A magas koleszterinszint egy olyan veszélyállapot, amely ellen mindenképpen fel kell vennünk a küzdelmet. Szakorvos segítségével. Miért? Hogyan? Cikksorozatunk második részében is dr. Kovács László, a szombathelyi Markusovszky Kórház belgyógyász-nefrológus főorvosa adott válaszokat.
Milyen terápiás javallatok vannak a probléma különböző fokozataiban és min múlik, hogy kinek mit javasol kezelőorvosa?
Az életmódváltás mindenkinek ajánlott, egy bizonyos emelkedettségi szinten a gyógyszeres kezelést is megelőzi – egy bizonyos szint után pedig kiegészíti azt. 7,8 mmol/l felett azonnal gyógyszeres kezelés ajánlott. Annak eldöntésében, hogy mikor kezdjük el a gyógyszeres terápiát, az érték meghatározásán túl rizikóbesorolást is végezünk a kardiovaszkuláris megbetegedések vonatkozásában. Igen magas rizikójúnak számítanak mindazok a betegek, akiknek már volt valamilyen szív-, érrendszeri betegségük (infarktus, stroke, perifériás érbetegség), a cukorbetegséggel, súlyos vesebetegséggel, kimutatott érelmeszesedéssel élő emberek, és a családi magas koleszterin szintben szenvedők. A rizikóbecslés amellett, hogy segít eldönteni a gyógyszeradás időzítését, arra vonatkozó információt is nyújt, hogy az adott betegnél milyen célértéket kell elérnünk a terápiával.
Mit jelent a korszerű gyógyszeres terápia?
A gyógyszerek közül az első választandó szerek a statinok, amelyek csökkentik az LDL koleszterin-, és emelik a védőfunkciót ellátó HDL koleszterin szintjét, ill. nemrég került forgalomba egy új hatóanyag, amely a koleszterin felszívódását gátolja – ezt a szert a statinok mellé ajánlják kombinációban adni, ha nem sikerült elérni a kívánt célértéket.
Mennyire gyakori, hogy nem sikerül elérni a célértéket?
Sajnos gyakori. A statinokkal a gyakorlatban kb. a betegek 50-60 %-ban lehet elérni a koleszterin célértékét. (csökkenteni a koleszterint). A kombinált terápiával ennél nagyobb arányban jutunk sikerre. Összetett probléma ez – a sikertelenség ugyanis nagyon gyakran a páciensen múlik. Sokan elhagyják a statinokat – egy felmérésben a bevont betegek több, mint fele a terápia megkezdése után két hónappal már nem szedte gyógyszerét, sőt 1 év után márcsak 20%-uk használta gyógyszerét. Ráadásul azt is tudni kell, hogy ebben a betegségben a gyógyszer az életmódváltással együtt lehet csak igazán és hosszútávon hatásos, és rendszeres háziorvosi konrollra kell járni. Siker ugyanakkor, hogy a szív-, és érrendszeri betegségben érintettek körében a tájékoztatásnak, a szakorvosi-háziorvosi figyelemnek és a páciensek tudatosságának köszönhetően csökkent a magas koleszterinszinttel élők száma.
Van valamilyen káros mellékhatása vagy jár egyéb kellemetlenséggel a statinok szedése?
Amelyik gyógyszer hat, annak mellékhatása is van – ezt tudjuk. A statinok májműködési zavart, izomfájdalmat vagy izomgyengeséget, ill. a vizeletben fehérje megjelenését okozhatnak (– ezek egyike sem fatális kimenetelű). Ezért is szükséges az orvosi kontroll, mely a kezelés megindításakor, aztán egy hónappal később, majd ha nincs semmi gond, akkor háromhavonta esedékes – hogy amennyiben valakinél mellékhatás jelentkezik, annak dóziscsökkentéssel vagy gyógyszerváltással átállítsuk a kezelését oly módon, hogy megszűnjön az adott probléma. Erre van lehetőségünk, tehát a megoldás semmiképpen nem az, hogy a mellékhatásoktól tartva a beteg ne szedje be a közvetve életmentő orvosságot.
Kinek ajánlott szűrővizsgálatra menni és ellenőriztetni a koleszterinszintjét?
Bizonyos célcsoportoknak különösen ajánlott szűrővizsgálaton részt venni, pl. akinek családjában halmozottan előfordult szív-, érrendszeri betegség – főként, ha férfi egyeneságú rokonoknál 55 év alatt, nőknél 65 év alatt jelentkezett ilyen egészségkárosodás – vagy aki saját maga érintett vagy érintett volt már valamilyen koszorúér betegségben, keringészavarban, agyi-, vagy perifériás érszűkületben, cukorbetegségben, magasvérnyomásban, elhízásban vagy magas húgysavértékben. A háziorvosi, vagy munkaalkalmassági laborvizsgálatok során továbbá minden 20 év feletti embernek ajánlott lipid felmérést végezni, melynek része a koleszterinszint ellenőrzése is. Sajnos ma már fiatalabb korban is előfordul a tárgyalt probléma, így rájuk is oda kell figyelni. Az egészséges életmódra nevelést gyerekkorban kell elkezdeni, mert kizárólag ily módon lehet a betegségek kialakulásának rizikófaktorait – pl. a magas koleszterinszintet – megelőzni.
Mit jelent a helyes életmód?
Csökkentsük a kalóriabevitelt, ezen belül a zsíradékok arányát. Akinek magas koleszterinszintje van, annak naponta 300 mg-, ha nagyon súlyos, 200 mg alatti mennyiségű koleszterin bevitel javasolt. Fontos tudni, hogy egy tojásban kb. 260 mg koleszterin található. A zsíros húsok – disznóhús, sonka, hurka, kolbász, hízlalt liba húsa, ill. kacsahús ellenjavallottak, javasoltak ellenben a halak – főleg a tengeri halak – és a sovány húsok, növényi olajok, növényi rostok, zöldség-gyümölcs többször kisadagban (napi 600-800g). Kis mennyiségű vörösbor fogyasztása is hasznos lehet, ugyanis emeli a HDL koleszterin szintjét. A diétán túl azonban a rendszeres testedzés se maradjon el, amely többszörös egészségmegőrző hatásán túl szintén képes emelni a HDL koleszterin szintjét. Nincs mese: akinek magas a koleszterinszintje, annak életmódváltásra van szüksége.
(RA)
