseket is – meg fogjuk tudni adni a szükséges terápiát az elkövetkező 1-2 évben. Ez pedig ma már valóban, óriási valószínűséggel a gyógyulást jelenti.

Forrás: Nota.napivizit.hu orvosi portál

Jelen időben a legkorszerűbb HCV terápiákról (II. rész) – Az új lehetőségek mindenki számára új esélyt jelentenek