A debreceni Ne Gyulladj Be IBD klubban jártunk, ahol a gyulladásos bélbetegségek eredetéről volt szó, valamint a “Mit szabad enni és mit nem?” kérdéskörben is eloszlatott az előadó, dr. Kadenczki Orsolya néhány tévhitet.

Az orvostudomány mai állása szerint a genetika, a környezet és a táplálkozás egyaránt szerepet játszik a gyulladásos bélbetegségek kialakulásában. A genetika 30 %-ban tehető felelőssé – mondta el Kadenczki Orsolya. Jelenleg több, mint 100, az IBD hátterében álló génről tudunk, és családi halmozódást is megfigyeltek a kutatók. Leginkább egypetéjű ikreknél gyakori, hogy mindkét gyermek érintett. Egyenes ágú leszármazottnál, ha anya-apa beteg, bár ritka az öröklődés, de mégis nagyobb kockázatot jelent, mintha a családban soha nem fordult volna elő gyulladásos bélbetegség.

Táplálkozás, bélflóra

Az is bizonyítást nyert, hogy bizonyos környezeti hatások is felelőssé tehetőek a gyulladásos bélbetegségek kialakulásáért. Ezen belül tartják számon az étrendet. Sajnos még nem sikerült megtalálni azt az egy bizonyos tápanyagot vagy azokat a tápanyagokat, amelyeket a menüsorról levéve végleg meggyógyíthatnánk vagy megelőzhetnénk a Crohn-betegséget és a colitis ulcerosát, de a földrajzi előfordulást is alapul véve több, mint valószínű, hogy a nyugati típusú étrend szerepet játszik a kórképek térhódításában az IBD-re amúgy is hajlamos emberek körében. A sok zsír, a sok finomított cukor, a kevés élelmi rost (nem eszünk elég zöldséget és gyümölcsöt), a feldolgozott és hűtőben tárolt élelmiszerek károsak lehetnek.

A harmadik tényező a bélflóra, amely egyénenként különböző összetételű, és születésünktől halálunkig változik. Hatással van rá az is, hogy mit eszünk, az is, hogy mennyit, és az is, hogy milyen arányban viszünk be szervezetünkbe zsírt, illetve szénhidrátot. A bélflóra egyensúlyának megbomlása azt jelenti, hogy összetételében megnő a rossz baktériumok száma, míg a jó baktériumoké lecsökken, és ettől megváltozik a bél védőhatása. Ilyenkor gyulladásos folyamatok indulhatnak be, károsodik a szövet, és az arra hajlamos emberek szervezetében megjelennek a Crohn-betegségre vagy a colitis ulcerosára jellemző eltérések.

Ezért fontos téma mindig a táplálkozás a gyulladásos bélbetegségek kezelésében. Az IBD kialakulására vonatkozó (imént vázolt) nézeteket alátámasztja pl. a kizárólagos enterális táplálás terápia sikere. A 6-8 hetes kúra, melynek során a beteg a gyulladás csökkentése érdekében kizárólag tápszert fogyaszt, a kezelési protokoll fontos eleme lett – az esetek kb. 80 %-ban olyan hatékonyan elmossa a gyulladást, mint a szteroidok, azok mellékhatásai nélkül.

Terápiának számít a kizárólagos táplálás

A kizárólagos táplálás terápiát betartani persze óriási kihívás. Érdekesség, hogy ezt a kúrát azért alkalmazzák jelenleg a világon főként a gyermek-gasztroenterológiában, mert a felnőtt emberek nehezebben vehetőek rá arra, hogy 6-8 hétig tápszeren és vizen éljenek. (Egyébkét náluk is ugyanolyan hatásos lehet.) Izraelben egy gyermekgyógyász kutatócsoport nagy erőkkel igyekszik összeállítani egy olyan menüsort, amely ennél kevésbé szigorú, mégis hatásos a gyulladás megszüntetésében. Kidolgoztak egy napi menüsort, amit főként aktív Crohn-betegségben szenvedőknek ajánlanak. Ezt a diétát Kadenczki Orsolya és munkatársai a negyulladjbe.eu weboldalra fel fogják tölteni a rendezvényen elhangzott ígéretük szerint.

Étrendbeli megkötések csak fellángolások idején

Fontos azonban kettéválasztani a gyulladásos bélbetegségek aktív és nyugalmi szakaszait, mert az étrendbeli megkötések, ill. a szigorított étrend, mint terápia, csak a fellángolások idején javasolt a szakorvosok által, akik ugyanakkor abban is egyetértenek, hogy jó helyről, biztos forrásból származó élelmiszereket fogyasszanak az IBD-vel élő emberek. Minél kevesebb tartósítószert és adalékanyagot egyen, aki gyulladásos bélbetegséggel él, és lehetőleg otthon készítse el a fogásokat. Alapvető tanács az is, hogy a Crohn-coltissal élő gyermeknek minden szükséges tápanyagot meg kell adni, hiszen a betegségének fellángolásai miatt úgyis hátrányt szenved a fejlődésben, növekedésben. A fehérjebevitel különösen fontos, mégpedig állati fehérjékből származó táplálék formájában.

Azért vannak jó tanácsok…

Tévhit, hogy aki gyulladásos bélbetegséggel él, annak nem szabad tejet és tejterméket fogyasztania (és az is, hogy a növényi eredetű tejtermékek egészségesek). Kizárólag akkor van arra szüksége, hogy laktózmentes termékeket válasszon, ha a gyulladásos bélbetegségen kívül tejcukor érzékenységben is szenved. A két betegség azonban nem jár feltétlenül együtt. A szükséges energiabevitel – ami gyerekeknél és serdülőknél is több tápanyagot jelent, mint felnőttek esetében – a gyógyuláshoz és az egészséges fejlődés elősegítéséhez egyaránt elengedhetetlen. Ugyanakkor a túlzott energiabevitel sem tesz jót, mert a túlsúly önmagában egy, az egész szervezetet érintő gyulladásos állapot. Kadenczki Orsolya előadásából az is kiderült, hogy az IBD-vel élő emberek jobban teszik, ha kerülik az omega-6 zsírsavakat, de az omega-3 zsírsavakkal ( melyek tengeri halakban találhatóak) már nem kell így vigyázniuk. Zsíros, illetve vörös húsokat hetente egyszer javasolt csak fogyasztaniuk.

A tapasztalatok szerint a Crohn-betegség kockázatát csökkenti a magas élelmi rost- és gyümölcs bevitel, míg a colitis ulcerosa rizikóját a fokozott zöldség bevitel csökkenti. Kutatási eredmények azt mutatják, hogy bizonyos probiotikumok is hasznosak lehetnek colitis ulcerosában, abban az esetben, ha a betegség nem az egész vastagbelet, hanem csupán a végbelet és a szigmabelet érinti: ilyen az E. coli törzs, valamint a VSL 3 nevű koncentrátum keverék.

A hasznos összetevők között említette még Kadenczki doktornő az antioxidánsokat, mert ezek közömbösítik a stressz szervezetünkre gyakorolt hatását – ilyen pl. a C-vitamin, az E-vitaminban található tokoferol és a kurkumin.

Összességében elmondható, hogy jó minőségű, nem túl zsíros ételeket kell választani, és azokat otthon, adalékanyagok és tartósítószerek hozzáadása nélkül elkészíteni.