Krónikus betegséggel utazni nem mindig könnyű feladat, ám a kellő előkészületek után minden esetben kivitelezhető – derült ki Dr. Felkai Péterrel folytatott beszélgetésünkből. A Debreceni Egyetemen (DE OEC) utazásorvostani tanszéki csoportot vezető docens egyes betegségekhez kapcsolódó tanácsokat is adott, melyeket cikksorozatunk első részében teszünk közzé, a második részben pedig a főorvos úr segítségével az utasbiztosítások kínálatának erdejében is megtalálhatjuk a számunkra legmegfelelőbb ösvényt.

Az ember bármilyen egészségi állapotban utazhat, ha kellően tájékozott és orvosi  szempontból egészségi állapota egyensúlyban van- kezdte a beszélgetést Dr. Felkai Péter. A több féle krónikus betegséggel élő idős emberek is járják a világot – az elő- és utószezon kifejezetten az ő időszakuk, és ezt az utaztatási ipar képviselői is tudják – ennek megfelelően állítják össze programjaik egy részét – fűzte hozzá, majd bemutatta az egyes betegség-csoportokra vonatkozó általános tudnivalókat.

Szív-, és érrendszeri betegségek
Gyakran felmerül, hogy pl. szívinfarktuson átesett ember utazhat-e. Természetesen megteheti – állítja a Szakértő – amennyiben az illető indulás előtt felkeresi kezelőorvosát és véleményét kéri. Mi történik a rendelőben? Az orvos kivizsgálja páciense aktuális státuszát, és amennyiben az érintett szervrendszereinek állapota egyensúlyban van, gyógyszerelése jól van beállítva, és a beteg is felkészültnek érzi magát, (pl. nincs légszomja, vérnyomásingadozásai), közli, hogy minden további nélkül nekivághat az utazásnak. Ha a krónikus beteg utazása előtt további gondozásra szorul, akkor az orvos azt is kezdeményezi

Krónikus légúti megbetegedések
Ebbe a körbe tartoznak pl. az asztmás és a COPD-s betegek. Tévhit, hogy a krónikus légzési problémával élő emberek a kabinban uralkodó alacsonyabb légnyomás és kisebb oxigéntelítettség miatt semmiképpen nem szállhatnak repülőre – mondja Felkai Péter. Nem mindenki esetében jelent ez a körülmény ellenjavallatot, hiszen orvosi vizsgálatokkal pontosan meg lehet állapítani, hogy az adott ember szervezete milyen mértékű oxigén-csökkenést tud még tolerálni. Érdemes evvel a problémával is a gondozó orvoshoz fordulni, hiszen a krónikus betegséggel élők számára a repülőút a legkevésbé megterhelő utazási forma. Ma már a technika fejlődésének köszönhetően hordozható oxigén koncentrátort is vihet a repülőre, akinek kiegészítő oxigénterápiára van szüksége..  A magashegyi terep, ahol kisebb az oxigénkínálat, ugyanakkor nem javallott számukra – hiába tiszta,  pormentes ott a levegő!

Anyagcsere-betegségek
Az anyagcsere-betegségek közül a cukorbetegség érinti a legtöbb embert. Gondot okozhat számukra a hosszú utazási távolság által előállott időeltolódás, hiszen át kell szervezniük az inzulin adásának, az étkezések időpontjának kialakult rendszerét. Ebben csak a szakember segítsége a mérvadó. tehát mindenképpen  diabetológushoz kell fordulni. Egy, az utazásorvostan posztgraduális képzését elvégzett diabétesz-edukátor számára nem okozhat problémát egy ilyen kérdés. Az időeltolódáshoz igazított inzulinos kezelés speciális metodika szerint zajlik, létezik erre vonatkozó szakirodalom és módszer – mondta Felkai doktor. Fontos azt is tisztázni, hogy az utazó pontosan tudja-e, hogyan kell az inzulint tárolni. Nem ritka eset, hogy a szállodában a személyzetre bízott gyógyszer a méhűtőben köt ki a jégszekrény helyett – a legjobb szándék ellenére. A tablettával és diétával egyensúlybn tartható cukorbetegeknek egyszerűbb utazniuk, de velük is át kell ismételtetni, hogy melyek pl. a hipoglikémia tünetei – fűzte hozzá.

A krónikus mozgásszervi megterhelés
A mozgásszervi betegséggel élőknek arra kell figyelniük, hogy az utazás egyben számukra nem megszokott mozgásformákat hoz,, a bőröndcipelése vagy a hosszú gyaloglással járó városnézést például igencsak megterheli az év többi napját főleg ülőmunkával töltő utazót. Egy kopott csípőízületű ember számára olyan fájdalmat okozhat mindez, vagy egy isiásszal élő páciensnek olyan mértékben kiújulhat betegsége, hogy inkább lesz rémálom utazásuk, mint kikapcsolódás. Érdemes tehát kezelőorvosukkal indulás előtt egyeztetni, hogy milyen terhelés megengedett számukra és milyen tevékenységeket kerüljenek el mindenképpen, valamint, hogy milyen gyógyszert vigyenek magukkal állapotrosszabbodás esetére.

A neurológiai betegségek
Az egyik legveszélyesebb ilyen kórkép utazás szempontjából az epilepszia – mondta a Szakember. Sokan nem vállalják az epilepsziával élő emberek utazásának tervezésével járó felelősséget, pedig számukra sem feltétlenül ellenjavallott a kikapcsolódásnak ez a formája, természetesen a megfelelő felkészültséggel. Először is figyelembe kell venni esetükben, hogy az utazás mindig stresszel jár. Az egészséges ember vegetatív egyensúlya is felborul az utazási distresszhatására, de ez a környezetváltozásra érzékenyebb, epilepsziás megbetegedésben szenvedő embereknél könnyebben bekövetkezik. Az uticél kiválasztásakor is óvatosnak kell lenni, hiszen a kevesebb oxigént tartalmazó magashegyi levegő is kiválthatja a rohamot.
Ami az uticél -betegség összefüggését illeti, fontos még, hogy Immunbetegséggel élőknek és dialízis kezelésben részesülő embereknek nem javasolt olyan fejlődő országokba menni, ahol nincs megfelelő egészségügyi infrastruktúra.

Végül egy kakukktojás: depresszió
Kakukktojás, mert a pszichiátriai értelemben vett depresszióban általában ellenjavallott az utazás. Felkai doktor tapasztalata szerint sokszor még szakemberek is javasolják depressziós betegeknek, hogy vegyék nyakukba a világot, mondván, hogy majd a környezetváltozás jót tesz állapotuknak. Egy egészséges ember kedélyét valóban pozitívan befolyásolhatja, ha a télből elutazik a nyárba, az utazás azonban minden esetben stresszel jár – ami pedig provokálhatjaa pszichiátriai rendellenességeket. A depressziós ember állapota rosszabbodhat, hiszen egy teljesen idegen környezetbe kerül, inzultusoknak van kitéve, ami nagyon hamar felborítja a lelki egyensúlyát.
“Mivel a pszichiátriai eltérések jobbára akkor diagnosztizálhatók, ha az érintettet anyanyelvén szólítom meg, külföldön a kóros állapot nem derül ki. Ezért az ilyen betegséggel élő emberek első “terápiája” külföldön nagyon sok esetben a rendőr gumibotja – hiszen nem konvencionálisan viselkedik, és a mai terroristáktól rettegő világban mindenkit gyanúsnak találnak, aki nem a megszokott viselkedésformák szerint teszi a dolgát. Nem veszik figyelembe a hatóságok azt sem, ha egy cukorbeteg  vércukra leesik és ettől agresszívvá válik, vagy csak kiszárad a repülőtéren való várakozás közben és emiatt viselkedik furcsán” – hangsúlyozta a Szakértő.   

Akkor sincs baj, ha valaki egyszerre többféle betegségben szenved. “A krónikus megbetegedések sajnos sok esetben nem járnak egyedül, ahogyan Shakespeare is írta: “A baj ha jő, nem jön mint magányos őrszem,  egész dandár beront.” Az utazásról azonban még ilyenkor sem kell lemondani” – mondta a Szakértő – “mindössze orvosi szempontból komplex módon kell felkészíteni a pácienst a nagy kalandra.”

A fő üzenet
Krónikus betegséggel élő embereknek utazás előtt mindig fel kell keresniük háziorvosukat vagy kezelőorvosukat. Ha  az adott orvos nem jártas a szakterületére vonatkozó utazástani ismeretekben, ebben az esetben, konzultálnia szükséges egy olyan kollégájával, aki elvégezte az erre vonatkozó posztgraduális képzést és jártas az utazás előtti tanácsadásban.