Vajon egyértelmű-e ma Magyarországon, hogy ha egy pár gyermeket szeretne, de az már egy éve nem jön össze, akkor ne csak a nő, hanem a férfi is kivizsgáltassa magát ezügyben? Mit jelent az urológiai-andrológiai kivizsgálás és milyen lehetőségek vannak, ha az orvos problémát talál? Dr. Kovács József urológus-sebész, klinikai onkológus szakorvost, a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató KNP Kft. igazgatóját kérdeztük.  

A társadalmi köztudatban még ma is tartja magát az a nézet, hogy ha egy házasságból hiányzik a gyermekáldás, annak csak a nő lehet az oka. Mik a valós arányok a meddőséget tekintve?
Egyaránt létezik férfi ok és női ok, és ezt már arányosan, százalékban megadva is el lehet mondani: 40 %-ban a férfi okán, 40 %-ban a nő miatt nincs terhesség, a maradék 20 %-ban pedig mindkét félnél van valami hiba.

Problémát jelent-e még ma is, hogy az utódra vágyó párok közül a férfiak is jelentkezzenek vizsgálatra?
Az utóbbi években ez már nem jelent problémát, a férfiak ugyanolyan komolyan veszik ezt a kérdést, mint feleségük- élettársuk. Az igaz, hogy általában az igény a kivizsgálásra női oldalon ébred fel, a feleség megjelenik a nőgyógyásznál, ahol elvégzik az alapvizsgálatokat, de természetes, hogy ezután a férfi is megteszi ugyanezt. Az ő esetében az alapvizsgálatokat urológus, andrológus szakorvos végzi.

Mennyire elérhető mindenki számára az andrológiai szakrendelés?
Elérhető szinte mindenki számára – valamennyi kerületi rendelőben van urológiai szakrendelés – van, ahol külön andrológiai rendelésen is fogadják a férfiakat, más ellátóhelyen az urológián belül oldják meg ezeket a kérdéseket. Bárki, aki elmegy a lakóhelye szerinti urológiai rendelésre, jogosult arra, hogy andrológiai kivizsgálásban részesüljön.

Milyen vizsgálatok várnak a férfiakra, jogos-e a bennük lévő félelem attól, hogy esetleg a kivizsgálás fájdalommal jár?
Nem jár fájdalommal. A szimpla spermavizsgálat azonban nem azonos a meddőségi vizsgálattal. Az ilyenkor szükséges urológiai-andrológiai vizsgálatok a következők: fel kell venni az anamnézist, vagyis megkérdezzük, mióta él a pár védekezés nélkül szexuális életet. Amerikában és Európa más országaiban általában két éves gyermektelen házasságot tekintenek meddőnek, nálunk azonban előbb kimondjuk ezt a diagnózist. Én azt a párt tekintem meddőnek, ahol már egy éve nem védekeznek, és mégsem sikerült az asszonynak teherbe esni. Az ennél kevesebb idő maximum a kíváncsiság kategóriájába tartozik, mikor valaki előzetesen tudni kívánja, hogy nemző képes-e, az ilyen esetek azonban szakmai szempontból nem képezik az urológiai-andrológiai kivizsgálás indikációját. A további kérdések arra vonatkoznak, hogy volt-e az illetőnek hereműtétje, egyéb hasi műtétje, heresérülése, volt-e daganatellenes kezelése (kemoterápia, irradiáció), vannak-e káros szenvedélyei (cigaretta, alkohol, kábítószer), egyéb betegségei. Így az orvos jó képet kap a gyermeket tervező fiatal- vagy mostanában már nem is feltétlenül fiatal ember általános egészségi állapotáról. Amikor a kérdéseken túl vagyunk, a férfi komplett urológiai kivizsgálásban részesül, ami fizikális vizsgálatból és ultrahang vizsgálatból áll. A három eredményt összesítjük, így kapunk egy urológiai képet az érintettről, amiben már felvetődhet a lehetősége, hogy találtunk valamit, ami magyarázza, hogy miért nem jön össze a gyermekáldás. Ezt követően történik a spermavizsgálat, melynek egyetlen feltétele az azt megelőző négy nap közösülési-, ondóürülési szünet. Ezt egyeztetett időpontban elvégezzük, majd mikor a spermaleletet is kézhez kaptuk, összefoglaljuk, hogy mit találtunk. Lehet ez egy negatív lelet, amelyben semmi eltérés nincs és nemzőképes az illető, és lehet pozitív, amely valamilyen fokú nemzőképesség-gyengülést vagy annak teljes hiányát igazolja.

Például az Ön szakrendelésén biztosított-e a megfelelő intimitás és diszkréció?
Természetesen, ez alapvető követelmény.

Mik a leggyakoribb okai a férfi meddőségnek – csoportosítaná-e úgy az okokat, hogy melyeken lehet segíteni, és melyek azok a kórokok, amelyeknél tudomásul kell venni, hogy kizárják a gyermeknemzést?
Nem lehet segíteni a problémán, ha a herék hiánya, extrém kis méretű herék, vagy a fejlődés során a herezacskóba le nem szállt herék okozzák a meddőséget. Ide vehetjük nagy részben a daganatos betegségek utáni besugárzás vagy kemoterápia-, ami, ha nemzőképtelenségben nyilvánul meg, akkor szintén végleges helyzetet teremthet. Lehet segíteni, ha a hereleszállási rendellenességet kisgyermekkorban észleljük. Ilyenkor még nem tudjuk megállapítani, hogy a gyermek nemzőképességét befolyásolja-e a talált rendellenesség – 18 éves kor alatt nem lehet meddőségi vizsgálatot végezni – ám következtetni tudunk arra, hogy az adott elváltozás kockázati tényező lehet a későbbiekben. Ebbe a csoportba tartozik a here viszértágulata, és a csökevényesen fejlett here is. A here viszértágulatot meg kell műteni, a csökevényes herékkel érdemeben nem lehet mit kezdeni, de a nem a herezacskóban lévő herék vonatkozásában szintén minél kisebb korban meg kell kísérelnünk a herét lehozni a herezacskóba. Mindezeken túl van egy Magyarországon szerencsére rendkívül ritkán, Európa más országaiban és Amerikában azonban gyakran alkalmazott férfi fogamzásgátló módszer, amely meddőséget okoz: ez az ondózsinór lekötése. Ilyenkor megpróbálhatjuk helyreállítani a folytonosságot konstrukciós műtéttel, vagy lombik programban való részvételt javasolhatunk.

Milyen lehetőségek vannak akkor, ha a spermium túl lassú, túl kevés vagy nem megfelelő minőségű?
Asszisztált reprodukciónak nevezzük, amikor valamilyen módon a petesejt és a spermium nem természetes úton kerül egymás közelébe. A legegyszerűbb eljárás az inszemináció, amikor a biológus eltávolítja a nem megfelelő minőségű hímivarsejteket, majd a megtisztított spermiumokat a nőgyógyász a kellő időpontban a méhüregbe juttatja. A következő mód a lombik módszer, amikor a petesejtet pár százezer spermiummal hozzuk össze, amiből egy reményeink szerint a petesejtbe is implantálódik. A legbonyolultabb technika, mikor nem áll rendelkezésre több százezer spermium, hanem csak néhány, ilyenkor egy speciális módszerrel juttatjuk a petesejtbe a spermiumot. A legspeciálisabb eset, mikor közvetlenül a heréből vesszük ki a spermiumot. Abban az esetben van erre szükség, mikor valamilyen oknál fogva az nem juthat ki a külvilágra természetes úton. Ma már arra is van lehetőség, hogy csupán annyi petesejtet termékenyítsünk meg, amennyit aztán be is ültetünk.

Mennyit fejlődött ez a terápiás terület az elmúlt években?
Ebben az állapotban harminc évvel ezelőtt még nem volt más eszközünk, mint hogy megkíséreljünk a kevésből sokat, rossz minőségűből jó minőségűt formálni. Hogy utána összejön-e a terhesség vagy sem, azt nem állt módunkban befolyásolni. Huszonöt éve létezik az asszisztált reprodukció, az un. lombik program, így ma már azt kell eldönteni, hogy valaki a rossz spermából jót akar – és utána vagy lesz belőle gyermekáldás, vagy nem – vagy pedig nagyobb eséllyel és minél előbb gyermeket akar, és akkor a rossz spermával is egyből el lehet indulni a lombikprogramban. Az egyik egy hosszan tartó gyógyszeres teárpia és bizonytalan eredmény, a másik lehetőség a lombik módszer, ami hamarabb és biztosabban vezet várandóssághoz. Ma már Magyarországon is a szülések 3-4 %-át lombikprogram előzi meg. Bár 100 %-ban nem oldja meg ez a módszer sem a férfi, sem a női meddőséget, olyan perspektívákat nyújt, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Magam 25 éve végzem az eljárás urológiai-andrológiai részét, beleértve a műtéteket is, és az a tapasztalatom, hogy egy rossz spermakép előbb hoz eredményt lombik úton, mint más gyógyszeres kezelésekkel.

Dr. Kovács Józsefet a www.jourologus.hu honlapon találhatják meg az érdeklődők.

(RA)