Előző cikkünkben dr. Zoller Rezső bemutatta, hogyan válhat az alvási nehézség életünket megkeserítő betegséggé, ebben az interjúban pedig – amellett, hogy tovább árnyalja a problémakör különböző formáinak jellemzőit – arról tájékoztat, mit tehetünk, ha érintettek vagyunk.
Léteznek -e az alvási zavaroknak rizikófaktorai? Mit tehetünk ellenük ?
Az alvási zavarok testi-, lelki- vagy pszichés eredetűek egyaránt lehetnek. A horkolás és a légzés kimaradás rizikófaktora az elhízás. A diéta mellett a dohányzás abbahagyása és az alkoholfogyasztás csökkentése is segíthet elkerülni vagy csökkenteni ezt az alvás zavart, de súlyos légzés-kimaradás esetén ezek a beavatkozások már nem elegendőek. Ilyenkor is előrevivő a kezelés mellett életmódbeli változtatásokat tenni, de nem várjuk meg, míg a páciens lead 30 kilót, hanem örülünk neki, ha a terápia mellett sikerül elérnie ezt a célt, és ezáltal is csökken vagy éppen megoldódik a problémája. Van, aki a fogyásnak köszönhetően végül el is hagyhatja a segédeszköz használatát, addig azonban szüksége van a pozitív nyomású légsínterápiás eszközre, szaknevén CPAP-ra. (megj: angol rövidítés: continue positive air pressure) Olyan ez, mint a vérnyomásnál – ha valakinél a normálistól kissé eltérő értéket mérünk, megpróbálkozhatunk a testsúlycsökkentéssel és a sószegény diétával, de ha komolyabb az eltérés, először gyógyszeresen beállítjuk az egészséges értéket, és csak azután, ill. ezzel párhuzamban ajánljuk az életmódváltást.
A pszichés eredetű alvászavarok gyakran vezethetőek vissza stresszre. Ezért a stressz csökkentése sokat segít és a rendszeres napi időbeosztáshoz igazodó életvitel is fontos lenne. Érdemes este már nyugodt körülményeket biztosítani otthonunkban. Természetesen ez nem mindig könnyű, különösen, ha egy kisebb lakásban élünk többed magunkkal.
Típusos menedzserbetegség mikor az ember túlhajtott állapotában este sem képes megnyugodni, miután lefeküdt, akkor is a munkán jár az esze, nem képes lelassítani gondolatait és nehezen alszik el. Felfokozott állapota miatt már hajnalban felébred és képtelen visszaaludni. Ezen a gondon is sokat segíthet az életmódváltás és a stressz kiszűrése, dehát a mai világban ezt nem könnyű megvalósítani.
Mennyire gyakori, hogy az alvás zavarai valamilyen egyéb betegséget jeleznek?
Gyakori hogy a depresszió kialakulását már több héttel megelőzi alvászavar, korai ébredés, de egyéb egészségkárosodások is okozhatnak alvási nehézségeket.
Befolyásolják-e ezek az egyéb betegségek az alvászavarok terápiáját?
Amennyiben az alvászavart más betegség okozza, elsősorban azt a betegséget kell kezelnünk, legyen ez akár egy komolyabb kórkép, vagy túlsúly, esetleg stressz. Ám nagyon fontos, hogy ettől még magával az alvászavarral is foglalkozni kell – súlyos éjszakai légzéskimaradás esetén nem elég nyugodt életkörülményeket teremteni és elkezdeni a diétát, vagy nagy mértékű elalvási-átalvási nehézségek észlelésekor csökkenteni a stresszt. A terápia meghatározásakor arra is figyelnünk kell, hogy mit nevezünk betegségnek. Egy családi gyász vagy fiataloknál a vizsgaidőszak is alvászavart okozhat, sőt a szerelmes emberek is küzdhetnek alvásproblémával, de ezek az állapotok nem kórosak.
Lehet-e örökölni az alvászavarokra való hajlamot?
Valóban számos esetben az alvászavar öröklött hajlamból is származhat. Az érzékenyebb, szorongós, stresszes alkatú emberek hajlamosabbak az ilyen problémákra, de az elalvási-átalvási zavar – úgy ahogy van – örökölhető is, vagyis van, aki nem él stresszes életet és semmi egyéb tényező sem indokolná nála a probléma kialakulását, mégis nagyon rossz alvó – ahogyan édesapja és nagymamája is az volt. Ebben az esetben nemritkán sajnos csak gyógyszerrel tudunk segíteni. Az elhízásra való hajlam is ebbe a körbe tartozik, amennyiben az elhízás alvási apnoét okozhat. Ha valakin látszik, hogy erősebb testalkatú, vagy tudjuk, hogy családjában mindenki túlsúllyal rendelkezik, akkor nem tisztességes őt azzal frusztrálni, hogy azonnal fogyjon le. Ilyenkor a betegek elmondják, hogy már évek óta próbálják leadni a felesleges kilókat, de nem megy. Megemlíthetjük nekik a fogyás áldásos hatásait, de ebben az esetben nem az életmód-változtatás jelentőségére helyezzük a hangsúlyt. Reális, személyre szabott célokat kell pácienseink elé kitűznünk és azok elérésében kell őket támogatni.
Milyen klinikai terápiás lehetőségek léteznek az alvászavarok kezelésére?
Orvoshoz általában akkor fordulnak az érintettek, mikor már kipróbálták az alternatív gyógymódokat, kezdve a gyógyteáktól egészen az alvási testhelyzetre vonatkozó tanácsokig vagy akár az életmódváltásig. Ezért amellett, hogy természetesen az életmódot is megbeszéljük, elsőként azt próbáljuk kideríteni, hogy mi is okozza a problémát. Utána ezt próbáljuk meg érdemben kezelni, pl. ha valaki szorongós alkata miatt nem tud pihenni, pszichoterápiát is javasolhatunk. Mint mondtam, öröklött alvászavarban elsősorban a gyógyszer jön szóba, ugyanakkor gyógyszert abban az esetben adunk, ha a beteg életét az alvászavar jelentős mértékben lerontjaA terápia nem a beteg életének végéig tart, hanem addig, amíg jobban nem lesz. A középsúlyos és a súlyos fokú légzészavarra a pozitív légúti nyomás terápiát, az ún. CPAP kezelést alkalmazzuk
Mikor válik orvosi szemmel nézve elengedhetetlenné ennek az eszköznek a használata?
Megkülönböztetünk enyhe, középsúlyos és súlyos fokú alvás alatti légzéskimaradást, attól függően, hogy milyen gyakran és milyen hosszan marad ki a páciens légzése az éjszaka folyamán. A közepes és súlyos fokú problémát mindenképpen érdemes valamilyen formában kezelni, mert hosszútávon rendkívül káros hatással bír a szervezetre – a nappali álmosság és kimerültség mellett szív-érrendszeri betegségek vagy cukorbetegség kialakulásához is vezethet. Enyhébb fokú alvási apnoé észlelésekor lehet várni a kezeléssel, de az évenként megismételt kontroll ebben az esetben is javasolt.
Mit jelen pontosan az alvási apnoé?
A garat maga puha gumicsőként képzelhető el. Légutunkban – ami egy csontos-porcos csőrendszer – a leggyengébb láncszemnek számít. A garatot lélegzetvételkor a garatizmok tartják nyitva, ám éjszaka mikor elalszunk, ezek az izmaink is ellazulnak és a garat kis mértékben összeszűkül. Akinek azonban kicsit vastagabb nyaka van, testalkatát tekintve elhízott vagy összeesésre hajlamos típusú garatot örökölt, nem csak enyhén szűkül össze, hanem össze is tud záródni, ezzel 10 mp-től akár 60 mp-ig tartó légzéskimaradást okozva, egy éjszaka akár több százszor is. A szervezet nem kap elegendő oxigént, ezért küzd, szeretne levegőt venni, légzőmozgásokat is végez az ember, de garatelzáródása miatt ennek semmi eredménye. Az érintettnek ilyenkor felmegy a vérnyomása, szaporább lesz a pulzusa, szíve sokkal erősebben dobog, agya nem kap elegendő oxigént. Ez hosszútávon tönkreteszi a szervezetet is, és ha valaki egész éjszaka a levegőért küzd, akkor nappal álmos és kimerült is lesz.
Hogyan képesek az emberek az alvási apnoé ellen használatos maszkkal aludni, nem utasítják vissza sokan a kezelést?
Egészséges laikus számára morbid öltetnek tűnhet, hogy minden éjszaka egy maszkkal aludjon akiknek azonban erre szükségük van, azok beteg emberek, akik minden áldott nap az álmossággal küzdenek a munkahelyükön és a magánéletünkben egyaránt. Egy filmet sem tudnak ébren végignézni,. Számos érintett minden reggel fejfájással ébred. Az eszköz használatának köszönhetően akár már egy éjszaka alatt, de pár nap leforgásával biztosan drámai változás megy végbe életükben. Ez a speciális gép a maszkon keresztül egy kis plusznyomást fúj be – ezáltal kitágítva az összeesett garatot, és onnantól kezdve a páciens tökéletesen kap levegőt az éjszaka minden pillanatában. Horkolása is abbamarad, mert a berezonáló szűkület is megszűnik. A hozzánk forduló páciensek egy része szkeptikusan viszonyul az eszközhöz, mások reménykedőn, de aki kipróbálja, az általában pár nap után úgy érzi, mintha kicseréltek volna. A környezetnek is feltűnik a változás, hiszen energikusabb lesz az ember, sokaknak még az arcuk is megváltozik, sőt van, aki egyenesen személyiségváltozáson megy keresztül, pozitív irányban természetesen, hiszen kipihenten türelmesebbé, derűsebbé válik. Az egyik páciensem azzal jött vissza kontrollra, hogy a készülék segítségével 15 éve először aludta ki magát, egy másik betegem pedig már a leszázalékolás előtt állt, mikor elkezdte a terápiát, majd egy hónapon belül továbbképzésre jelentkezett. Van, aki azon aggódik, hogy mit szólnak majd a hozzátartozói a kezeléshez, de én még nem láttam olyan házastársat, aki ne örült volna annak, hogy megszűntek férje vagy felesége légzéskimaradásai és a horkolást is abbahagyta. Egy hölgybetegem boldogan mesélte, hogy végre időnként vele alszik az unokája, hisz már nem horkol. A legdrámaibb változások természetesen a legsúlyosabb alvási apnoé-val élő embereknél figyelhetőek meg, a középsúlyos állapotokban nem mindig érezhető ilyen mértékű változás.
Fogyni is könnyebb úgy, hogy az ember éjszaka eleget alszik.
Valóban, az elhízás, ami az alvási apnoé egyik gyakori oka, szintén könnyebben megszüntethető, ha a diétázni vágyó ember eleget és jól alszik éjszaka. A gyógyulás következtében azonban az ember étvágya is megnőhet, úgyhogy ezzel vigyázni kell – nehogy elveszítsük a gáton, amit a réven megnyertünk. Az eszköz jelenlegi fejlesztettségi szintjét tekintve egyébként nagyon puha és kényelmes –
tízből nyolc embernek nem okoz gondot a használata, ha egyszer rászánta magát a terápiára.
Dr. Zoller Rezső Torontóban dolgozott alváslaborban kutatóként, ahol a betegellátásban is szerzett tapasztalatokat. Jelenleg osztályos orvosként dolgozik az I. sz. Belgyógyászati Klinika Alvásdiagnosztikai Laboratóriumában, és mint állami ösztöndíjas PhD hallgató, az Alvásmedicina Munkacsoport kutatásaiban is aktívan részt vesz és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Alvásambulanciájának is dolgozik az alvásproblémákkal küzdők ellátásában.
