A leginkább 12 hagyományának bemutatásával lehet elmondani, hogyan is működik az Anonim Alkoholisták közössége, tudtuk meg Zoltántól cikksorozatunk előző részében. Ebben az írásunkban is átadjuk neki a szót. A sorra kerülő hagyományokból többek között kiderül, tagjai hogyan őrzik meg a közösség függetlenségét minden korban és országban, bármilyen körülmények között.

Negyedik hagyomány

Legyen minden csoport független, kivéve azokat az ügyeket, amelyek más csoportokat, vagy az A. A. egészét érintik.

“Az A. A.-ban ugyan megfogalmazunk ajánlásokat, de fölülről jövő irányítás nem létezik. Mindenki maga dönti el, hogy betartja-e az ajánlásokat, vagy sem. Az önálló felelősségvállalás és a csoport-lelkiismeretre való ráhagyatkozás, a szolgálatok vállalása mind önálló hatáskörben valósul meg, csupán arra figyelünk, hogy ne sértsük meg a 12 hagyományt – ez adja a keretet. Az ajánlásokról vagy bármilyen felmerülő kérdésről a csoportlelkiismereti gyűléseken egyeztetünk.

Vannak 10-20 éve józanodó társaink, akik elég bölcsek ahhoz, hogy lássák, mit jelent a 12 hagyomány a gyakorlatban, és azt, hogy mitől mehet rossz irányba egy csoport, de ettől még nem ők döntenek, csak elmondják véleményüket. A lényeg, hogy az AA nem intézményesül, nincsenek olyan irányelvek, amelyek meghatároznák, hogy miként kellene működnie egy csoportnak. Ettől mindig aktuális az együttlét alapja, nincs semmi, ami béklyóba kötné a lelkiismeretet, nem kell semmit sem valahogyan csinálni csak azért, mert azt 50 éve is úgy csinálták.”

Ötödik hagyomány

Minden csoport egyetlen, elsődleges célja az, hogy eljuttassa üzenetét a még szenvedő alkoholistához.

“Ez a hagyomány nem kíván magyarázatot. Mindent annak az üzenetnek az átadása köré rendezünk, hogy nem kell beledögleni. Az alkoholizmus halálos betegség, de együtt lehet vele élni tünetmentesen és boldogan – sokkal jobban, ahogyan az ember azt el tudja képzelni, amikor a gödör mélyén van. Nekünk is sikerült, neked is sikerülni fog. Az egész közösség e jó hír köré épül.”

Hatodik hagyomány

Egy A. A.-csoport soha ne adja pénzét, nevét vagy támogatását semmilyen kapcsolódó intézménynek vagy külső vállalkozásnak, nehogy a pénzzel, tulajdonnal és presztízzsel kapcsolatos problémák eltérítsék elsődleges céljától.

“Nem is adunk és nem is fogadunk el semmilyen támogatást, legyen az pályázati pénz vagy adomány – illetve az elfogadható adomány összege 2000 dollárban maximalizálva van. A pénz nagyon veszélyes. Ahová befolyik, ott akár akaratlagosan, akár akaratlanul, de szolgálni fogják azoknak az érdekeit, ahonnan a pénz érkezik. A pénz energia, ami a szolgálatába áll annak az intézménynek, szervezetnek, embernek, ahonnan fakad.”

Hetedik hagyomány

Minden A. A.-csoport legyen teljesen önfenntartó, hárítsa el a külső hozzájárulásokat.

“Ez a hagyomány szorosan kapcsolódik az előzőhöz. Visszautasítunk minden külső hozzájárulást, kizárólag saját adományainkból tartjuk fenn magunkat. Gyűlésenként körbe megy egy kalap, és ebbe mindenki – aki teheti – beledobja egy sör árát. Ebből a pénzből készülnek a kiadványaink, az irodalomfelelős pedig saját költségére és szabadidejéből áll rendelkezésre, hogy eljuttassa ezeket az érdeklődőknek, illetve a központi irodában heti egy délután is elérhető. A helyiségekért, ahol a gyűlések zajlanak, bérleti díjat fizetünk – van, hogy csupán jelképes összeget, de a jelkép is jelképez valamit. Ez nem egy arrogáns dolog a részünkről, nagyon jó kapcsolatot ápolunk a helyiségek üzemeltetőivel, hanem óvása az elsődleges célnak, az üzenetátadásnak és a felelősségvállalásnak – azért, amit teszünk. A felelősségvállalás első lépése az önfenntartás, amire még egy papucsállatka is képes.”

Nyolcadik hagyomány

Az Anonim Alkoholisták Közössége maradjon mindig „nem hivatásos”, bár szolgálati központjaink alkalmazhatnak hivatásos szakembereket.

“Az A. A-ban mindig egyszerű emberek tesznek szolgálatot, pl. a fordításokat is alkoholisták végzik, még a gazdasági terület szolgálattevője – aki a könyvelővel tartja a kapcsolatot – is egy közülünk. (Magyarországon létre kellett hozni egy jogi formát, ez a Felépülők Anonim Egyesülete – amelyen keresztül a helységbérlést, a nyomtatást és egyebeket a tagok törvényesen elvégezhetik.) A könyvelő és az ügyvéd az egyedüli külső személyek, akiket foglalkoztatunk.”

Kilencedik hagyomány

Az A. A. maga soha ne szerveződjék, de alakíthatunk szolgálati testületeket vagy bizottságokat, amelyek közvetlen felelősséggel tartoznak azoknak, akiket szolgálnak.

“A klikkesedés, a szervezkedés mindig szakadáshoz vezet. Én választmányi szolgálatosként a médiáért vagyok felelős. A Választmányi Szolgálat ülését Küldött Gyűlésnek nevezzük. Egy-egy szolgálatot két ilyen gyűlés közötti időszakra vállalunk el. Ezeken az üléseken döntünk az ügyvitelről, közben a kilences hagyomány állandóan a szeme előtt lebeg minden tagnak, hogy ne intézményesüljön a szervezet, ne legyenek olyan irányelvek, amelyek látszólag most segítenek, de négy hónap múlva már akadályoznak minket. Ez vékony jég: üzemeltetni egy rendszert, döntéseket hozni, segíteni a csoportokat, úgy, hogy közben ne legyen új irányelv az aktuális problémákra válaszként. Nagy bölcsességet igényel. Nem úgy cél a hatékony üzemeltetés, hogy fix pontok között biztonsággal lavírozzunk, vagy megmondjuk másoknak, hogy mit kellene tenniük. A szolgálattevők 1-2 évig vállalják a szolgálatokat, lecserélődnek, esetenként a VSZ fele egyszerre már új emberekből áll, és az újak ciklikusan, tapasztalat nélkül, a nulláról építkezve veszik át azokat az ügymeneteket, amikről 1-2 éve talán már döntés született, de ezeket újra frissítik, és hírlevélben tájékoztatást nyújtanak. Ez az újratájékoztatás már az aktuális, és nem a két évvel azelőtti viszonyoknak felel meg. Nem kell külön energiát pazarolni arra, hogy a régi, feszítő döntéseket megváltoztassuk, mert állandóan élő a szervezet attól, hogy új ember, új lélekkel, új tanulási folyamaton keresztül csatlakozik az A. A. csoport-lelkiismerethez. A lelkiismerethez, ami egy állandó iránymutatás arra vonatkozóan, hogy mit szeretnénk. Mindennek elsődleges szerve a 12 hagyomány, amire hagyatkozunk, ha bármi ötletünk van. Ami hagyományellenes, azt elvetjük, ami nem az, azt megvalósíthatjuk. Vannak viták, de mindig jól jövünk ki belőle.”

Folyt köv.

(RA)

A cikksorozat első része: “Megfordítja az ember lelkében a befelé szűkülő spirált” – A.A. hagyományok 1-3.

 További kapcsolódó tartalmat az oldal jobb oldalán a Kapcsolódó cikkek alatt találsz.