Információdömping zúdul ránk a helyes táplálkozást illetően. Ember legyen a talpán, aki el tudja dönteni, mi igaz, és mi nem a diétás tanácsokból. Antal Emese dietetikustól, szociológustól, a TÉT Platform szakmai vezetőjétől a napjainkban legszembetűnőbb tévhitekre kérdeztünk rá.

Tévhit 1 – minden fekete-fehér

Sokan hajlamosak fekete-fehérben gondolkodni a táplálkozásról, vagyis bizonyos ételeket tiltólistára helyeznek, más termékeket pedig korlátlanul fogyasztanak. Az igazság ezzel szemben az, hogy az az élelmiszer, ami ma Magyarországon a polcokra kerül, arról nem mondhatjuk, hogy egészségtelen, mert a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza, hogy milyen termékeket lehet a boltokban forgalmazni, árulni – tájékoztatott a szakember. Tény azonban – folytatta –, hogy egy rosszul összeállított értrend sok bajt okozhat. „A dietetikussal folytatott tanácsadás első lépéseként a betegek/kliensek leírják, hogy mit fogyasztottak az elmúlt héten vagy három (nem egymást követő) napban –2 hétköznapon és 1 hétvégi napon. Egy reggeliből nem lehet hosszútávú következtetéseket levonni, hogy mennyire egészségesen táplálkozik valaki – mondta Antal Emese. Alapvetés, hogy minden étel és ital fogyasztható, csak megfelelő mértékben és mennyiségben. Prioritások ugyanakkor természetesen vannak, ilyen például, hogy a teljes kiőrlésű pékárukat érdemes előtérbe helyezni a fehér kenyérrel szemben.

Tévhit 2 – ami egészséges, az nem hizlal

Igaz, hogy az olíva olaj, a repceolaj vagy a tökmagolaj áldásos hatással is bír a szervezetre, azt azonban sokan nem tudják, hogy ezeknek ugyanannyi az energiatartalmuk (kalóriatartalmuk) – 9,1 kcal/100 g – mint a többi zsiradéknak, például a sertészsírnak vagy a napraforgóolajnak – mondta Antal Emese.

Tévhit 3 – cél a gyors fogyás, amiért szenvedni kell

A gyors fogyással az a baj, hogy jojó effektust eredményez, vagyis gyorsan és könnyen visszaszedjük a leadott súlyt, vagy még annál is többet. Ennek oka, hogy minél kevesebbet eszik az ember, annál inkább csökken az alapanyagcseréje. Ezért az energia-egyensúlyra kell törekedni, mértékletesen enni és mellette valamilyen testedzést is végezni – ki mit tud és miben tart ki. A koplalás igaz, hogy testsúlycsökkenést okoz, de a legveszélyesebb módja annak, amit a karcsú alak érdekében tehetünk. A szervezetünk a koplalás második-harmadik napján a fehérjét kezdi el lebontani – és ha tudjuk, hogy tüdőnk és szívünk fala fehérjéből áll, rádöbbenhetünk, hogy mekkora probléma ez..

A kizárólag egy vagy két ételt megengedő diéták sem hasznosak. Amennyiben hosszabb időn keresztül ugyanazt esszük, az nemcsak, hogy unalmas lesz, de ezen kívül bizonyos tápanyagokból hiányt is szenvedünk, másból pedig túlfogyasztásunk lesz. Nincs olyan étel, amiben valamennyi szükséges tápanyag benne lenne – hangsúlyozta Antal Emese. Ezért a szakemberek mindig a változatosságot javasolják.

Tévhit továbbá, hogy naponta egyszeri-kétszeri evéssel eredményesen, tartósan és egészségesen lehet fogyni. Napi négy-ötszöri étkezésre érdemes elosztani az energia-felvételt:20 % reggeli, 10-15 % tízórai, 35-40 % ebéd, 10-15 % uzsonna, 20 % vacsora. Ha kétszer eszünk, valószínűleg egyszerre nagyobb mennyiséget eszünk meg, ami jobban megviseli a szervezetünket, a vércukorszintet is hirtelen megemelheti, mint a több étkezésre elosztott menüsor. Alapvető továbbá, hogy „testtömegcsökkentő étrend” idején is minden tápanyagra szüksége van a szervezetünknek, szénhidrátra, zsírra, fehérjére, ásványi anyagokra, vitaminokra. Mindenre, mértékkel, megfelelő elosztásban.

Tévhit 4 – a barna kenyérnek mindig magas a rosttartalma

A teljes kiőrlésű kenyeret valóban érdemes előnyben részesíteni a fehér pékáruval szemben, azonban nem minden barna kenyérnek magas a rosttartalma. Egyes kenyereket ugyanis malátával színezik. Mindenképp érdemes a termék konzisztenciáját (állagát) is megnézni – hívta fel a figyelmet Antal Emese. Ha a kenyér sűrű, nehéz, akkor az valószínűleg tényleg teljes kiőrlésű, és jó jel lehet az is, ha magokat látunk a tetején vagy belesütve.

Tévhit 5 – az édesítőszerek nem tartalmaznak kalóriát

Ma már nagyon sok fajta édesítőszer kapható az üzletekben. Az ún. cukoralkoholok – mint a szorbit vagy a xilit (nyírfacukor) 2/3 annyi energiát tartalmaznak, mint a sima cukor, igaz, más az összetételük, és lassabban emelik meg a vércukorszintet. Az energiamentes édesítőszerek csoportjába tartozik a szacharin, az aszpartám, a ciklamát, az aceszulfám-K, a sztívia. Ezek valóban nem tartalmaznak energiát és a vércukorszintre sincsenek hatással.

Tévhit 6 – a koffeintartalmú italok minden fajtája dehidratál

Sokan gondolják, hogy a kávé, tea, egyéb koffeintartalmú italok dehidratálnak (vizet vonnak el a szervezetből), ez azonban csak a koffeintartalom és a folyadék mennyiségének függvényében igaz. Egy presszókávé, amiben kevés a víz és sűrű állagú, valóban dehidratálhat, de egy tejeskávé vagy hosszúkávé ellenkezőleg: hozzájárulhat a napi folyadékszükséglet fedezéséhez.

1 mg koffein=1,17 ml folyadékvesztés

Példa:

1 csésze (200 ml) tea koffeintartalma kb. 70 mg = kb. 82 ml folyadékveszteség

Fogyasztás: 200 ml

Veszteség: 82 ml

Mérleg: +118 ml víz

(RA)