Világszerte hagyományosan június első hetében tartják a Szívritmus Hetét, amely a szívritmuszavarokra, azok okaira és kockázataira hívja fel a figyelmet. Az idei hét mottója: „Ellenőrizd a saját szívritmusodat!” Az idei Szívritmus Hetét a szervezők a nemrég elhunyt kiváló színész, Roger Moore emlékének is ajánlják, aki szívritmuszavarának felfedezése óta számos alkalommal támogatta a szívbetegségekkel kapcsolatos felvilágosító kampányokat.
A normálisan működő szív az alapja az általános egészségnek, az egészséges életvitel lehetőségének. A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek, évente több mint 17 millió ember halálát okozva a világon. A legtöbb ember olyan életmódot él, amely számos kockázatot jelent a szív egészségére nézve, éppen ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk a szívünk állapotával, és azzal, hogy milyen módon tudjuk csökkenteni a szívbetegségek kockázatát, a következmények súlyosságát.
A szívbetegségek egyik legfőbb jele a szívritmuszavar (aritmia), vagyis a szív szabálytalan verése. A szabálytalan szívverésnek számos oka lehet, különböző lehet az időtartama és az intenzitása is. Egy egészséges embernél egy néhány pillanatig tartó szabálytalan szívverés általában ártalmatlan, de ha ez a jelenség hosszabb ideig tart, vagy gyakran visszatér, akkor az akár súlyosabb betegségre is utalhat. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy szívritmuszavaruk van, így az őket fenyegető kockázatokról sem tudnak – és a kockázatok elkerüléséért sem tesznek semmit. Az idei Szívritmus Hete világszerte a nem diagnosztizált szívritmuszavar veszélyeire szeretné felhívni a figyelmet.
A szívritmuszavarok leggyakoribb típusa a pitvarfibrilláció: a szív nem ritmusosan húzódik össze, és ezt a legtöbb esetben a pulzus mérésekor is lehet érezni. A szívpitvar rendszertelen összehúzódása miatt a vér áramlása is eltér a normálistól, egy része visszamaradhat a pitvarokban, ott megalvadhat, és vérrög képződhet. A vérrög a véráramba jutva érelzáródást okozhat, az agyban pedig stroke-ot. A pitvarfibrilláció mintegy ötszörösére növeli a stroke kockázatát, és a stroke egyik leggyakoribb kiváltó okának is tekinthető. Évente közel 3 millió ember kap stroke-ot pitvarfibrilláció következtében.
A stroke kockázatának csökkentése miatt is fontos, hogy felismerjük az esetleges szívritmuszavart – ha erre utaló jeleket észlelünk, forduljunk orvoshoz. A pitvarfibrilláció terápiájában kiemelt szempont a stroke megelőzése: ma már elérhetőek olyan modern véralvadásgátló készítmények, amelyek a hagyományos terápiákhoz képest jelentősen csökkentik a stroke kockázatát, alkalmazásuk kevesebb szövődménnyel jár, és a pitvarfibrilláló betegek számára hatékonyabb, biztonságosabb és kényelmesebb kezelést biztosítanak.
A rendszeres pulzusméréssel sok, még nem diagnosztizált ember is felismerheti a szívritmuszavar kockázatát, és megelőzheti a komoly bajt azzal, hogy orvoshoz fordul, és megkezdi a szükséges terápiát.
Üdvözlöm a két beteg társakat! Én is 2017.10.első hetében szívritmus zavarral kórházba kerültem,de mind e mellett depressziós is vagyok.Két hete már éreztem a szív körüli fájdalmat,de nem fordítottam nagy jelentőséget,mert a pszichiátriai problémám is legtöbbször ájulással jár és az orvosom azt mondta rá,hogy ez hiszti ezért nem fordultam orvoshoz.Este amikkor már leszoktam feküdni akkor erősebben szoktam érezni,de az utóbbi időkben már az ájulással járó fájdalom kínzott nappal is olyan mértékben,hogy a párom kihívatta a házi orvost és a vérnyomásom és a pulzusom nagyon magas volt 180/160 pulzussal azonnal hívatott egy speciális mentőt amiben volt defibrilátór.Én 52-éves vagyok,azt szeretném megkérdezni, ez várható,hogy meg ismétlődhet?
Sikeres kardioverzio beavatkozáson vagyok túl, jelentős pozitív változás, csak (ha szükséges) javasolni tudom.
A pitvarfibrilláció “villamos impulzus” kezeléssel megszüntethető (arány, százalék érdekelne?)
72,5 éves ny.vill. mérnök vagyok.