A kézmosás világnapján széles körű célközönséghez szólhatnak a szervezők, mert egyrészt a kórházi fertőzések megelőzése érdekében a minisztériumtól kezdve a kórházigazgatón és az egészségügyi dolgozókon keresztül az intézmények takarítószemélyzetéig mindenkinek tennie kell a kézhigiéné érdekében, ugyanakkor valamennyi embernek oda kell figyelnie a kézmosásra, mert ezzel életet menthet. Írjuk, hogy hogyan.
Bár a WHO idei üzenetében elsősorban a kórházi fertőzések megelőzésére helyezi a hangsúlyt – és indít ennek érdekében globális kampányt - a világnapon érdemes hangsúlyozni a lakosság felelősségét is a kézmosás terén. Ezt tette Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője is a Kézhigiénés Nap alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A szakember hangsúlyozta: gyermekeink nevelése során még egyértelmű, hogy elmondjuk: WC után, evés előtt, hazajövetelkor mossunk kezet. Az évek múlásával azonban sokan megfeledkeznek a kézhigiéné fontosságáról, vagy esetleg már a gyerekektől sem várják el következetesen, hogy meg is tartsák az erre vonatkozó tanácsot. Sokatmondó az a néhány éve felröppent hír, mely szerint a templomokban kihelyezett szenteltvizek nagy része jelentős mértékben fertőzött.
Az index.hu tudomány rovata annak idején arról számolt be, hogy a Bécsi Orvostudományi Egyetem alkalmazott immunológia-tanszékén vizsgált szenteltvíz-minták 86 százaléka a székletben is kimutatható baktériumokat tartalmaz, például E. colit, enterococcit és Campylobactert. A vízből olyan nitrátokat is kimutattak, amik többnyire a mezőgazdaságban használt műtrágyákban is fellelhetők. És itt jön a kézhigiénével kapcsolatos fontos információ: A kutatók azt is megfigyelték, hogy a látogatottság függvényében változott a víz szennyezőanyag-tartalma; minél többen látogatták a templomot, annál több baktérium volt a szenteltvízben – írta az index.hu. És mindez nem csak a szenteltvízre igaz: az origo.hu egyik cikke szerint pl. 6-ból 1 mobiltelefon ürülékkel szennyezett, és az embereknek mindössze 5 %-a mos kezet WC használat után.
Vagyis a víz fertőzöttségének legfőbb oka, hogy szennyezett kézzel nyúlnak bele az emberek. A tanulság pedig nem csak az, hogy – amennyiben nem korszerű adagolóval juthatunk hozzá – gondoljuk meg, mielőtt a szenteltvíztartóba nyúlunk, hanem az is, hogy bizony a lakosság nagy része nem mos elégszer vagy eléggé alaposan kezet. Mit is jelent ez a két kritérium?
Elégszer kezet mosni
Fontos, hogy mossunk kezet mindig, ha
- Hazaérkezünk valahonnan, illetve étkezés előtt
- Főzés előtt is, mielőtt az ételhez nyúlunk
- Nyers ételek (különösen hús) előkészítése után
- WC használat után (előtte sem felesleges)
- Kisgyermek pelenkájának cserélése után
- Köhögés, tüsszentés, orrfújás után (ha a tüneteket vélhetően fertőző betegség okozta)
- Állatok érintése után
- Feltételezhetően szennyezett tárgyakkal való érintkezés után
- Akkor is, ha csak leszaladunk a postaládához, és megfogjuk a lift nyomógombját
- Mielőtt és miután beteg emberekkel érintkezünk
Eléggé alaposan kezet mosni
Az első kritérium természetesen az, hogy szappannal!
Fontos továbbá, hogy:
- legalább húsz másodpercig tartson a szappanozás
- alaposan mossuk át a kezünket a csuklónktól a kezünk külső és belső felén át az ujjakig és a köröm alatt
- tiszta kéztörlővel töröljük szárazra kezünket
Videós bemutató a helyes kézmosásról.
Milyen betegséget előzhetünk így meg?
A szenteltvízben kimutatott kórokozók pl. görcsös hasmenést, görcsöket, hasi fájdalmat, illetve lázat is okozhatnak, de hat hónapnál fiatalabb csecsemőkben halálos is lehet az említett bacilusokkal szennyezett víz lenyelése. A rossz kézhigiénének köszönhetjük adott esetben azt is, ha náthát, influenzát okozó vírust kapunk el, de olyan komoly betegségeket is beszerezhetünk így, mint a hepatitis A (ami ellen van oltás, és ami még tavaly járványszerűen terjedt az országban) – és még sorolhatnánk a fertőző betegségek számát.
+1
Végül még egy fontos tanács, mely a cikk szerzőjének gyermekorvos nagymamájától származik:
“Ne tedd a kezedet a nyakad fölé, fiam!”
Természetesen a“célforgalom” kivétel.
(RA)