Igen előjöhet! Én is voltam pánikbeteg és másfél évig szedtem gyógyszert, és havonta kellett járnom az orvoshoz. A gyógyszeres terápia mellett nagyon fontos, hogy az ember maga is “dolgozzon” azon, hogy lelkileg erősítse magát!! Az én esetem: édesanyám öngyilkossága, a gyermekeim felnőtté válása, a társválasztásuk miatti aggodalom, a hogy s mint lesz ezután, ………… stb. hozzájárultak ahhoz hogy megbetegedtem. Amikor orvoshoz kerültem, az első alkalommal, egy beszélgetés során feltártuk az életem: hogy s mint élek, mi foglalkoztat……………… Itt fény derült arra, hogy sok minden olyan foglalkoztat, amiért már nem én vagyok a felelős, nem tudom befolyásolni…….. Tehát ezeket el kell hagyni! NEM VOLT EGYSZERŰ!! Sokat olvastam a pozitív gondolkodásról, az agykontrollról és végeztem feladatokat. Pl. Napról-napra, egyre jobban érzem magam! – erre a mondatra úgy emlékszem!! A gyógyulásom után még egy-két évvel is előjött a szapora szívverés, a gyomromban gombóc ha mesélni kezdtem a betegségemről, másoknak. Most ahogy ezt írom, már nem érzek semmi rosszat! Nagyon nehéz meggyógyulni: kell a gyógyszer és a jó szakember és mi magunk!!!