A Rák Világnapon Dr. Pete Imre “Előrehaladás a petefészekrák felismerésében és gyógyításában a 21. században” címmel tartott előadása alapján jelen cikkünkben a korszerű kezelés eszközeiről és módszereiről számolunk be. A műtéti technikák fejlődtek az elmúlt nyolc évben és immár biológiai terápiák is gazdagítják a bevethető gyógyszerek körét. A visszaesést elkerülni így sem lehet, de nőttek az esélyek, különösen korán felismert kórképek esetén.
Petefészekrákban az első választandó kezelési mód a sebészeti ellátás, melynek során a daganat lehető legnagyobb részének eltávolítására törekednek a sebészek – mondta dr. Pete Imre, az orvostudomány kandidátusa, főorvos, az Országos Onkológiai Intézet munkatársa – ezért “debulking” (bulk=tömeg, massza) vagy cytoredukciós (sejtszámot csökkentő) műtétnek nevezik ezt az eljárást, melynek során általában a kétoldali petefészek- a méh-, és a cseplesz eltávolítás történik. Optimális operált esetekben daganat nem marad vissza. A műtéti technika fejlődését bemutatandó Pete Imre ismertetett egy 2004-es felmérést, melyben 496 nő adatai szerepeltek. Ekkor a műtétek 38 %-át lehetett optimálisan elvégezni. Ez az arány nem nagyon tér el a nemzetközi standardtól. Később, 2012-ben végeztek egy új felmérést, amelyben négy centrum vett részt. Ekkor is a beavatkozások 37 %-át találták optimálisnak, azonban azóta változott az “optimális” jelző kritériumrendszere. A 2004-es kritérium rendszer alapján a négy intézet beteganyagában a 2012-es operatív teljesitmény 64 %-ban let volna optimálisnak nevezhető.
“Nem mindegy, hogy mennyire képzett operatőr műti a pácienst, ahogyan az sem, hogy milyen mértékben alkalmas az ilyen esetek ellátására az az intézmény, ahol a beavatkozás történik. A betegség műtéti kezelésében jártas nőgyógyász onkológus nagyobb eséllyel ítéli meg helyesen, mit kell tennie az operáció során, mint egy általános nőgyógyász, vagy sebész. Az ilyen ellátásra szakosodott kiemelt centrumokban szintén jobb eredménnyel hajtják végre ezeket a műtéteket, mint az ország egyéb sebész-nőgyógyászati osztályain. Olyan helyen nem is lenne szabad petefészekrákos pácienst operálni, ahol nincs lehetőség a műtét közbeni szövettani vizsgálatra” – hangsúlyozta a szakember.
Platina és taxán – mikor, meddig?
A műtétek után a következő lépés a kemoterápia. Nagyon kevés azon betegek száma, akiknek stádium beosztása alapján nincs szükségük erre a kezelésre – mondta Pete Imre. A gyógyszeres kezelésben a ’80-as évek végefelé következett be egy áttörés, amikor felfedezték és alkalmazni kezdték a platina készítményeket. Tíz évvel később megjelent a taxán nevű szer, és napjainkban a két gyógyszer kombinációjával még jobb eredményeket lehet elérni. 1995 óta újabb kemoterápiás szer nem került forgalomba – mondta a főorvos, majd részletezte a rendelkezésre álló terápiát:
A platina készítmények két fajtáját különböztetjük meg, az egyik a carboplatin, a másik a cisplatin. Mindkettő kombinálható a paclitaxellel, de a carboplatint gyakrabban alkalmazzák, mert sokkal jobb mellékhatás profillal bír, mint a másik hatóanyag (kevésbé okoz hányingert, stb.).
“De mik a kilátások?” – tette fel a főorvos a kérdést. A betegség sajnos minden erőfeszítés ellenére recidiválni fog – mondta – ezért a páciensek utánkövetése nagyon fontos. Ennek eszköze a CA-125 tumormarker rendszeres ellenőrzése. A tumormarker emelkedése ugyanakkor nem biztos, hogy a kezelés azonnali megkezdését jelenti, ennek eldöntését a szakorvosra kell bízni.
A további kezelést meghatározza, hogy a terápia befejezése és a betegség kiújulása között mennyi idő telt el. Ha hat hónapnál korábban következik be a betegség kiújulása, akkor nem platina alapú kezelést adnak a szakorvosok, hanem más szerekkel próbálkoznak, hogy minél hosszabb ideig ki lehessen húzni a platinamentes időszakot, és csak ezután alkalmazzák újra a platina alapú kezelést. Újabb műtétre is lehetőség van, ám a beavatkozás mellett is leginkább akkor döntenek a szakemberek, ha a kiújulás 12 hónapot követően következett be, ha a páciensnek nincs májmetasztázisa vagy jelentős mennyiségű hasvize, és csupán egy elváltozásról van szó.
Biológiai terápia – kiújult petefészekrák esetén is
A legkorszerűbb terápia a biológiai terápiák köre, melyek alkalmazására ma már Magyarországon is széles körben lehetőség van. Ahhoz, hogy a daganat növekedjen és áttéteket adjon a has különböző területére, megfelelő energia- és oxigén ellátásra van szüksége, amely a megfelelő vérellátás által biztosítható számára. Ezt a vérellátást egy, a daganat által termelt növekedési faktor segíti elő, amellyel a szervezetet arra kényszeríti, hogy létrehozza a számára szükséges vérhálózatot. Ez a mechanizmus vezet oda, hogy a kis malignitású elváltozásokból is daganatos elváltozások fejlődjenek ki, és hogy végül az egész hasüreg tele legyen szórva metasztázisokkal. Ha az említett növekedési faktor szintje alacsony a páciens szervezetében, akkor sokkal jobbak a túlélési esélyei. Innen származott az ötlet, hogy a faktor megkötésével növelhetjük a gyógyítás hatékonyságát – magyarázta a szakértő. A bevacizumab nevű biológiai anyag képes megkötni a növekedési faktort és ezáltal visszafordítani a betegség progresszióját. Klinikai tanulmányok bizonyítják, hogy a biológiai kezelések kiújult petefészekrák esetén is sikeresen alkalmazhatóak.
Az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Osztályán továbbá elindult két nemzetközi tanulmány, melybe kiújult petefészek daganatos betegek jelentkezését várják. Új terápiás módszerekről van szó. Azonban csak megfelelő feltételekkel rendelkező betegek tudnak részt venni ezekben a kezelésekben. Előzetes vizsgálat ill. megbeszélés után történik a betegek beválogatása. A kezelés ebben a formában ingyenes, ezért azokat a kiújult petefészekrákkal élő pácienseket, akik megfelelnek a beválogatási feltételeknek, szeretettel várják Dr. Pete Imre és munkatársai.
Forrás: Napivizit.hu (orvosi portál)
Kapcsolódó cikk:
Növekvő előfordulás, nem specifikus tünetek – Petefészekrák I.
