A kislányom januárban lesz 2 éves.Júniusban kórházba került,mert összeesett, szemei felakadtak,, görcsösen rángatózott, nyála csurgott, eszméletét vesztette. A kórházban teljes kivizsgálás után súlyos vashiányos vérszegénységet és tejfehérje érzékenységet diagnosztizáltak.Hazatérésünk óta teljes tejmentes diétán van és vérszegénységét kezeltük,ami mára helyre jött. Három hónap múlva újabb rosszullét következett,újra kórház,ahol teljes kivizsgálás után éppen csak azt nem mondták, hogy semmi baja. Októberben Budapestre vittem,mert epilepsziára gyanakodtam,ám azt nem tudták kimutatni.Hazajöttünk,2 hétre rá újabb roham,Diazepam,elmúlt. Most Budapesten van,mert egy hete egy nap egymás után 3 rohama volt.Az EEG vizsgálat ismét negatív,nem tudom ez jót jelent-e jelen helyzetben.A doktornő gyógyszert ad neki,ami állítólag roham megelőző, de kétségeim vannak,mert azt sem lehet tudni hogy a betegség melyik fajtájával állunk szembe. Teljesen reményvesztett vagyok, nem tudok abban hinni,hogy a pici lányom valaha újra egészséges lesz. Az egész életem rettegés,rettegek az életéért.Úgy érzem,ha újra látnom kell a rohamot,belehalok! És az egészről nincs kivel beszélnem,aki esetleg megnyugtató válaszokat adna a kérdéseimre.Már nem alszom és nem eszek rendesen.Nagyon el vagyok keseredve,főleg ha eszembe jut,hogy még ha meg is tudna gyógyulni az évekig tart.