Néhány évvel ezelőtt még kevesebb szó esett a laktóz intoleranciáról, mint manapság. Az ember nem is tudja, kinek higgyen: a szomszédasszonynak, aki szerint hisztéria az egész, az önjelölt gurunak, aki eltiltaná az emberiséget a tisztátalan italtól, vagy nagymamájának, aki még emlékszik a régi szlogenre: egy pohár tej = tiszta fej?  Mi ebben a kérdésben is az orvostudomány képviselőiben bízunk,  a válasz megadásában a gasztroenterológus kompetens.  Dr. Barta Zsolt gasztroenterológus szakorvost, a DEOEC docensét kértük meg, hogy öntsön tiszta italt a pohárba.

A genetikailag programozott tejcukorbontó enzimhiány az emberi szervezet természetes állapota, a laktózérzékenység tehát igazából nem is tekinthető betegségnek – tudtuk meg a szakembertől. Európában a felnőttek jelentős hányadában az enzim aktivitása három-öt éves kortól fokozatosan csökken, 20 éves korban pedig mindössze egytizede a csecsemőkorban kimutatható mennyiségnek. Így lettünk kitalálva. Érdekesség, hogy a Bibliában írtak tanulsága szerint még Szent Pál is felhasználja példaként ezt a sajátosságunkat a felnőtt lelki életvitel bemutatására: “Mert mindaz, aki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú: az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és a rossz között való különbségtételre –idézte Barta doktor.

A tejcukor-érzékenységgel élők több dologban biztosak lehetnek, először is abban, hogy nincsenek kevesen – a világ lakosságának nagyobb fele laktóz-érzékeny – másodszor is abban, hogy nem kell feltétlenül betegségként kezelni ezt az állapotot. Barta Zsolt elmesélte, hogy a diagnózist meghallva egy apuka azon aggódott, hogy nincs pénze minden reggelre laktóz mentes tejet biztosítani lányának. “De miért kellene minden reggel tejet innia a kislánynak?” – kérdezte a doktor, ezzel próbálva rávezetni páciense szüleit, hogy a régi mondás, mely szerint “az egészség kulcsa a tej”, merő tévedés.

Mi áll pontosan a tejcukor-érzékenység hátterében?
Barta Zsolt válasza szerint “a laktóz felszívódási zavara, amit a vékonybél-nyálkahártya un. epithelialis sejtjeinek kefeszegélyeiben elhelyezkedő laktáz (b-galaktozidáz) relatív vagy abszolut hiánya okoz. Laktáz hiányában a bélben maradó laktózt a bélbaktériumok bontják le, aminek következtében erjedési termékek képződnek (hidrogén, szén-dioxid és rövid szénláncú zsírsavak, pl. ecetsav, vajsav, propionsav) és ezek okozzák a változatos klinikai tüneteket.”

Akkor hogy lehet, hogy nem minden felnőtt laktóz-érzékeny?
Tejet fogyasztani a laktáz enzimmel rendelkező emberek tudnak. Ők speciális génmutációnak köszönhetik képességüket, ez a génmutáció azonban területenként változó. Az Európában élő, laktáz enzimmel rendelkező emberek ugyanazt az egy génmutációt hordozzák, míg Afrikában – ahol egyébként sokkal kevesebb ember tud nem kívánt következmények nélkül tejet inni (itt a lakosság kb. 70-, ott kb. 10 százaléka) – négy génmutációt mutattak ki.  A tejcukor emésztésének képessége a tejgazdálkodással párhuzamosan fejlődött ki, azt azonban máig nem tudják pontosan a kutatók, hogy milyen tényezők vezettek a laktáz-perzisztencia kialakulásához.  

Mit tesz a laktáz enzim?
A vékonybélben termelődő laktáz enzim az emberi szervezetbe jutó tejcukrot (laktózt) szőlőcukorrá és galaktózzá bontja le. Amennyiben ez nem történik meg, a tejcukor bontatlan formában halad tovább a tápcsatornában, és mivel ez tömény cukor, a belek környezetéből vizet von el, illetve erjedés indul meg – hasmenést, puffadást okozva – magyarázza a szakember. Mindenkinek egyéni tolerancia szintje dönti el, hogy csak a tej okoz kellemetlenséget számára, vagy a savanyú tejtermékek – így a joghurt, a kefír, a tejföl és az aludttej – is “megbetegítik”.

A laktóz-érzékeny újszülötteknek is ugyanez a baja?
Általánosságban tehát a laktáz hiány nem betegség, hanem természetes állapot, amely azonban a föld lakosságának kisebb felénél génmutációnak köszönhetően átalakult a tejgazdálkodás hatására. A kérdéskör teljes megismerése azonban ennél egy kicsit bonyolultabb, ugyanis nem minden laktózintolerancia esetén ugyanaz a gond. Az orvostudomány megkülönbözteti az elsődleges és a másodlagos formát – tudtuk meg. Előbbi csoportba három típus tartozik: a veleszületett laktáz hiány, a koraszülöttek laktáz hiánya és a primer felnőttkori laktáz hiány. A veleszületett típus egy öröklődő, ritka betegség, ami születéstől kezdve súlyos hasmenéssel jár. A koraszülötteknél megfigyelhető laktáz hiány azért alakul ki, mert a laktóz aktivitása az időben bekövetkező születéskor (40.hét) illetve röviddel utána éri el maximumát – magyarázta Barta Zsolt. Az idő előtt születő kisbabák szervezetében ezért un. relatív laktáz hiány alakul ki, amely idővel rendeződik.  A primer felnőttkori érintettség az, amiről eddig is beszéltünk – ez a leggyakoribb.  A másodlagos forma mindig valami más betegség következtében alakul ki. Olyan kórképek idézik elő, amelyek károsítják a bélhámsejtek kefeszegélyét, ilyen pl. a lisztérzékenység, a Crohn-betegség, több baktérium, vírus, parazita okozta fertőzés, stb. Ilyenkor az intolerancia addig tart, amíg az azt kiváltó betegség fennáll.

Biztos laktóz-érzékeny vagyok?
Összefoglalóan laktóz intolerancián a klinikai tünetekkel társuló laktózemésztési-zavart értjük – mondta Barta doktor. A jellemző tünetek a következők: felfúvódás, teltségérzet, hányinger, hányás, heves bélgörcsök, hangos bélkorgás, bélzubogás, hasmenés, híg, habos, savanyú szagú széklet, mely nem ritkán csípős végbéltáji fájdalmat okoz. A tünetek jelentkezése és súlyossága attól is függ, hogy az érintett mennyi laktózt fogyasztott. Aki ilyen tüneteket észlel magán, az jól teszi, ha felkeres egy gasztroenterológust, hogy biztos lehessen a kiváltó okban. A laktóz intolerancia kimutatására több féle módszer létezik – tudtuk meg a szakembertől – ilyen a szájon át történő (per os) laktózterhelési próba, mely kb. két órán át tart. Lényege, hogy egy bizonyos laktóz mennyiség adása után időszakonként ellenőrzik a páciens tüneteit és vércukorszintjét. Ezt kiegészítheti a hidrogén-kilégzési próba – ezt a vizsgálatot szintén laktáz adása után hajtják végre – a páciensnek nincs más dolga, mint kilélegezni. A harmadik, ritkán használt módszer már egy kicsit kellemetlenebb: a laktáz aktivitást vékonybél-biopsziás mintában is mérni tudják.  És lehet még genetikai vizsgálatot is végezni természetesen.       

Mit tegyek, hogy jól legyek?
A tejcukor-érzékenység megoldása elsősorban a diéta. Mivel mindenkinek egyéni a tolerancia szintje, magunknak kell kikísérletezni, hogy mit szabad és mit nem. Ez nem mindig könnyű feladat, különösen, hogy tolerancia küszöbünk a vékonybelünk aktuális állapotának megfelelően változhat. Barta Zsolt figyelmeztet, hogy rejtett laktóztartalmú termékek is találhatóak a közértek polcain, melyekben hordozóanyagként vagy adalékként van jelen a tejcukor. Egyebek mellett leveskockák, rágógumik, snack-ek, különböző felvágottak és konzervek okozhatnak kellemetlen meglepetést a laktózérzékeny embereknek. Jó hír lehet, hogy léteznek olyan készítmények is, melyek segítségével pótolhatjuk a hiányzó enzimet. Az ilyen tablettákat a laktóz fogyasztása előtt 15-30 perccel érdemes bevenni, azt azonban jó tudni, hogy ha elszámítjuk magunkat és a terítékre került étel-ital több laktózt tartalmaz, mint amennyihez való laktáz enzimet a szervezetünkbe juttattunk, akkor mégis szembe kell néznünk a tünetekkel. Ha biztosra akarunk menni a diéta során, olyan terméket tegyünk a kosárba, amelyen feltüntették, hogy laktózmentes, vagyis tejcukormentes. Nem nyúlhatunk mellé a zöldségekkel, gyümölcsökkel, gabonákkal, burgonyával, gombával, olajos magvakkal, tojással, sovány húsokkal, szójakészítményekkel és növényi tejekkel sem, de a tejjel készült péksüteményekkel, tejcsokoládéval, tejes fagylaltokkal, krémes süteményekkel azonban jó lesz vigyázni – segített a tájékozódásban is Barta Zsolt. Ha mégsem, azért nem kell kétségbe esni – a laktóz csak addig okoz gondot, míg meg nem szabadulunk tőle.