Cikkünkből kiderül, hogy allergiás tünetekkel miért fontos felkeresni a betegség kivizsgálásában és gyógyításában jártas szakorvost, mik a legkorszerűbb kezelési lehetőségek és mit kell tenni, ha valaki allergia következtében életveszélyes állapotba kerül. A szakértő, akitől mindezt megtudtuk: Dr. Nagy Adrienne, aki a Heim Pál Gyermekkórházban gyermekeket, magánrendelőjében felnőtteket és gyermekeket egyaránt fogad.
Az allergia a szervezet túlzó, hisztériás reakciója olyan anyagokra, amelyeket pedig tolerálnia kellene. Kialakulásának hátterében genetikai hajlam húzódik meg, amelyet bizonyos kockázati tényezők jelenléte betegséggé súlyosbíthat. Az allergia mindig az egész szervezet problémája, de a tünetek különböző szervek érintettségében jelentkezhetnek. Ennek megfelelően létezik allergiás kötőhártya gyulladás, allergiás nátha, asztma és allergiás fülviszketés is. A gyomor-, és bélrendszert érintő táplálékallergiák elsősorban hasmenést, esetleg hányást okoznak, de bőrtünetek, ill. légúti tünetek is árulkodhatnak arról, hogy allergiásak vagyunk valamilyen tápanyagra. A legsúlyosabb allergiás tünet pedig az egész szervezetet reakcióba hozó anafilaxia, amely súlyos életveszélyt jelentő reakció és azonnali beavatkozást igényel. Sajnos még az orvosok közül sem mindenki tudja, hogy anafilaxiás sokk esetén mi az azonnali teendő: ez az adrenalin adása. A szert a combizomba kell nyomni injekció formájában. Szteroid, antihisztamin, calcium alkalmazása csak ezek után jön szóba. Aki átélt már anafilaxiás reakciót, az sürgősen vizsgáltassa ki magát allergológiai szakrendelésen, egyrészt mert az esetek 70 %-ban kimutatható, hogy mi a bűnös allergén, másrészt pedig azért, mert az allergológus szakorvos ellátja őt az életét megmentő adrenalin ampullákkal. A hatóanyagot egy korszerű öninjekciózásra alkalmas un. autoinjectorba teszik, így két lépésben bárki beadhatja magának (akár nadrágon keresztül) – ill. hozzátartozójának a szert. Fontos még tudni, hogy egy ilyen roham 8-12 órával a rosszullét után újra fellángolhat, tehát aki anafilaxiás sokkot élt át, annak 24 órán keresztül kórházban a helye, akkor is, ha az adrenalinnak köszönhetően jobban lett.
Az anafilaxiás sokk tünetei a következők:
Először súlyos bőrtünetek jelentkezhetnek, ami kiütéssel és ödémával jár, majd légúti tünetek következnek – rekedtség, a légzés sípolóvá válása figyelhető meg, mely asztmás rohamba fordul, illetve jelentkezhetnek a gyomor- és bélrendszeri tünetek is, mint a hányás, a hasmenés, a hasfájás. Nem feltétlenül jelenik meg valamennyi felsorolt tünet és sorrendjük is alakulhat másként. Anafilaxiában a keringésünk is érintett, emiatt van, hogy a betegnek leesik a vérnyomása, elgyengül, majd elveszítheti eszméletét.
Terápia négy lépésben
Minden allergiás betegnél egyénre szabott terápiát kell beállítani, ezért is érdemes allergológus szakorvoshoz fordulni. (Nemzetközi protokollok alapján kezelik a betegeket, pl. szénanátha esetén: a “The Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma (ARIA) group” és a WHO közös ajánlása alapján döntenek a kezelésről.) A terápia négy fontos pilléren alapul:
1. Az első lépés a felvilágosítás. Amennyiben a kivizsgálás során sikerült kideríteni, hogy mire allergiás az ember, az orvos elmagyarázza, hogy ez mit jelent és mi a teendő ezután.
2. A második lépés az allergén kerülése, amely nem is olyan egyszerű, így az allergológusok sokszor írásos tájékoztatót is adnak, hogy miként lehet a szabályokat betartani.
3. A harmadik pillér a gyógyszeres kezelés. A szájon át adható antihisztaminok mellett léteznek lokális tünetekre adható, célzott terápiák is – szemcseppek, orrcseppek, kenőcsök. Nagyon fontos, hogy ezeket allergológussal egyeztetve kezdjük el alkalmazni, mert szaktudás szükséges annak megállapításához, hogy milyen jellegű és súlyosságú tünetekre milyen erősségű készítmény hat legjobban. Sokan beleesnek továbbá abba a hibába, hogy a légzőszervi tünetek enyhítésére lohasztó orrcseppeket alkalmaznak, amelyeket elvileg csak 7-10 napig lehet használni, utána hozzászokunk. Ekkor már maga a hatóanyag okozza az orrdugulást és a nyálkahártya duzzanatot, ezért tovább sprézzük, csepegtetjük, míg végül tönkremegy a nyálkahártyánk és komoly károsodást szenvedünk. Aki ilyen cipőben jár, az is forduljon allergológushoz vagy fül-orr-gégészhez, mert létezik olyan receptköteles szer, ami segíti a leszokást.
4. A terápiás palettán mindezeken túl létezik egy negyedik pillér: a bizonyos típusú allergiák esetén alkalmazható allergén-specifikus immunterépia. A kezelés lényege, hogy azt az allergént, ami a tüneteket kiváltja, higított formában adagolják a betegnek, vagyis szervezetét hozzászoktatják a tüneteket kiváltó anyaghoz. A dózist óvatosan növelik, majd bizonyos koncentráció elérése után fenntartó adagot adnak – készítménytől függően kb. 3 szezonon át vagy folyamatosan minimum 3 évig. Ezzel az un. oki terápiával, ha nem is 100 %-ig, de jelentős tünetcsökkenést elérve szinte el lehet mulasztani a betegséget.
Az tévhit, hogy az antihisztamin tablettákat az allergiás időszak előtt kell elkezdeni szedni, az immunterápia esetében azonban valóban ez a helyzet. Érdemes tehát időben felkeresni az allergológiai szakrendelést.
Milyen típusú allergiák esetén jön szóba az immunterápia?
Elsősorban a pollenekre, háziporra, macskaszőrre, penészre, méh-és darázsméregre érhetőek el immunterápiás szerek, de már kísérleti stádiumban vannak ételallergiák ellen kifejlesztett beviteli módszerek is. Fontos még tudni, hogy ilyen kezelés csak 5 éves kor után adható, illetve vannak olyan súlyos rendszerbetegségek is (szív- és érrendszeri, daganatos, immunrendszeri, stb.), amelyek kizárják a módszer lehetőségét. (Várandósság idején sem indítható.) A terápia nem véletlenül az allergológus gondozása mellett zajlik. Vannak olyan állapotok, amelyek miatt a kezelést fel kell függeszteni (pl. láz, védőoltás, seb a szájban, stb.). Több készítmény kapható Magyarországon (létezik injekciós-, de van cseppek vagy tabletta formájában adható gyógyszer is), valamennyit más és más szakorvosi előírások szerint kell adagolni.
Darázsveszély
Végül a méh, ill. darázs csípés okozta allergiára is rákérdeztünk a szakembertől. Tájékoztatásából kiderült, hogy annak kell allergiára gondolnia, akinek nem csak a csípés helye dagad fel (akár tenyérnyi részen) és pirosodik be, hanem a test más részei is érintetté válnak, pl. ha a kezünket éri a szúrás, de az egész karunk bepirul, megduzzad. További súlyos tünetek: csalánkiütés szerte a testen, feldagad a szem, kifordul a száj, légszomj, köhögés, hányinger, hasmenés, leesik a vérnyomás, asztmatikus tünetek jelentkeznek, összeomlik a keringés, eszméletvesztés, anafilaxiás sokkállapot. Aki allergiás tüneteket észlel magán, az forduljon allergológushoz, mert a méh-, illetve darázs allergiát vérvétellel ki tudják mutatni, és aki ezzel a betegséggel él, annak egyrészt “kötelező” az immunterápia, másrészt életmentő, ha adrenalint hord magánál.
