Dr. Mikala Gábortól, a Szent László Kórház Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály főorvosától az előző beszélgetéseinkben megismerhettük a betegség különböző típusait, kitértünk annak jellemzőire és a gyógyszeres kezelésre. Ezúttal a gyógyszereken túl adható terápiákról: a őssejt transzplantációról és az életmódbeli szabályokról számolunk be.
Hogyan és milyen indikációs körben zajlik a csontvelő- ill. őssejtátültetés mielóma multiplex esetén?
Alapvetően kétfajta transzplantáció létezik – az egyik az autológ őssejtátültetés, melynek során saját őssejteket használunk. A beavatkozás lényege, hogy egy nagyon nagy dózisú kemoterápiás csapást kívánunk mérni a daganatos betegségre, és ezt tesszük elviselhetősé és jól tolerálhatóvá a saját őssejtek visszaültetésével. Ez egy 12-13 millió forintba kerülő rutinbeavatkozás, amelyet egy alkalommal támogat az OEP minden hatvanöt éven aluli, valamint bizottsági döntéshez kötve 65-70 év közötti páciens számára. Siker esetén két évet tesz hozzá az érintett életéhez – van, akinek sokkal többet, de átlagosan két-három évet. A másik átültetés során az őssejteket egy idegen személytől – akár a beteg testvérétől, de adott esetben nem is rokontól nyerjük. Ez az un. allogén őssejt-átültetés, ami egy rendkívül kockázatos beavatkozás. A műtétet követő egy éves halálozás aránya megközelíti a 30 %-ot – tehát három páciensből egy ember meghal egy éven belül – ám a betegek mintegy 20 %-ánál végleges gyógyulást eredményez a beavatkozás. Rendkívül veszélyes volta miatt általában 55 év alatti, jó általános állapotban lévő pácienseknek javasolt, és nekik sem első választásként, hanem az autológ átültetés után második lehetőségként, amennyiben rendelkezésünkre áll egy jó donor.
Az allogén őssejtátültetés egyrészt segít olyan módon is, mint az autológ – tehát megerősíti a beteg szervezetét, másrészt azt eredményezi, hogy a páciens megkapja egy másik, egészséges ember immunrendszerét, igaz, annak minden nyűgével, de létrejöhet az a daganatellenes immunválasz, amire valamiért a beteg saját immunrendszere nem képes.
Miért korhoz kötött az autológ őssejtátültetés?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a 70 éven felüli betegek nem jól viselik ezt a beavatkozást, esetükben súlyos mellékhatások lépnek fel – döntően gyomor- és bélrendszeri mellékhatások, krónikus hasmenés és nagy fokú fogyás, legyengült állapot. Külföldön sem javasolt 70 év felett ez az eljárás, sőt számos európai országban szigorúbban veszik a hatvanöt éves korhatárt, mint nálunk. Hetven éves kor felett egyéb terápiák előnyösebbek lesznek a páciens állapotára nézve, mint a transzplantáció.
A beavatkozáson és a gyógyszeres kezelésen túl vannak-e olyan életmódra, étrendre vonatkozó szabályok, amelyeket fontos betartani mielóma multiplexben?
Tudjuk, hogy a mielóma sejtek imádják a cukrot, tehát mindazok a táplálkozási kilengések, amelyek magasabb vércukorszinttel járnak, vagy egy rosszul beállított cukorbetegség kedvez a daganatsejtek szaporodásának. Tudjuk még, hogy a mielóma sejtek felszínén inzulin szerű fehérjékre érzékeny receptorok találhatóak – ezekre az inzulin be tud kötődni, tehát mindazok a táplálkozásbeli hatások, amelyek magas inzulinszinttel járnak – tehát a gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztása – szintén kerülendőek, mert olyan környezetet biztosítanak a daganatsejtek számára, amelyben jól érzik magukat. Mi azt szeretjük, ha a daganatsejtek szenvednek, ezért azt szoktuk javasolni pácienseinknek, hogy sokszor egyenek egyszerre kevés mennyiségű ételt, sok zöldséget fogyasszanak, a tisztított szénhidrátokat pedig mellőzzék táplálkozásukból. Amennyiben a mielóma multiplexel élő páciensünk egyben diabéteszes is, akkor elengedhetetlen jól beállítani vércukorszintjét. A hiányállapotokat is kerülni kell – mérni kell ezeket az értékeket, és amit szükséges, azt mielőbb fontos pótolni. Táplálékkiegészítők között nagyon kevés létezik, aminek valamifajta hatása lenne, és ezek a hatások sem megerősített tények. Fontos tudni azt is, hogy egyes táplálékkiegészítők megvédik a daganatsejteket a kemoterápia mérgező hatásával szemben. Ezek tehát kifejezetten árthatnak kemoterápiában részesülő betegeknek – míg a terápiában éppen nem részesülő pácienseknek segíthetnek. A zöld teának, a kurkuma nevű fűszernövénynek és a színes gyümölcsök körének lehet mielóma ellenes hatása. Fontos, hogy mindenki konzultáljon kezelőorvosával, hogy mit egyen és milyen táplálékkiegészítőt vegyen igénybe, és mi az, amit inkább kerüljön el az ő személyes állapotában.
(RA)
Kapcsolódó cikkek
A csontvelő hívatlan lakója – Mielóma multiplex I. (a kórkép jellemzőiről)
Hány töltény van a hatlövetűben? – Mielóma multiplex II. (gyógyszeres kezelésről)
