A jó Isten ide vezérelt közétek tisztelt sorstársaim:

2009 június 25-én sétáltam kisleány unokámmal, aki másfél éves. Kocsiban tologattam, hirtelen elkezdett futni a szemem előtt minden, nem tudtam követni a tárgyakat ezért behunyt szemmel elvánszorogtam a keritésig és közben  a babakocsiba kapaszkodva leültem a kerités betonjára, többen is segítettek alig 5 percen belül jobban lettem és ráfogtam a melegre, valamint a vérnyomásomra. Hazaérve azért jobban elgondolkodtam az eseten, minden ami lehetséges volt felmerült, a diabetes, gerincsérv, szívritmus zavar és az utolsó műtét agyalapimirigy daganat. Kérdeztem orvosom aki MRI-t készitett, de nem volt ráutaló jel.

Lassan elfeledtem és ment minden tovább 2010.02.05 éjfélkor a baloldalamra fordulva elkezdtem forogni és zuhanni a mélységbe, kétségbeesett segélykiáltások közepette mesélte nekem később feleségem aki még nézte a TV-ét mivel Ő sem tud aludni. Llassan felültetett, ez volt talán a szerencsém és szép lassan elmúlt, azonban a vérnyomásom 197/97/100 lett. Másnap kórházba kerültem kaptam 4 infuziót és azóta könnyebben tudok aludni, de még mindig szédülök és nem tudok sétálni sem. Időközben eszembe jutott 2009 feruári nap hajnal arra ébredtem iszonyúan fáj a bal fülem belül az agyam közepén. Elmentem a rendelésre egy vidéki kórházba, ahol  az ügyeletes orvos semmit nem tudott a fülfájásról, egy kölcsönkért tölcsérrel visszatérve belenézett és közölte velem ki lukadt a dobhártya. Felírt egy 5000 ft-os gyógyszert és elengedett. Kifelé menet (már késő este volt) a korház kaput ahol bementünk bezárták de kapu őr sehol ezért az unokámmal együtt ki ugrotunk a kerítésen. Hiba volt számomra most már tudom. Én úgy érzem akkor sérülhetett meg az a bizoyos egyensúlyi szerv. éreztem egy erős nyillalást az agyamban, de  végül is hazértünk rendben. Attól kezdve egészen május 6-ig egy Budapesti kórházba jártam minden héten kétszer mivel a másik fülre is ráhuzodott az a gyuladás és a hallásom is elment. A CT eredmény lesújtó volt. Nem fogok hallani írta a jentés. Visszautazva otthon elővettem a bibliát és attól kezdve imádsággal telt sok időm, ma már tökéletes a hallásom és most teszem ugyanezt erre a szörnyü betegségre

Megjegyzem az ugrásról, nem biztos hogy ettől erre csak én gondolok. Az imádság segít, én úgy érzem a félelem már nem nagyon dominál mert az ima közben mindig bevillan egy gondolat ˇ"csak ajándékba kaptad életed" és ez sokszor nagyon megnyugtat és utána elalszom. Talán ha  valakinek tudtam segíteni már ezért is megérte  írnom.

Sziasztok!

Az Empley-manőveren kívül van más tornagyakorlat is? Jól vettem ki a leveleitekből? Akárhányszor lehet ezeket csinálni egy nap? Az az érzésem, hogy ha mindig fizikailag visszaállítom a kristályokat egy jobb helyre, akkor végleg elvágom magam attól, hogy az agyam feldolgozza/hozzászokjon ehhez az átkozott érzéshez. Nincs igazam?

Köszönöm, hogy válaszoltok.

Kedves sorstársaim!

Szeretném veletek megosztani az én történetemet is. 2006. szeptemberében súlyos koponyasérülést szenvedtem egy véletlen baleset következtében. Az orvosom szerint mindent összeszedtem a koponyámra, amit csak lehetett: agyrázkódás, agyzúzódás, koponyalapi törés, és lányburki (pókhálóshártya alatti) vérzés. 5 hétig feküdtem traumatológia osztályon, majd mentővel fekve hazaszállítottak.

Az orvosok nem tudtak velem mit kezdeni. Nem tudtam járni, tolókocsiba kényszerültem. 4 hónap elteltével tudtam újból járni, de csak segítséggel. Lassacskán felépültem . A családom, a lányaim szeretete, törődése nagyon sokat segített. A mindennapos fejfájás, zsibbadás, szédülés megmaradt. Ezzel együtt is tudtam volna élni, de 2008. március elején egy délutánon rámtört egy szörnyű érzés. Olyan voltam mint, aki részeg. Nem tudtam megállni a saját lábamon. Éjszaka még jobban fokozódott a dolog, másnap reggel nem tudtam az ágyban felüllni sem. Mentővel kórházba kerültem. Ott azt mondták, hogy semmi köze a balesethez ennek a dolognak (hát én nem így gondolom!).

Az orvosok szerint vírus okozta a rohamot. Lehetséges ez? 1 hétig kaptam a kórházban infúziós kezelést, de egy hét után is csak segítséggel tudtam járni. Elkezdtem szedni a Betaserc tablettát, amit a mai napig is eszem. Szédülésem mostanában egyre többször jön rám. Még ülő helyzetben is úgy érzem leesem a székről... Rossz ez a bizonytalanság. A szédülés mellett, a bal fülem nagyon sokat fáj, el van dugulva bal felöl az orrom is. Voltam gégészeten, ahol nem találnak baját a fülemnek. De akkor miért fáj és miért van a fülzúgás? Előjegyeztek infúziós kezelésre, hát remélem, hogy után jobb lesz... Semmi másra nem vágyom az életben, csak szeretném visszakapni az egészségemet!