Emlékeznek még a tavaly nyárra?
Az őrült forró napokra és éjszakákra, a szélviharokra, és hogy hányszor szakadt le váratlanul az ég? Az időjárás szélsőségessé vált, ez a klímaváltozás velejárója. Idén vajon mi fog történni?

Bár a meteorológusok maximum 10 napra látnak előre, az Országos Meteorológiai Szolgálat 115 éve gyűjti az információkat, így egyebek mellett arról is beszélgettünk elnökükkel, dr. Radics Kornéliával, hogy a tendenciák alapján mire lehet számítani az előttünk álló nyáron.

Az UV sugárzásról és az ózonréteg állapotáról

Sok újdonságra ne készüljünk – mondta a szakértő, és továbbra is igyekezzünk minél több időt tölteni a szabad levegőn a jól ismert napozási-folyadékpótlási szabályokat betartva – már amikor az időjárás épp nem szélsőséges arcát mutatja. Jó hír, hogy az ózonréteg nemzetközi összefogásnak köszönhetően regenerálódik, azonban ez a folyamat lassú és hullámzó. Az elmúlt 10 év eredményeit tekintve azt mondhatjuk, hogy a nyári időszakban Magyarországon az UV sugárzás erősebb lett. Hogy ez az ózonréteg javuló tendenciája ellenére így van, az valószínűleg a klímaváltozásnak köszönhető – tudtuk meg Radics Kornéliától. (Az összefüggés alapja, hogy az ózonréteg a beérkező UV sugárzás 90 %-át elnyeli.)

Még egy kettős hírrel szolgált a szakértő: a légkör áteresztő képessége a gázkibocsátás csökkenése miatt folyamatosan javul, légkörünk tisztul. Ez azonban azt is jelenti, hogy az UV sugárzás könnyebben lejut a földre.

Szintén újdonságokkal szolgálnak az UV-A sugárzásra vonatkozó kutatási eredmények. „Ez az a hatás, amit hazaviszünk” – mondta az OMSZ elnöke – ami azt jelenti, hogy nem csupán a (nap vagy szolárium) expozíció ideje alatt dolgozik bőrünkben, hanem később is, miután árnyékba vonultunk. A bőr öregedési tüneteit a normális élettani öregedéshez képest nagymértékben fokozza, valamint elősegíti a rákos sejtek kialakulását. Az UV-A sugárzást az UV-B-vel szemben nem szűri ki az ablaküveg. Radics Kornélia szerint indokolt lenne, ha a kutatási eredmények miatt számos országhoz hasonlóan nálunk is betiltanák 18 éves kor alatt a szolárium használatát.

Mi van az időjárással? Megőrült?

Köztudott, hogy klímaváltozás korát éljük, ennek a jelenségnek a mindenki számára kézzelfogható megnyilvánulása a szélsőséges időjárás. Az egy nap alatt lezúduló csapadékmennyiség jellemzően több lett, még ha kevesebb is az esős napok száma, és a hőhullámokat is mindenki ismeri. (Hőhullámnak nevezzük, amikor a napi középhőmérséklet átlép egy adott értéket, és ez a magas érték huzamosabb ideig fennáll.)

Az OMSZ hőhullámok idején veszélyfigyelmeztetést vagy riasztást ad, annak megfelelő szintűt, hogy mennyire magas a napi középhőmérséklet. Tavaly szinte valamennyi forróságra vonatkozó rekordot megdöntött az időjárás – így az eddigi legmagasabb volt a forró napok száma, a hőségnapok száma, a forró éjszakák száma – utóbbi jelentős pluszterhelést jelent az emberi szervezet számára – magyarázta Radics Kornélia.

Vajon ilyenkor az UV sugárzás is feltétlen erősebb? A hőhullámok és az UV sugárzás mértéke mutat némi összefüggést, de a sugárzást a felhőzetmennyiség befolyásolja, valamint a napsugárzás beesési szöge határozza meg elsősorban – ezért van, hogy télen nem aktuális ez a probléma – mondta el a szakértő.

Számíthatunk a hőségriadókra

A meteorológusok csupán tíz napig látnak előre, így nem tudhatjuk, milyen lesz a mostani nyár, de a tendenciákat tekintve idén is számítanunk kell hőségriasztásra. A veszély-jelzések közötti átmeneteket színkódokkal jelölik a szakemberek, a zöld a normál hőmérséklet színe, a citromsárga a mérsékelt veszélyt, a narancssárga a komolyabb gondot jelöli, a piros pedig azt, hogy valóban óvintézkedéseket kellene tennünk az egészségünk érdekében. Tavaly hosszú ideig piros jelzést adott szinte az egész országra az OMSZ, de az elnök szerint az emberek éberségét ez idővel csökkentette, nem vették már igazán komolyan pl. a valamilyen szinten megszokott hőség mellett a zivatarokra kiadott piros jelzést sem.

Az OMSZ egyrészt az emberek egészsége, másrészt a vagyon (ingatlanok, tömegközlekedés, stb.) védelmében tevékenykedik, és míg a hőség az előbbi, a zivatar az utóbbi tényezőre vonatkozóan hordoz veszélyt. Az egyébként igaz, hogy a szervezet számára nem mindegy, hogy hány hőhullámot élt már át – a nyár folyamán bizonyos mértékig hozzászokunk ehhez a nehézséghez – ezért van, hogy májusban sokkal jobban megviseli a szervezetet egy ilyen megterhelés, mint szeptemberben.

Változások az OVSZ jelzés-rendszerében

A lakosság lanyhuló ébersége miatt, és mivel tavaly nagyon sok hőség nap volt, a szakértők úgy döntöttek, hogy változtatnak a hőségriasztás kritériumrendszerén. Míg eddig 25 fokos középhőmérséklet felett volt citromsárga jelzés, 27 fok feletti középhőmérséklet felett volt narancsságra a fokozat, és ha három napig indokolt volt a narancsszín, akkor adták ki a pirosat, most a piros fokozat már csak 29 fokos középhőmérséklet esetén fog megjelenni. A jelenlegi rendszerben veszély-jelzést csak az adott napra és az azt követő két napra nyújt az OMSZ, riasztást pedig mindössze 1-3 órával a várt jelenség előtt adhatnak ki.

Mobil app

Az OMSZ honlapján továbbá ettől az évtől a hőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetéseket külön ábrán jelenítik meg. Hivatalos tájékoztatást kizárólag az OMSZ adhat ki, ezért érdemes figyelni a holnapjukat, valamint mobil applikációt is fejlesztettek, amelyen nyomon lehet követni előrejelzéseiket és vészjelzéseiket (akár a Balaton közepén is), IOS és Android rendszerre ingyenesen letölthető, Meteora néven található meg.

(RA)