Folytatjuk az év első felében elkezdett betegjogi témakört. A következő hetekben szó esik a beteg személyes szabadsághoz való jogáról, kiskorúak kórházi elhelyezéséről, de a kínai gyógyászat engedélyezését is elővesszük. A mostani részben a szabad intézményválasztás, illetve szabad orvosválasztás jogáról tudhatsz meg többet.

A várólista alapján igénybe vehető egészségügyi ellátások

A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha jogszabály kivételt nem tesz – a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki. Az orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható.

Az orvosválasztás jogának gyakorlása során a betegnek joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes.

Az orvosválasztás akkor érvényes, ha azt írásba foglalták (orvosválasztási nyilatkozat) és annak három példányát a biztosított, valamint a választott orvos kézjegyével ellátta. Az orvosválasztási nyilatkozatban meg kell határozni a kapcsolattartás módját, a választott orvos közreműködésével nyújtott ellátás igénybevételének rendjét, valamint a nyilatkozatban foglaltak módosítására és visszavonására vonatkozó rendelkezéseket. Az aláírt orvosválasztási nyilatkozat egy példánya a biztosított egészségügyi dokumentációjának részét képezi, egy-egy példányát pedig az azt aláíró biztosított és a választott orvos kapja. Az egészségügyi szolgáltatónak jól látható helyre ki kell függesztenie az orvosválasztás lehetőségéről szóló tájékoztatót.[1] A korábbi szabályozás szerint az orvosválasztásért részeges térítési díjat kellett fizetni, azonban ez a kötelezettség 2015. január 1-jétől megszűnt.

A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát.[2]

Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható, vagy a beteget várólistára kell helyezni. A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt betegek családi és utónevét, nemét, születési évét, lakóhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét és az ellátásra való jogosultság sorrendjét tartalmazza. A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell.[3]

A tágabb értelemben vett várólisták több fajtáját különböztethetjük meg.

-        központi várólista: a külön jogszabályban meghatározott nagyköltségű ellátások igénybevételére váró betegek jegyzéke, továbbá a szerv, illetve vérsejtképző őssejt átültetésére váró betegek listája (transzplantációs várólista),

-        intézményi várólista: az adott fekvőbeteg ellátó intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely – a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások kivételével – az egészségügyi ellátások meghatározott sorrend szerinti elvégzése érdekében, továbbá tartós kapacitáshiány esetén kerül kialakításra,

-        intézményi előjegyzési lista: a fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatónál adott ellátások tekintetében az intézményi várólistától elkülönítetten vezetett lista, amelyen a biztosított kérésére a betegellátás tervezett időpontja legalább 14 nappal későbbi, mint az intézményi várólista alapján meghatározható legkorábbi időpont.[4]

Az ellátásra kötelezett egészségügyi szolgáltató a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátások elvégzését – amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását – intézményi várólista, a járóbeteg-szakellátások elvégzését pedig betegfogadási lista alapján teljesíti, és a teljesítésről jelentést küld az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv, a betegfogadási lista tekintetében pedig az egészségbiztosító részére.

Intézményi várólistát kell kialakítani

a)      287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében felsorolt ellátások (pl. szürkehályog műtét, mandula, orrmandula műtét, gerincstabilizáló műtét, gerincsérv műtétek, epekövesség miatti beavatkozás vagy laparoszkópia, sérvműtétek, nőgyógyászati műtétek nem malignus folyamatokban, térdprotézis, csípőprotézis műtétek stb.) esetén,

b)      az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben akkor, ha a biztosított ellátására tartós kapacitáshiány miatt nincs lehetőség.

A biztosított az ellátásra az intézményi várólistára, illetve a betegfogadási listára történő felkerülés időpontja szerint jogosult. Ettől az időponttól eltérni

a)      az ellátás szakmai indokoltsága alapján,

b)      az ellátás várható eredménye alapján,

c)      az azonnali ellátásnak a biztosított állapota miatti indokoltsága esetén,

d)     a biztosított hátrányára a biztosított kérése alapján lehet.

A finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál a biztosítottnak nem minősülő betegek ellátása – a sürgős szükség esetének kivételével – nem eredményezheti a biztosítottak – várólista illetve betegfogadási lista szerinti – várakozási idejének meghosszabbodását.

A járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató a keresőképtelen biztosítottat – a lekötött kapacitásának külön jogszabályban meghatározott részének erejéig – köteles soron kívül fogadni, amennyiben a biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt diagnosztikus vagy terápiás célból veszi igénybe. Az intézkedés célja, hogy a táppénzen lévő biztosítottak minél előbb igénybe tudják venni az indokolt egészségügyi ellátásokat, ezáltal hamarabb visszanyerjék egészségüket, munkavégzési képességüket. Előírás továbbá, hogy a keresőképtelenség miatti soron kívüli ellátás nem előzheti meg a szakmai indokoltság, valamint az ellátás várható eredménye miatti soron kívüli ellátásokat (sürgős eseteket).[5]

A várólista adatai – kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon – intézményi várólista esetében az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapján, központi várólista esetén a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapján megtekinthetőek, ebben a formájukban nyilvánosak. A transzplantációs várólista kivételével az ellátás igénybevételének várható időpontját is közzé kell tenni. A várólista adatait a honlapon – folyamatosan, de legkésőbb a változást követő 3 napon belül – úgy kell közzétenni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen az adott biztosított számára a várólistán elfoglalt helye.[6]

A központi várólistát az Országos Vérellátó Szolgálat Központja (OVSZK) működteti azzal, hogy a transzplantációs várólista működtetéséhez a Transzplantációs Bizottságok közreműködését veszi igénybe. A transzplantációs várólista – a csontvelő transzplantációra vonatkozó lista kivételével – az állami vérellátó szolgálat által megkötött megállapodásban részes szervcsere szervezet által vezetett nemzetközi várólista részét képezi. A Transzplantációs Bizottságokat az alábbi egészségügyi ellátások szerint kell kialakítani:

a)      szív transzplantáció: Szív Transzplantációs Bizottság,

b)      máj transzplantáció: Máj Transzplantációs Bizottság,

a)      tüdő transzplantáció: Tüdő Transzplantációs Bizottság,

b)      vese transzplantáció, kombinált vese és hasnyálmirigy transzplantáció: Regionális Vese Transzplantációs Bizottság, Regionális Vese-hasnyálmirigy Transzplantációs Bizottság,

c)      csontvelő transzplantáció: Gyermek Csontvelő Transzplantációs Bizottság; Felnőtt Csontvelő Transzplantációs Bizottság.

Az egészségügyi szolgáltató a fenti egészségügyi ellátásokat kizárólag transzplantációs várólista alapján nyújthatja.

A kezelőorvosnak tájékoztatási kötelezettsége keretében fel kell világosítania a beteget az adott ellátás esetében létező transzplantációs várólistára való felkerülés lehetőségéről. A transzplantációra való alkalmasság kivizsgálását – a beteg megfelelő, a várható adattovábbításra is kiterjedő tájékoztatáson alapuló beleegyezése után – a beteg kezelőorvosa kezdeményezi az illetékes Transzplantációs Bizottságnál. A transzplantációra való alkalmasság megállapítása esetén a Transzplantációs Bizottság a beteget transzplantációs várólistára helyezi. Az OVSZK meghatározza a beteg egyedi azonosítóját és azt megküldi az illetékes Transzplantációs Bizottságnak. A Transzplantációs Bizottság zárt borítékban személyesen átadja vagy a kezelőorvos útján megküldi a betegnek az egyedi azonosítót. Az egyedi azonosítót az OVSZK a központi várólista keretében közzéteszi és a beteg állapotában bekövetkezett változást 24 órán belül aktualizálja. Az illetékes Transzplantációs Bizottság a várólistára történő felvételről, törlésről és minden egyéb, a várólistával kapcsolatban a beteget érintő döntésről a beteget és kezelőorvosát, valamint az OVSZK-t írásban tájékoztatja.[7]

Országos várólista alapján működik a Gamma Sugársebészet és a PET/CT vizsgálat. Az országos várólista nyilvántartást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezeti.

[1] A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm.rendelet (Vhr.) 11/A. §
[2] Eütv. 8. §
[3] Eütv. 9. §
[4] Ebtv. 5/B. § j), k) és u) pont
[5] Ebtv. 20. § (1)-(5) bek.
[6] Ebtv. 20/A. § (3) bek.
[7] A várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól 287/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 3.§ – 4.§

Korábbi cikkeink betegjogi témakörben:
Az orvosi titoktartáshoz való jog
Más személy jelenléte a beteg egészségügyi ellátása során
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A beteg egészségügyi ellátáshoz való joga