A here leggyakoribb betegségeiről kérdeztük dr. Kovács Józsefet, a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft ügyvezető igazgatóját, urológus, onkológus szakorvost. Megtudtuk többek között, hogy mi a különbség a heresérv és a herevizenyő között, valamint hogy milyen egészségkárosodások érik jellemzően a kisfiúk, a fiatal férfiak és az idősebb korosztály ezen szervét.

Melyek a gyermekkor jellemző herét érintő betegségei?
A születést követő gyermekgyógyászati kivizsgálás része a herék ellenőrzése. Akkor beszélhetünk normális elhelyezkedésről, ha mindkét here a herezacskóban található. Ettől eltérő állapot rekonstrukciót igényel kisgyermekkorban. A születést követően esetenként még jó ideig fennállhat a herevizenyő, amely az egyik oldalon vagy mindkettőn az ép herét körbeveszi. Ezt az állapotot is heresérvnek szokták nevezni, bár ez nem azonos a kórkép klasszikus változatával. Gyakran spontán felszívódik, megoldásához nincs szükség feltétlenül műtéi beavatkozásra.
Nagyobb fiúgyermekeknél a herevisszér is szóba jöhet, ez főleg bal oldalon jellemző. Az okozza, hogy a herén kívül lévő visszerekből nem ürül ki rendesen a vér. A herék normál működéséhez két-három fokkal hidegebb környezetre van szükség, mint ami a hasüregben taláható, ezért helyezkednek el normális esetben a herezacskóban. Ha azonban a bal herét vérrel teli ér vagy érgomolyag veszi körül, az közel olyan hőmérsékletet nyújt a herének, mintha a hasban maradt volna. Amennyiben ezen az állapoton nem változtatunk a szükséges műtéttel, romolhat a here nemzési funkciója.
A fiatal férfikor betegsége a hererák. Bármilyen szokatlan tünetet, elváltozást észlel magán egy fiatal férfi, az első, hogy ki kell zárni a hererák diagnózisát, eztán lehet csak további kórképek után vizsgálódni.

Léteznek-e a heresérvnek különböző típusai?
A heresérveket alapvetően két csoportba osztjuk – megkülönböztetjük a gyermekkori és a felnőttkori formáit.
A lágyéksérv gyermek- és felnőttkorban egyaránt kialakulhat, bár az idősebb korban jellemzőbb előfordulása.

Hogyan alakul ki ez az elváltozás?
A béltartalom a lágyékcsatornába csúszik, ennek következtében, különösen fizikai erőlködéskor, egy,- vagy mindkét oldalon kiboltosulás-szerűen megnövekedik a lágyéktájék. Amennyiben olyannyira kitágul a lágyék csatorna, hogy ezek a belek a herezacskóba csúsznak, lágyék, valamint herezacskó sérvről együttesen beszélhetünk. Ilyenkor sürgőssé válik a műtét.
Ezt a kórképet el kell különíteni az idősebb korban jelentkező herevizenyőtől – mikor a here körül, a burokban akár fél liternyi víztiszta váladék gyűlik össze. Minél több folyadék található a herezacskóban, annál nagyobbra dagad. Ez az állapot is műtétet igényel. A herevizenyőt általában az urológus operálja. A beavatkozás végleges megoldást nyújt a problémára, hiszen kifordítjuk a hereburkot, így nem tud újra összegyűlni a folyadék.
A heresérveket általában inkább a sebészek operálják, az esetek túlnyomó többségében szintén jó eredménnyel. Helyreállítják a hasfalat, ami a későbbiekben megtartja a bélrendszert. Idősebb korban végzett sérvműtéteknél előfordul, hogy meglazul a hasfal és ismételten sérv alakul ki, újabb műtétet igényelve, ma már azonban a feltárásos sérvműtétek mellett laparoszkóppal is el lehet végezni ezt a beavatkozást.
Sérvműtét után lehetőleg kerülni kell a nehéz fizikai megterheléssel járó munkát.

Mennyire gyakori gyermekkorban a heresérv?
Nem tartozik a gyakori egészségkárosodások körébe, viszont aki érintett ebben a betegségben, vagy bármi egyéb gyermekurológiai beavatkozásra van szüksége, annak mindenképpen a budapesti Heim Pál Gyermekkorház gyermekurológiai osztályát ajánlom, mert ez az ország egyetlen ilyen profillal rendelkező ellátóhelye.

Felnőttek gyakrabban érintettek ebben a kórképben?
A felnőttkori sérvek viszonylag gyakoriak. A páciensek általában nem ezzel az egészségkárosodással keresik fel háziorvosukat vagy szűrővizsgálat céljával urológusukat, az orvosnál meglepetésként éri őket, hogy heresérvük van.

Mégis mi jelzi ezt a betegséget?
A lágyéktájon egy dudor keletkezik, amely nem okoz különösebb fájdalmat vagy panaszt. Ha az érintett hanyatt fekszik, felhúzza a térdét és elmasszírozza a kitüremkedést, akkor a béltartalom akár vissza is csúszhat a hasüregbe, ám ha az ember feláll, akkor újra lecsúszik. A fél oldali heresérvet gyakrabban észreveszik az érintettek, hiszen ilyenkor nem egyforma a szerv két felének mérete.

(RA)