Sziasztok...Üdvözlök mindenkit!A történetem egyszerű. Gyerek korom óta érzem magam depressziósnak. Szerintem örököltem,ez még jobban nyomaszt,és rátesz hogy,a gyerekeim autisták és,a kisebbik is hajlamos a depresszióra. Nehéz hitelesen az élet szépségeiről értelméről beszélnem a fiaimnak...amikor Én magam sem hiszek benne.Próbálom őket vidáman és optimistán nevelni...De iszonyatosan elfáradok...ebben. Létezésük tart csak életben..... Mi a véleményetek a genetikai depresszióról? Sokáig szedtem antidepresszánst az orvos álltal de egy idő után ellenem hat. Volt valakivel ilyen?Évekig minden -oké aztán valami megváltozik a gyógyszer hatása vagy,a beteg? Félek már minden gyógyszertől. De ez sem tartható fent sokáig...nem tudok tervezni semmit az állapotom miatt. A fiaimnak nem tudok segíteni....stb.. Köszönöm....