Az allergia az immunrendszer túlzott válaszadásán alapuló állapot, tehát nem lehet immunerősítő módszerekkel, recept nélkül kapható csodaszerekkel kordában tartani. Altmayer Anita bőrgyógyász, allergológus és klinikai immunológus főorvost kérdeztük – ezúttal a légúti allergiákról.

Az allergia különböző formáiban a szervezet a bőrön, a nyálkahártyákon vagy az emésztőszervrendszeren keresztül válik érzékenyítetté. A leggyakoribb ilyen egészségkárosodások a pollen-, és az ételallergia, valamint az asztma.
Az érintettek száma sajnos évről-évre nő. A WHO előrejelzése szerint ha ez továbbra is a jelenlegi iramban folytatódik, akkor 2025-re a Föld lakosságának fele allergiás lesz. Becslések szerint Európában nyolcvanmillió ember él együtt az allergia valamilyen formájával.

Belégzés és rosszullét
Az inhalatív allergiák közül a leggyakoribb a pollen-, a házipor és a penészgomba allergia, melyek okozhatnak különböző kötőhártyagyulladásokat, allergiás rhinitist, azaz orrnyálkahártya-gyulladást – és mivel az allergia egy légutakon keresztül lefelé haladó gyulladás, ha kezeletlenül marad, idővel asztmába fordulhat. Az érintettek vizes orrfolyásra, tüsszögésre, orrban, fülben, garatban jelentkező viszketésre, orrdugulásra, és a már említett kötőhártya-gyulladással járó szemviszketésre, könnyezésre panaszkodhatnak.

Míg mások nyaralnak
Az ember általában szezonális allergiákkal kezdi ilyen irányú kórtörténetét. Nem mindenkinek okoznak felüdülést a meleg hónapok. A tavaszi fák virágait áprilisban a füvek virágzása váltja, majd júliusban következik a feketeüröm sokak számára sötét korszaka, hogy aztán augusztus-szeptemberben átadja helyét a parlagfűnek.
A legtöbben az utóbbi két növényre allergiások, de egyre gyakoribb a fűfélékre is a felsorolt tünetekkel reagáló beteg – mondta Altmayer Anita.
A penészgomba és a háziporatka egész évben fennálló allergiát okoznak, aktív tüneteik ugyanakkor az őszi- téli időszakban jelentkeznek.

Keresztbe is
Tovább nehezítheti az érintettek életét bizonyos zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, melyek a pollenek fehérjéivel keresztreakcióba léphetnek. Erre az állapotra is speciális tünetek hívják fel a figyelmet:  tüsszögés, orrfolyás és orális allergia szindróma (OAS) – ami az étkezés után nem sokkal jelentkező szájdagadásban, szájpad-, nyelv viszketésben, duzzanatban, ajaködémában, sőt, néha fulladás-érzésben nyilvánul meg. Klasszikus keresztreakcióként tartjuk számon a parlagfűvel keresztreagáló görögdinnyét, a sárgadinnyét, a paradicsomot, a banánt és az uborkát. A nyírfapollen az almával és a mogyorófélékkel, a feketeüröm pedig számtalan terméssel – zellerrel, különböző fűszernövényekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel léphet keresztreakcióba. A pollenallergiások számára alapvetően nem tilos ezeket az ételeket fogyasztani, de aki érzékenyítetté válik valamelyikre, az a későbbiekben jobban teszi, ha szigorúan elkerüli az egyszer már gondot okozó zöldséget vagy gyümölcsöt.

Orvos nélkül csak rosszabb lesz
Az allergiások számára az egyetlen megoldás, ha élnek az orvostudomány nyújtotta lehetőségekkel és időben, rendszeresen beveszik a doktor által javasolt gyógyszert vagy gyógyszereket.
Ez volna a cél, ám Altmayer Anita felhívja a figyelmet – mióta megszűnt az allergiás szerek TB támogatása, egyre kevesebb érintett keresi fel a szakrendelőket. A patikákban recept nélkül kapható szerek hatékonysága sajnos nem kielégítő – fűzi hozzá a Főorvosnő. Személyre szabott és korszerű terápiás eljárásokkal lehet felvenni a küzdelmet a kellemetlen tünetekkel, valamint megelőzni, hogy a beteg egyre több mindenre legyen allergiás és egyre súlyosabb tünetektől szenvedjen. És hogy mit hoz a jövő? Altmayer Anita a pollenallergiák kezelésében a SLIT immunterápiában látja a fő irányt. Az eljárás lényege, hogy az immunológus hozzászoktatja a páciens szervezetét az allergénhez, ezzel véget is vetve a betegségnek. Jól hangzik!