A depresszióhoz köthető genetikai felfedezésekről beszélgettünk prof. Czeizel Endre orvos-genetikussal, az orvostudományok akadémiai doktorával, leginkább a gyermekvállalás kérdésére összpontosítva.

Hogyan tekinti az orvostudomány ma a depressziót a genetikai felfedezések függvényében?
Régebben a depressziót kedélybetegségnek nevezték. Ma már elkülönítjük a szélsőséges kedélyű személyiséget – aki pl. az átlagembernél mélyebben éli meg a gyászt – a szélsőséges kedélyű alkatot, aki sokszor már orvosi kezelésre szorul állapota súlyos következményei miatt, és végül a szélsőséges kedélybeteget, aki ön-, és közveszélyes lehet, így kórházi kezelésre szorul. Ezen belül elkülönítjük a bipoláris betegséget – a mániás depressziót, ami a legjobb művészek körében gyakori kórkép, hiszen az alkotás lázas ihletettsége megfelel a mániás állapotnak, közben azonban a művészek köznapi módon szólva kiszipolyozzák magukat és jön a depressziós időszakuk – és az unipoláris típust – akinél nagyon ritka a mániás szakasz, viszont annál gyakoribb és hosszabb időtartamú a depresszió. Nők körében ez sokkal gyakoribb probléma, hiszen a betegség kialakulása az agysejtekben termelődő szerotonin mennyiségétől függ, melyből a nők szervezete kevesebbet termel, mint a férfiaké. Ez az oka annak, hogy kedvesebbek, érzékenyebbek, kicsit sírósabbak, de nem olyanok, mint a férfiak, akik minden szemétdombon főkakasok akarnak lenni. A nők 6 %-a érintett ebben a kórban, de a kutatások bizonysága szerint élete során minden negyedik nő átesik depressziós epizódon. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy a depresszió 25-35 év között a leggyakoribb, ami pont a gyermekvállalás időszaka. Ezért a genetikai tanácsadóban rendkívül gyakran találkozom depressziós hölgyekkel.

Milyen következményei vannak a várandóság vonatkozásában a depressziónak?
Sajnos elterjedt az a tévhit a lakosság – de még a pszichiáterek körében is – hogy a depresszióval élő nőknek nem lehet gyermeke. Nemrég keresett fel egy hölgy teljesen kétségbe esve, hogy bár megtalálta a megfelelő partnert és gyermeket szeretének, nem mer vállalkozni a szülésre, mert pszichiátere ellenjavallotta a teherbeesést számára, mondván, hogy ha nem szedi a gyógyszerét, meg fog őrülni, ha pedig szedi, akkor rendellenességgel születhet a gyermeke. Képzelheti, hogy egy amúgy is túlérzékeny ember számára milyen volt ezzel a tanáccsal szembesülni! Neki is elmondtam: alapvetően három probléma van, amit egy gyermekvállalás kapcsán meg kell beszélni. Nem vitás, hogy a betegség hátterében genetikai hajlam is áll. Ez 10 %-ot tesz ki, tehát ha egy depressziós hölgy tíz gyermeket szül, abból egyben valószínűleg megjelenik a depresszióra való hajlam, de senki sem tökéletes – bárkiről be tudunk bizonyítani valamilyen genetikai hajlamot – akár magasvérnyomás betegségre, akár bármi más hasonló mértékű problémára vonatkozóan. A 10 %-os kockázat azért is elviselhető, mert még ha be is következik a probléma, az jó esetben 25 év múlva lesz esedékes, addig pedig az orvostudomány is fejlődik. Azt is el szoktam mondani, hogy kell majd még egy gyerek, mert egykéknél a depresszió gyakoribb. A testvérek “ütőképesebbé” szocializálódnak.
A következő, amit tisztáznunk kell, hogy lehet-e gyógyszert szedni. A gyógyszergyárak 1990 óta lényegében minden  gyógyszerre ráírják, hogy várandósok ne szedjék, vagy az első trimeszterben mellőzzék a szer használatát, ez azonban sok esetben nem más, mint tudományos szempontból indokolatlan önvédelem. A rendellenes gyermeket világra hozó édesanyák ugyanis általában megpróbálják kideríteni, hogy mi okozta magzatuk betegségét. Ilyenkor az elsők között jut eszükbe a gyógyszer, amit bevettek várandóságuk idején és beperelik a gyógyszergyártót. Egy időben nagyon sok ilyen per volt – magam is részt vettem hét hasonló eljárásban. Az Európában forgalomban lévő 8200 gyógyszer közül 41 tud csupán rendellenességet okozni. Az ipar képviselői megnyerték ezeket a pereket, ennek ellenére ma már a biztonság kedvéért inkább ráírják a betegtájékoztatóra, hogy gyermeket váró nők ne szedjék a készítményt. Az összes depressziós gyógyszer közül egy olyat ismerünk, amit kockázatos terhesség idején szedni. A kérdéses termék biztonságosságára vonatkozó vizsgálat szerint a szer a szívrendellenesség előfordulási gyakoriságát duplázta meg, ami azt jelenti, hogy az egyébként 1 %-os kockázatot 2 %-osra emelte. Ezt követően két olyan vizsgálat látott napvilágot, amely megcáfolta ezt az eredményt.  Felelősségem teljes tudatában mondom tehát a hozzám forduló depressziós kismamáknak, hogy nyugodtan szedhetik az antidepresszáns készítményeket. Van akinek még a dózist is emelni kell, hiszen a terhesség másállapot, ami akár ronthatja is állapotukat. A legnagyobb bajt azzal okozhatják a kollégák, ha elrémisztik a depressziós kismamákat a gyógyszertől, hiszen így az anya és a magzat egyaránt szenvednek. Saját vizsgálatunk szerint azon depressziós kismamák körében, akiket elriasztottak gyógyszerük szedésétől, valamivel gyakoribb volt az ajakhasadékos rendellenesség. Azoknak az újszülötteknek, akiknek édesanyja végig szedte gyógyszerét semmi baja nem lett a vizsgált csoportban.

Valószínűbb-e a szülés utáni depresszió azon kismamák körében, akik korábban már gyógyszeres kezelésre szorultak depressziójuk miatt?
A gyógyszeresen kezelt depressziós kismamák 40 %-ának rosszabbodik ideiglenesen pszichés állapota szülés után. A gyermekszülésre a nők kilenc hónapon át készülnek, és még ha minden jól is sikerül, a várandósság hosszú időtartamához képest a terhesség vége akkora változást jelent, hogy az egyfajta szomorúságot okoz a legtöbb édesanyában. Mindannyian egyfajta üresség érzést élünk át, ha sokáig készülünk valami nagy dologra és az aztán egyszercsak megtörténik, nincs tovább, de a fizikai megterhelés és a hormonális változások is közrejátszanak ebben az átmeneti szomorúságérzésben. A szülészorvosok sokszor nehezen különböztetik meg ezt a szomorúságot a depresszió kezdeti állapotától, amelynek súlyos következményei is lehetnek. A hozzánk tanácsadásra érkező kismamákat pszichiáter kollégáink fel is szokták keresni a szülés utáni napokban, hogy ellenőrizzék, szükségük van-e pszichés segítségre. Végeredményben pácienseink állapotában általában pozitív változást hoz az anyaság, hiszen a gyermek gondozása gyönyörű ajándéka a női életnek.

Hogyan lehet felkészülni erre a problémára, ha az anya depressziója életében először szülés után jelentkezik?
Számos kutatás zajlik a világban arra vonatkozóan, hogy miként lehetne előzetesen kiszűrni a szülés utáni depresszió tekintetében magasabb kockázattal élő nőket. Az egyik legérdekesebb kockázati tényező a PMS. Tíz százalékos a gyermekágyi depresszió előfordulási gyakorisága azon nők körében, akik a havi vérzés előtti feszültséget, szakszerűen fogalmazva a pre menstruációs szindrómát (PMS) az átlagnál intenzívebben élik meg.