A pánikbetegség kialakulásának egyik feltétele a velünk született hajlam. Ha ezt megkaptuk puttonyunkba, akár pozitív stressz hatására is kialakulhat pánikrohamunk. Cikkünkben arra keresünk választ, hogy pontosan mit jelentenek ezek a fogalmak – vajon a szorongás a pánikroham enyhébb változata? A pánikroham egyenlő a pánikbetegséggel? És aki tényleg érintett, mik a kilátásai?
A pánikbetegség nem tekinthető 
a szorongás súlyosabb stádiumának – válaszolt kérdésünkre dr. Belső Nóra pszichiáter – hiszen a szorongás különálló tünet, melyet okkal időnként mindenki átél, egyébként pedig számos egyéb pszichés betegségre is utalhat. A pszichiátriai kórképek egy csoportját szorongásos betegségeknek nevezzük, ebbe a csoportba tartozik a pánikbetegség is.
A hajlam öröklődhet
A kialakulásához szükséges hajlam apáról fiúra szállhat (az ellenkező nemre is igaz), ebben az esetben az idegrendszer speciális érzékenysége teheti az embert veszélyeztetetté. Akinek öröklött stressztűrő képessége alacsony, pánikra való hajlama pedig magas, az élete során adódó stresszhatásokra pánikrohammal reagálhat. Nem csak a negatív, a pozitív izgalmak is kiválthatják a borzasztó élményt. A pánikbetegség genetikai hátterét még nem sikerült pontosan feltérképezni, de feltehetően valamilyen jellemző géneltérés is okozza, hiszen családokban halmozottan fordul elő. A betegségnek az agyban továbbá biokémiai jellegzetességei figyelhetőek meg. Az orvosok jelenlegi tudása szerint a szerotonin neurotranszmitter anyagcseréjében lép fel valami zavar (a szerotonin olyan hírvivő molekula, mely az agyban található idegsejtek között közvetíti az információt – az agy 85 %-ában a szerotonin felelős ezért). Vagy túl sok, vagy túl kevés van belőle, máskor a szerotonint felismerő receptorok nem működnek megfelelően, esetenként eleve hibás az anyagcsereút – mondta Belső Nóra.
Pánikroham = pánikbetegség?
Kisebb-nagyobb szorongásos állapotokat mindenki átél élete során, ennek nincs különösebb jelentősége. A pánikrosszullét nem egyenlő a pánikbetegség diagnózisával. Az emberek 20-30 %-a spontán módon átél élete folyamán pánikrohamot, mégsem lesz pánikbeteg.
Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy a látszólagos ok nélkül kialakuló, hirtelen fellépő, (“páni”) félelmünk olyan mértékű és gyakoriságú, hogy az már megzavarja mindennapi ritmusunkat és rendszeresen átformálja programunkat, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Pánikroham esetén valóban átéljük, hogy meg fogunk halni és ezen senki sem segíthet, sokan a megőrüléstől vagy leírhatatlan katasztrófa bekövetkeztétől is rettegnek. A pánikroham meghatározott tünetekkel jelentkezik – ez egy olyan halálfélelem, amit nem lehet a józan ész befolyásával elmulasztani. Jellemző rá továbbá, hogy nem akkor jelentkezik, mikor elszenvedője más emberek figyelmének középpontjában áll. Létezik egy 13 pontból álló kritériumlista, amelyből a rohamot 4 tünetnek kell jellemeznie ahhoz, hogy pánikrohamnak nevezhessük. Ha a pánikroham jellemzői közül kevesebb, mint 4 észlelhető, akkor limitált pánikrohammal állunk szemben – tájékoztatott a Doktornő. Ha valaki heti rendszerességgel szenved ettől az élménytől, ill. egy hónapon belül négyszer is átéli, pánikbetegségben szenved. Akkor is kimondhatjuk ezt a diagnózist, ha a négy hét alatt csupán egy pánikrohamot észleltünk, ám azt követően legalább egy hónapon kereszül újabb rohamtól való (intenzív) félelmet éltünk át.
Leggyakoribb a fulladást, heves szívdobogást, mellkasi szorítást, remegést, szédülést, halálfélelmet említő beteg – mondja Belső Nóra. A tünetek igen gyorsan, kb. 10 perc alatt elérik maximális intenzitásukat és spontán, kb. 20-30 perc alatt lezajlanak. A rosszullét gyakran éjszaka jelentkezik, az érintett heves szorongásos tünetekre ébred.
A pánikroham 13 pontos kritériumlistája:
- fulladás vagy légszomj
- szédülés, ájulásérzés, bizonytalanság
- palpitatio vagy tachycardia
- remegés, reszketés
- izzadás
- fuldoklás, torokszorulás
- hányinger, hasi feszülés, fájdalom
- testi elidegenedés érzése
- paresztéziák vagy zsibbadás
- kipirulás, hevülés vagy hidegrázás
- mellkasi fájdalom, nyomás, szorítás
- halálfélelem
- megôrüléstôl, önkontroll elvesztésétôl való félelem
A pánikbetegség jellemzői
A pánikbetegség járhat kizárólag pánikrohamokkal. Gyakran azonban nyilvános helyen (tömegközlekedés, vásárlás, sorban állás, mozi) lép fel a rosszullét, amely után a beteg a következő rohamtól való félelmét (anticipátoros szorongás) a korábbi helyével köti össze. Kerülő magatartása révén létrejön a másodlagos agorafóbia, amely további életminőség romlást okoz számára. Sokan akkor veszik észre, hogy valami nem stimmel, mikor kerülni kezdik a zsúfolt helyeket, ahol nincs menekülési lehetőség.
A pánikbetegség három alcsoportját különböztetik meg a szakorvosok. A tünetek gyakran típusos együttállásban jelennek meg. A vezető, legsúlyosabb tünet alapján dönthető el, hogy az adott kórkép mely alcsoportba tartozik. A panaszok alapján létezik kardiális vagy mellkasi pánik (tachycardia, angina, diszpnoe), neurológiai vagy cerebrális pánik (fejfájás, szédülés, ájulásérzés), és gasztrointesztinális vagy hasi pánik (epigasztriális fájdalom, hányinger, hasmenés). Az alcsoportok gyakran keverednek, máskor azonban tiszta formában is észlelhetők. A nem kevert típusok közül a leggyakoribb a kardiális megjelenés, a pánikbetegek 30-50 százalékánál ezt észlelik az orvosok – tájékoztat Belső Nóra.
A lelki erő alapvetően nem elég
Míg az enyhébb szorongásokat sporttal és különböző elterelő hadműveletekkel le tudjuk vezetni, a kezelés nélkül maradó pánikbetegség halad a maga útján. A pánikrohamok egyre súlyosabbá és gyakoribbá válnak, hosszabb idő elteltével pedig teljesen tönkretehetik az ember életét. A pánikrohamoktól való félelem miatt a beteg kerülni kezdi korábbi élethelyzeteit, megváltoztatja szokásait. Úgynevezett elővetített anticipátoros szorongástól szenved, ami a következő rohamtól való félelem miatt kialakított, beszűkült életformát vonja maga után. Minden olyan helyet igyekszik kiszűrni életéből, ahol egyszer már rosszul volt, míg végül, a betegség legsúlyosabb formájában már el sem hagyja lakását. Természetesen mindez emberi kapcsolataira is kihat, hiszen az érintett kizárólag valakinek a társaságában meri elhagyni otthonát, még az orvoshoz vagy a munkahelyére is kísérgetni kell.
Kezeletlen pánikbetegség = út a legsúlyosabb stádiumig?
Előfordul, hogy nem súlyosbodik ilyen mértékben a betegség – mondta Belső Nóra – kizárólag pánikrohamokban megnyilvánuló formája megmaradhat a kezdeti szinten is. Ugyanakkor az is gond – és ez mindenképpen így van – hogy a szervezetet a betegség egy vegetatív izgalmi idegállapotban tartja, ami megnöveli más szervi bajok – így pl. a szív-, és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az anyagcsere zavarok és a hormonális problémák kialakulásának veszélyét. Némi vigaszt nyújthat, hogy ezeknek a kórképeknek a felbukkanásához azért hosszan fennálló, kezeletlen pánikbetegség szükséges.
Tisztelt Várószoba!
Nagyon jó,hogy felmerült ez a téma,hiszen rengetegen vagyunk ezzel a problémával,ki beszél róla,ki nem.Itt osszuk egymásnak az okosságot,holott lenne rá valamicske esély,hogy mi is jobban lehessünk,esetleg gyógyult.Elég homályosító gyógyszert beszedtünk már,hogy végre itthon is komolyabb vizsgálatokat tudjanak elérni ebben a betegségben.
Tisztelt VSZ!
Köszönöm válaszukat!
Kedves Közösségi Tagok, Kedves Ipomoea!
Pánik témában a sorozat részeként még három cikk fog felkerülni hamarosan az oldalra. Javaslatunk: várjuk meg őket, majd a lenti és esetleg ezután felmerült kérésekkel kapcsolatban újra megkeressük a doktornőt, a válaszokat pedig egy újabb cikk formájában leközöljük.
Üdv: VSZ
Tisztelt várószoba csapata!
Köszönöm a gyors visszajelzésüket,de a megadott weboldalaknál elérhetö adatok nem csökkentették a kétségeimet,az elsönél egyáltalán nem is találtam rá a pánik kisérleteinek eredményeire,a másodiknál pedig mint a pánik mint az agorafóbia ismeretlenként van megjelölve!Szerotonin vizsgálatoknak pedig hirét sem láttam!Leegyszerüsitve:tanácsadás,viselkedési kezelés,a legvégén pedig NEM mint medicina(gyógyszer)hanem drog(kábitószerként)van megadva egy paroxetin nevü szer erre a mentális betegségre!
A tudománynak talán ezt a két alapvetö apróságot is külön kellene választani,hogy akkor most ez gyógyszer vagy drog?Mert nem mindegy!És én a tudomány csak erröl egy ágáról beszélek,mert számomra más tudományok érthetöek és összeférhetö az adott állitásaikkal!Ez viszont nem!
És ujfent nem láttam eredményeket a pánikbetegség kutatásával kapcsolatban ,arról nem hogy vérvételböl,nyálmintából vagy gerincvelöböl vett mintákból származnak e a szerotoninnal kapcsolatos adatok?És felmerül ujabb kérdésem is,nem az önök bosszantására,hanem az elmult 15 év félre vezetésének megunásából eredendöen egyszerüen,és pont az ilyen cikkekböl eredendöen.
Önök ezt irták:A tünetek jellegzetes együttese az, ami meghatároz egy betegséget.
Ezt pont igy gondolja mindenki!
Nem szükséges az összes tünetnek jelen lennie és lehetnek olyan tünetek is, ami sok más betegnél nincsenek. Így nem okvetlenül van szükség laborvizsgálatra ahhoz, hogy az orvos megállapíthassa egy adott betegség (akár pl. pánikbetegség) fennállását.
A baj itt csak az hogy a pszichiáterek ezt az adatot használják fel mint gyógyuláshoz vezetö út …a megoldást …a szerotoninról beszélek most..ugy beszélnek róla mint egy tábla csokiról,ha megeszed meggyógyulsz…utobbi megjegyzésükben mégis az áll hogy nem feltétlen szükséges labor vizsgálat ennek a betegségnek a megállapitásához!
Pedig a beteg erre számit,feltételezi ha ezt a hibás dolgot beállitják a szervezetén belül meggyógyul ,kigyógyul,hiszen nincs lassan olyan oldal ahol ne ezt hangoztatnák a szakmán belül…de könyörgöm,hol a sok felszabadult,gyógyult ember??Nem látom öket!
MÁR ELNÉZÉSÜKET KÉREM,DE HA EGY ORVOS NEKEM AZT ÁLLITJA HOGY A SZEROTONIN NEVÜ HORMON HELYTELENÜL MÜKÖDIK A SZERVEZETEMBEN,AZ A MINIMUM HOGY EZT KÉPES LEGYEN ALÁ TÁMASZTANI!
Es ha valóban vannak kutatások(amit elhiszek) az USA-ban lehetséges hogy egy mentális betegség elbirálása különbözö vizsgálatokkal jár,itt miért nem?Bár én ugy tudom ott sem!És én most már ott tartok hogy nem az a baj,hogy vannak ilyen jellegü problémák,hanem a baj az hogy hitegetik az embereket a gyógyulás reményében,és sokkal több rosszat tesznek a tudat módositokkal mint valaha képzelnék.
A Doktornö ezt irta a szerotoninról:vagy túl sok vagy túl kevés van belöle!
Na ezt nem fogja egy orvos sem belöni ránézésre,egy jósnö megteheti,de ö a szakmájából kiindulva nem!
Pedig vagyunk egy páran akiknél igy és ezt diagnosztizálták,de milyen alapon?
De ha nekem valaki azt állitja hogy a hormonháztartásom megbomlott,az a minimum hogy megnézze milyen arányban…különben honnan tudja a gyógyszer adagomat belöni?Ertik ezt a problémát?Honnan?Mindenféle mérés nélkül?És ha úgy állitja be hogy holnaptól nyakig beszörösödöm?Akkor mit kezd velem az orvos,vállat von és azt mondja:-bocsi ezt nem tudtam!Egyébként is úgy tudom hogy sem a xanax,prozac stb nem hormon tabletták.
3 kérdésem van csupán a Doktornö felé:
1- A mentális betegséget,ami nem szervi eredetü lehet kémiai szerekkel gyógyitani,azaz a lelki problémát gyógyitja mondjuk a xanax,zoloft…ilyenek?
2-Nem veszélyesek a tudatunkra ezek az antidepresszáns szerek,vannak olyan mellékhatások amitöl az embernek öngyilkossági hajlama lehet?(mert a vizketést még mellékhatásként el lehet vselni,de ez talán már túl sok reakciónak!)
3.Ön csinál bármilyen tesztet vagy mérést a szerotoninnal kapcsolatban betegeinél?Csinált már eggyet is élete folyamán?
Kedves Hozzászólók!
A tudományos eredmények hozzáférhetők. Elsősorban angol nyelven, hisz a tudomány nemzetközi nyelve az elmúlt pár évtizedben az angol lett. A tudományos eredmények tekintetében a PubMed (http://www.pubmed.com) adatbázisát, az épp folyó vagy már lezárult klinikai vizsgálatokat illetően pedig a clinicaltrials.gov (http://clinicaltrials.gov) weboldalakat ajánljuk.
A tünetek jellegzetes együttese az, ami meghatároz egy betegséget. Nem szükséges az összes tünetnek jelen lennie és lehetnek olyan tünetek is, ami sok más betegnél nincsenek. Így nem okvetlenül van szükség laborvizsgálatra ahhoz, hogy az orvos megállapíthassa egy adott betegség (akár pl. pánikbetegség) fennállását.
A lelki betegségek aktuális állapota is jellemezhető számokkal, különféle skálák segítségével. Ezáltal követhető, hogy a terápia hatására javul-e a beteg állapota.
Üdvözlettel,
Várószoba csapata
Kedves keletihang,pont erröl beszéltem…nem csodálkozom rajta hogy ezt irtad,én nem ismerek olyat,akin vizsgálatot végeztek és egyértelmüen kimutatta az, hogy a szerotonin felelös mindenért,legalábbis sok dologért a pánikon belül.Akkor miért mondják ezt?Én tudom….sajnos
Kedves Ipomoea!
Szívesen leveleznék veled, tetszenek a gondolataid. Miután elolvastam őket, akkor döbbentem rá, hogy igazad van, legalább is szerintem. Még nem mutattak fel kutatási eredményeket ezzel kapcsolatban, és az orvosok az én fejemet is azzal tömték, hogy önnek alacsony a szerotonin szintje, havi 1×15 perc-et voltam, és így megállapították, pedig nem ismertek. Vannak kivételek persze, néhány orvos jó, ebben a szakmában is.
Kutatási eredményeket szeretnék én is látni, meg rajtam kívül szerintem még elég sokan!
Ha lenne kedved, írj a keletihang@gmail.com-címemre.
15 éve vagyok pánikbeteg,igazából már annak sem mondható,ez az idö rettenetesen hosszú,nincs olyan út amit végig ne próbálltam volna már,ez az oldal túl kevés lenne a listázásához.Személyes tapasztalat viszont mikor olyan antidreppesszánsokat irnak fel,amitöl agressziv leszel,öngyilkos hajlamod lesz vagy jobb esetben apátiába(érzéketlenség a környezettel,emberekkel,a körülötted lévö világgal) zuhansz,ugy hogy elötte nem voltál ilyen…mert voltál depressziós vagy egyéb,és kinek hiányzik erre rá még jó pár ujabb probléma?Nem tudom ez kinek hiányzik?
Az biztos hogy nem megoldás a takarás,fedés…ez olyan mintha egy zsebkendövel letakarnád a törött kezed,attól még nem fog helyre jönni!Ahogy a mentális betegeknek sem megoldás ha kivonják öket a társadalomból,vagy egy alvó bábut csinálnak belöle.Az a borzasztó hogy a környezetemben most is szed két ember ilyen szereket,teljesen normálisnak látják önmagukat,pedig csak és kizárólag olyan dolgokhoz vonzódnak ami romboló,lélekben és testben,ugyanazokat a tüneteket látom rajtuk amiket magamon láttam anno,és egyik sem volt ilyen…azaz…MEGVÁLTOZTAK miután elkezdték szedni a szereket.Számomra felháboritó hogy tudományos tézissel állnak elö ezen a témakörön belül,ha lenne ilyen emberek százai gyógyultan,ujjult erövel jönnének ki egy pszichiátriai osztályról,de ez nem igy van.Es sokszor észre sem veszik az emberek hogy van egy ok-okozat összefüggés ezek között.Pont ezért veszélyes,mert kiszámithatatlan kinél mit fog elöhozni mellékhatásként!Ez viszont személyes tapasztalat!
.Anikó65 megkérdezhetsz pár orvost személyesen,mindegyik zavarba fog jönni ha a szerotonin méréséröl van szó,de tovább is mehetsz…kérj erröl vizsgálatot magadon…nincs ilyen!Mégis megjelölik a pánikbetegségnél mint egy olyan dolgot hogy EZ A VALÓDI OK,miért alakul ki pánik betegség!Na ezt tartom én szemétségnek,szerinted ezt hány ember tudja vagy nem tudja?Mégis megalapozott adatként használják ezt….mennyi mindenben hazudhatnak még akkor?A mai társadalom ugy van felépitve hogy bizz a tekintélyben,nem biztos hogy mindig megéri!
És én itt most nem arról az orvosokról beszélek akik napi szinten életet mentenek!
Az kicsit másabb.
Ipomoea pont engem is ez a (vizsgálatos) kérdés fogott meg amit feltettél a doktornőnek.
Tisztelt Doktornö!
Lehetséges hogy én tévedek,de kérem világositson fel.A pánik betegség nem egy mentális,pszichés betegség?
Szokták ugy is mondani pszichoszomatikus vagy neurotikus.Ami nem azt jelenti hogy nem szervi betegségröl beszélünk,vagyis nem mérhetö le az állapot milyensége,mint mondjuk egy cukorbetegségnél? Hanem egy olyan állapotról beszélünk ahol a psziché (lélek)legyengiti a testet(egy rohammal,ami a testen különbözö módon jelentkezik,légszomj,halál félelem stb),emóciók formájában,az ami fejben eldöl,egy téves rögeszme vagy elképzelés egy helyzetröl,amit maga az egyén veszélyesnek itél meg?
Ha ez mind igaz,akkor hogyan lehet hogy az orvostudomány,és annak is csak a pszichiátria része egy betegséget ami nem szervi erdetü ….kémiai szerekkel igyekszik jobbitani,pl xanax?Nem értem!
Nem veszélyes ez?Nincs ez hatással a tudatra?
Hiszen nincs meg a betegség gyökere,ami önmagában még nem baj,mert sok esetben nincs meg,de az igen a testen belül hol lehet jobbitani egy állapoton,akár nátháról beszélünk,vese elégtelenségröl,tök mindegy..A pánikbetegségre ez viszont nem igaz,ha az ember mentálisan érzi rosszul magát,rohama van,meg kell várni amig jobban lesz….nincs más!
A hajlam öröklödhet?Erre is nagyon kiváncsi volnék,az eredményekre ahol le van irva hogy ez tudományosan bebizonyitott?
Ön ezt irta:A betegségnek az agyban továbbá biokémiai jellegzetességei figyelhetőek meg. KIK FIGYELTÉK MEG ÉS HOL?HOL VANNAK A LABOR EREDMÉNYEK?A KUTATÁSOK?A cikkek,publikációk?Azok az emberek akiken ezeket a kutatásokat elvégezték,és 100 emberböl 80 van jobban lett miután már tudták mit kel kezelni?ÉN UGY TUDOM NINCS ILYEN.
Az orvosok jelenlegi tudása szerint a szerotonin neurotranszmitter anyagcseréjében lép fel valami zavar (a szerotonin olyan hírvivő molekula, mely az agyban található idegsejtek között közvetíti az információt – az agy 85 %-ában a szerotonin felelős ezért).
Annyi helyen olvastam már ezt hogy hihetetlen,amig 5 évvel ezelött el nem kezdtem magam utána járni.
AZ A BORZASZTÓ HOGY EGY ORVOSTÓL ÉN IS MEGKAPTAM EZEKET AZ ADATOKAT,ANNÉLKÜL HOGY BÁRMIFÉLE VÉR VÉTEL TÖRTÉNT VOLNA,NYÁL MINTA VAGY VIZELET MINTA NÉLKÜL,NEM VOLT SEMMILYEN EGYÉB VIZSGÁLAT SEM ,EKG VAGY HASONLÓ.A DOKTOR ÚR OLYAN OKOS VOLT HOGY CSUPÁN RÁNÉZÉSRE MEGÁLAPITOTTA NÁLAM HOGY A KIS AGYAMBAN A SZEROTONIN NEVÜ HORMON NEM MÜKÖDIK JÓL,KÜLÖNBÖZÖ SZEREKET IRT FEL,AMIK MAJDNEM AZ ÉLETEMBE KERÜLTEK A TUDOMÁNYOS ÁLLITÁSAIK MIATT,AMIT AZ SZERINT HATÁROZOTT MEG MINT ÉN EGY BOLTI ELÁRUSITÓ NÖT,RÁ NÉZEK ÉS ENNYI.TÉNYLEG EZ A TUDOMÁNY?