Magyarországon évente 15-20 ezerre tehető az akut mélyvénás trombózis, illetve a tüdőembólia gyakorisága. Az érintettek fele kap tüdőembóliát, így 3000 beteg hal meg évente ezen egészségkárosodás következtében. A tünetekre – és mivel ezek nem mindig észlelhetőek – a kockázati tényezőkre kell figyelemmel lennünk, hogy elkerüljük a tragédiát. A mélyvénás trombózis, és annak legsúlyosabb következménye, a tüdőembólia a leggyakrabban megelőzhető halálok!

A Nemzetközi Thrombosis és Hemostasis Társaság felkérésére az Ipszosz idén nyáron végzett egy közvélemény-kutatást, melyben kilenc fejlett ország adatait vizsgálták. A megkérdezettek fele nem is hallott a betegségről. Arra a kérdésre, hogy vajon melyek a kockázati tényezők, a válaszadók több, mint 80 %-a nem tudta a választ, a magas koleszterinszintet és más nem valódi kockázati tényezőt -jelöltek be a tesztben.

Komoly népegészségügyi problémáról van tehát szó, mely nagymértékben megelőzhető, ha egyrészt az érintettek felismerik a tüneteket, és tudják, hogy mikor kell erre gondolni. Másrészt a a betegség tünetmentes esetben is megelőzhető, amennyiben az érintettek, illetve orvosaik felmérik a a vénás trombózis kockázati tényezőit, és ha szükséges, megelőző terápiát alkalmaznak. Utóbbi szempont azért nagyon fontos, mert a mélyvénás trombózisok csaknem 2/3-a tünetmentes – tudtuk meg prof. Dr. Kolev Kraszimirtól, a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság elnökétől.

Tünetek, ha vannak
Prof. dr. Losonczy Hajna emeritus professzor (Pécsi Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika Hematológiai Osztály) mindenekelőtt az észlelhető tünetekről beszélt. Felveti a gyanút a láb duzzanata, feszessége (akár végig, vagy csak a combon), a láb fájdalma, valamint az is, ha az alsó végtag bepirul. A betegséget kísérheti továbbá hőemelkedés vagy magasabb láz, köhögés és mellkasi panaszok.

A jellegzetes tünetek esetén a háziorvos végzi el az első vizsgálatot és gyanú esetén, sürgősségi osztályra utalja a beteget.

A tüdőembólia tünetei a következők: intenzív, szúró fájdalom a beteg oldalában, az érintett továbbá alig tud levegőt venni, vérnyomása esik, szívverése szapora és szívritmuszavara is van, valamint néha vérköpés is szerepel a tünetek között.

Kockázati tényezők
Amennyiben pl. egy idős beteg több, mint 72 órát fekszik az ágyban – vagy ha bárki mozgásképtelenné válik átmenetileg vagy hosszasabban – az önmagában elegendő indok a szükséges kezelés (profilaxis) adására, a mélyvénás trombózis elkerülése érdekében. A heparint már a háziorvos beadhatja páciensének – emelte ki a szakértő. A rizikófaktorok körébe tartozik még a fogamzásgátló gyógyszerek szedése, különösen olyan betegeknél, akiknek veleszületett trombofíliája ( fokozott trombóziskészség), ha az ember 6-8 órán keresztül egy helyben ül, valamint az is okot ad a (véralvadási, immunológiai és genetikai) kivizsgálásra, ha a betegség az egyén családjában halmozottan – fordult elő vénás trombózis.

A hosszasabb fekvőbeteg állapot mellett egyes kórképek is növelik a trombózisveszélyt. Rizikót jelent az aktív tumoros betegek kemoterápiás kezelése (ambuláns kemoterápiában részesülők vénás tromboemboliás eseményei 78%-ban ambulans betegeknél fordulnak elő és csak 22%-ban a kórházban fekvők között az ortopédiai műtétek, a gyulladásos bélbetegségek, a veseelégtelenség, valamint a hematológiai betegségek – pl. a limfómák vagy a mielóma multiplex kemoterápiája.

(RA)