Akinek még nem volt migrénje, az nem képes elképzelni, milyen negatívan befolyásolhatja az ember életminőségét ez a betegség. Ma már az orvostudomány sokat tud a kór hátterében zajló fiziológiai folyamatokról. A téma szakértőjét, Dr. Vécsei László neurológus professzort kérdeztük.

Mi okozza a migrén betegséget – szomatikus kórképnek számít, vagy a pszichés leterheltség jele?
A migrén hátterében egyértelmű pathokémiai, sőt egyes esetekben morfológiai (alaktani) eltérések igazolhatók. Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy alkati tényezők hajlamosítanak a migrénre és természetesen –egyebek mellett – a túlhajtott, stresszes életmód is kiválthatja a panaszokat.

Milyen fiziológiai folyamatok állnak a betegség hátterében?
A betegség hátterében jelen ismereteink szerint az un. trigemino-vascualris rendszer fokozott aktivitása állhat. Ez a rendszer az agy egy kitüntetett pályája, amely komoly szerepet játszhat a fájdalom kialakulásában.

Milyen összefüggés van a stressz és a migrén között, vannak-e olyan egyéb betegségek vagy fiziológiai folyamatok, amelyeket gyakran kísér migrénes roham?
A stressz kiváltója lehet a migrénes rohamnak, de a túlterhelés ugyanígy előidézheti az un. tensios fejfájást is. Az előbbi féloldali jellegű, míg az utóbbi esetében abroncsszerű fejfájás lép fel a nyaki izmok feszülésével együtt. A migrént ugyanakkor kiválthatják ételek, szagok, időjárásváltozás és még sok egyéb tényező is. Jelenleg úgy gondoljuk, hogy egy “hyperexcitabilitásos állapot” lép fel, azaz az idegrendszer érzékenyebb, fokozottabb aktivitása figyelhető meg.

Köthető-e a betegség előfordulási gyakorisága nemhez vagy életkorhoz?
A migrén elsősorban a nők betegsége, főleg a fiatalabb és középkorú korosztály érinti.

Léteznek-e a migrénnek különböző formái, akár súlyosságát, akár más szempontokat tekintve?
A migrénnek számos altípusa létezik, amelyeket a Nemzetközi Fejfájás Társaság klasszifikál. Ismert például a menstruációval együtt járó migrén. Beszélünk továbbá “migrén aura nélkül” vagy “migrén aurával” formakörről, ezen kívül retinális migrénről, valamint migrén komplikációkról is – ilyen pl. a status migrainosus vagy a migrén kiváltotta epilepsziás roham. A legfontosabb azonban az, hogy ha a betegnek panasza van, forduljon neurológusához, aki szükség esetén valamelyik fejfájás centrumba irányítja páciensét.

Igaz-e, hogy a migrén betegségnek a fejfájás csupán egyik tünete?
A migrén meghatározó tünete a fejfájás, de más panaszok is jelentkezhetnek, például hányás, látászavar, sőt végtaggyengeség is.

Magára a fejfájásra minden esetben jellemző, hogy a fájdalom a halántékok irányából indul?
Általában a migrén féloldali indulású, de lehetnek speciális esetek is. Ezt a kérdést részletesen tárgyalja az általam szerkesztett könyv (Vécsei László: (szerk.): Fejfájás. B+V Budapest, 2002).

Az inetrjú folytatásában a migrén terápájáról lesz szó….