Mintegy 15 éve, egy erős izgalom hatására váratlanul elkezdett velem forogni a szoba, mintha a butorok, falak rámhullottak volna, majd következett egy tartós, erős hányás, felállni nem tudtam. Kórházba vitt a mentő, azonnal infuziot kaptam, rögtön megállapitották, hogy a feszültség következtében az egy egyik központjában izomgörcs következtében nem kap az agy egyensúly központja elég oxigént.

Hónapokig tanultam éjszaka a megfordulást, mert ahogy egyik oldalamról a másikra fordultam, jelentkezett a szédülés. Néhány hónap múlva egy értekezleten való felszólaláskor ugyanilyen rosszul lettem, hasonlóképen infuzió, majd szédülés vizsgálat, a fülbe viz eresztéssel szörnyű volt, az eszméletvesztés környékezett, holott csak a provokáció következtében visszatért.

Soha nem küldtek ideggyógyászatra, egyértelmü volt az izgalom következtében beálló érfeszülés és igy oxigénhiány az agyban, negyedik rosszullétemkor három napig nem tudtam talpraállni, tiz infuziot  kaptam, azóta is évenként és értágitó gyógyszert, majd a torn, illetve yoga és uszás teljesen rendbhozott. Lényeg. az agy vérkeringését kell karbantartani, hajló és mindenféle mozgással, eleinte nem tudtam hanyrfeküdni csk kispárnán, ma már nincs rá szükségem, éjszaka csak ugy fordulok, hogy félig felülök, tehát nem egyik oldalról a másikra. Tiz éve nem jött elő, de hetente egyszer uszom, egyyszer yogázom.