Az “alvászavarok” kifejezés gyűjtőfogalom – ide tartoznak az elalvási nehézségektől kezdve a horkoláson és légzéskimaradáson át az alvás alatti furcsa viselkedések is. Valamennyi problémának létezik enyhébb és súlyosabb formája. Dr. Zoller Rezsőt kérdeztük az alvászavarok természetéről és veszélyeiről, majd cikksorozatunk második részében a kezelési lehetőségekről.
Mit nevezünk orvosi értelemben alvási problémának?
A legtöbb alvászavar többé-kevésbé az ébrenlét óráit is megkeseríti, ezért alvás- és ébrenléti problémákról beszélhetünk. Az alvászavar egy gyűjtőfogalom, ide tartoznak az organikus testi eltérésekből fakadó alvási zavarok, a horkolás és az ehhez gyakran társuló légzéskimaradás. A következő kategóriát képezik az alvás alatti furcsa viselkedések, az alvajárás, az alva-evés, az éjszakai sikoltozás és rángások. Végül de nem utolsósorban az éberségi szintek eltéréseit, a kóros aluszékonyságot is ide soroljuk, amely súlyos esetben akár az érintett napközbeni összeeséséhez is vezethet. A legismertebb és leggyakoribb alvászavarok az elalvási-átalvási zavarok – insomniák.
Melyek ezek közül a súlyos problémák vagy melyek azok, amelyek súlyos kórképpé válhatnak?
A testi, az organikus és a pszichés alvászavarok körében egyaránt találhatunk enyhébb és egészen súlyos kórképet is. Van, aki csak front idején alszik el nehezebben, de ez egyáltalán nem zavarja, más ember pedig altató nélkül egyáltalán nem tud aludni . Van, aki csak időnként, havonta kétszer horkol – pl. ha alkoholt ivott este vagy nagyon fáradt – ami teljesen belefér – más pedig minden éjjel így szedi a levegőt.
A légzéskimaradásnak szintén ismerjük enyhébb, középsúlyos és nagyon súlyos formáját, sőt extrém súlyos formában az is előfordul, hogy a beteg többször nem vesz levegőt, mint ahányszor vesz az éjszaka folyamán. Az ilyen mértékben érintett emberek nagyon súlyos állapotban vannak nappal is, gyakorlatilag állandóan álmosak és elalszanak, szinte életképtelenek.
Az alvajárás is sokféle lehet, a gyerekkorban egyszer-kétszer előforduló esetek a normál kategóriába sorolhatóak, de a betegség súlyosabb formájában a páciensek rendszeresen megsérülnek éjjeli bolyongásaik során, veszélyeztetik saját, és adott esetben mások testi épségét is. Ilyenkor már mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
Milyen tünetekkel járnak nap közben az alvászavarok?
A legfontosabb nappal jelentkező tünetek az álmosság, a fáradság, a kimerültség, a koncentrálási és gondolkozási nehézségek. Idővel kialakulhat hangulatzavar és levertség, és van, aki depressziós lesz. Esetenként a kialvatlanság feszültté is teheti az embert, hiszen ilyen állapotban rosszabbul reagálunk a bennünket érő nehézségekre. Különösen rosszul alvó gyerekeknél figyelhető ez meg – sosem a passzív fáradtság jeleit mutatják, ellenkezőleg, kicsit agresszívvé válnak a kimerültség hatására. A folyamatos kialvatlanság hosszútávon jelentkező tünetekkel is jár, magasvérnyomást okozhat és növeli a szív-, és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Az alvási zavarok ezért akár gutaütéshez, infarktushoz vezethetnek . Ez nem azt jelenti, hogy aki rosszul alszik, az mindenképpen gutaütést kap, de az esélye nagyobb lesz erre.
Hogyan ismeri fel magán a tüneteket az az érintett, aki akár már hosszú évek óta együtt él betegségével és fáradságát természetes állapotnak tekinti?
Az éjszakázást egyénenként eltérő mértékben bírjuk. Olyan típusú ember is létezik, aki ha csak egyszer kevesebbet alszik a megszokottnál, másnap használhatatlannak érzi magát, a másik véglet pedig az, mikor valaki már akár évtizedek óta éjszakázik és jól bírja ezt a fárasztó életmódot. Éppen ezért nem könnyű felismerni a problémát. Orvoshoz a legtöbben már csak akkor fordulnak, mikor nem tudják ellátni munkájukat, vagy csupán nagy nehézségek árán tudnak helyt állni. Sokszor a hozzátartozók hívják fel a beteg figyelmét a tünetekre. Nagyon gyakori, hogy pácienseink rokonaik nyomására jönnek el a laborba. Az alvászavarral nagyon gyakran nem jár betegségtudat. Nem ritkán a betegek azt sem észlelik, hogy napközben percekre elalszanak, elbóbiskolnak a piros lámpánál vagy tárgyalás közben. Sokszor konfliktusokhoz is vezethet ez a probléma a családban..
Milyen egyéb veszélyekkel járnak az alvási zavarok?
Számos olyan foglalkozás van, leggyakoribb talán a sofőrködés, amely csökkent koncentrációs készséggel végezve veszélyes tevékenységgé válik. Amerikában pl. a kamionvezetőknek rendszeresen részt kell venniük alvásukra vonatkozó szűrővizsgálaton. A kamionsofőrök ülő életmódot folytató férfiak, sokan közülük túlsúllyal rendelkeznek, és így nem ritka körükben az alvási apnoé – melynek a túlsúly éppen egyik kockázati tényezője. Amennyiben diagnosztizálják náluk ezt a problémát, nem történik semmi gond, az orvosok kezelik betegségüket és ezután folytathatják munkájukat. Azt se felejtsük el, hogy egy kimerült ember nem tudja kellőképpen képviselni érdekeit a munkahelyén – és az élet más területein sem.
Dr. Zoller Rezső Torontóban dolgozott alváslaborban kutatóként, ahol a betegellátásban is szerzett tapasztalatokat. Jelenleg osztályos orvosként dolgozik az I. sz. Belgyógyászati Klinika Alvásdiagnosztikai Laboratóriumában, és mint állami ösztöndíjas PhD hallgató, az Alvásmedicina Munkacsoport kutatásaiban is aktívan részt vesz. Emellett a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Alvásambulanciájának is dolgozik az alvásproblémákkal küzdők ellátásában.
