Pánikbetegség közösség legfrissebb történetei

Pánikbetegség közösséghez csatlakozhat Ön is! Értesítjük a közösségben született új történetekről! Történetek: 351 - Tagok: 507

Csatlakozom a közösséghez!

Mindennapi lelki szenvedéseink "hatásmechanizmusa"!

Téma címkék: borderline pánik depresszió stressz , pszichoterápia , pánikroham , Pánikbetegség , szorongás  

 

Sziasztok!
Olvastam egy állati érdekes könyvet (Arató Mihály - Túry Ferenc: Mindennapi lelki szenvedéseink) és volt benne egy rész - több is - , ami nagyon megfogott, mivel végre úgy gondolom, hogy megértettem a szorongásaim, pánikszerű állapotaim hatásmechanizmusát. Bemásolom ide, amit kijegyzeteltem a könyvből, hátha másoknak is érdekes, hasznos lehet. Dőlt betűkkel az én hozzáfűzésem olvasható! Remélem nem csak nekem volt nagyon hasznos ez az olvasmány - persze a könyv teljes kontextusában azért jobb, de ez a rész nálam nagyon ütött!

"Amikor az értékelési folyamatok eredménye az a következés, hogy valamilyen veszéllyel állunk szemben - pl. közlekedni probálok, de mivel a rohamaim mindig ekkor jelentkeznek ezért azt gondolom, hogy pl "úristen megint közlekednem kell és mi lesz ha rám jön egy roham, hiszen nincs velem senki?" (ez a jelentéstulajdonítás a gyakorlatban, hiszen a közlekedés így egy veszéllyel fenyegető helyzet) tehát elkezdek parázni-, , akkor szervezetünk felkészül arra, hogy megoldja a helyzetet. Számára azonban csak egy lehetőség van, az aktivitás, ami kétféle viselkedést jelenthet számunkra. Vagy elmenekülünk a helyzetből, vagy aktívan megküzdünk vele. Ehhez arra van szükség, hogy a szervezet úgy csoportosítsa erőit, mozgósítsa tartalékait, hogy tényleg képes legyen az aktivitásra, azaz, biztosítva legyen a fokozott vérellátás, legyen elég vér az izmokban, legyen elég oxigén stb. Ennek kicsit leegyszerűsítve az az eredménye, hogy fokozódik a szívritmus, a vérnyomás, a légzésszám, az izomfeszültség. A probléma csak az, hogy a körülmények legtöbbször nem teszik lehetővé  az aktivitást, sőt, éppen ellenkezőleg, nyugodtan kell viselkednünk és általában nem szeretnénk, ha a környezet bármit is észrevenne rajtunk. Így tehát, anélkül, hogy tudnánk róla, szervezetünk fiziológiai állapota és a tényleges viselkedésünk között ellentmondás alakul ki, nem használjuk fel az aktivitáshoz mozgósított energiákat. Ebben a folyamatban kitüntetett szerep jut a fokozott légzésnek, ami módosítja a vérben oldott oxigén és széndioxid helyes arányát, és olyan biokémiai folyamatokat indít el, melynek eredményeképpen különböző kellemetlen tüneteket élünk át, például kézzsibbadást, szédülést, légszomjat, stb. Ahogy észleljük ezeket a tüneteket, még jobban megijedünk, hiszen erősödik az a meggyőződésünk, hogy itt valami nagyon nagy baj van. Aki látott vagy átélt pánikrohamot, tudja, hogy ilyenkor a légzés kapkodóvá, lihegővé válik, sőt, sokszor a páciens úgy gondolja, vagy éppen arra bíztatják, hogy jó nagyokat légezzen, ami csak rontja az állapotát. Olyan ördögi kör jön létre, amiben a tünetek az ijedtség révén pánikrosszullétig fokozódnak.  Általában maga a páciens jön rá, hogy a légzésritmus lassításával a rosszullétet is befolyásolhatja. Mindez nem nehéz, szép nyugodtan, egyenletesen kell venni a levegőt. Nem kell különösebben mélyre szívni, mindössze arra kell figyelni, hogy a belégzés kicsit rövidebb legyen, mint a kilégzés. Jól bevált ritmus a 3-5 mp belégzésnél és az 5mp kilégzésnél.

(ez innen egy külön rész - szerk. azaz én :)) A szorongó beteg akaratlanul fokozott érzékenységgel, kissé felnagyítva, torzítva éli meg a testi jelzéseit. Ha tudatosítjuk benne a fenyegető katasztrófajelzés valódi jelentését, várható rövid időtartamát és teendőit, ezek már a kezelés első lépéseit is jelentik. A különböző felmérések szerint a lakosság mintegy 20-30 százalékának életében fordul elő legalább egy pánikroham. Ez még nem pánikbetegség. Ha a pánikrohamok ismétlődnek vagy a pánikattack következtében szorongás, félelem, kerülő magatartás, fóbia, fokozott önmegfigyelés, hipochondriás, túlzott betegségtudat és aggodalom fejlődik ki, akkor már a pánikbetegség ördögi köréről beszélhetünk."

"Önsegítő" csoport!

Téma címkék: közösség , empátia , megértés , szabadidő , barátság , Borderline , szociofóbia , izoláció , Depresszió , magány és félelem , Pánikbetegség , kisebbségi érzés  

Sziasztok!

Sorstársak! Olyanok jelentkezését várom, akik beleuntak az egyedüllétbe, az izolációba, akik szeretnének kitörni a szoba falai közül és emberek társaságában szeretnének programot csinálni, új ismeretségekre, akár barátságokra lelni!

Olyan sorstársakat keresek, akiknek esetleg nehézséget okoz másokkal kapcsolatot teremteni, akár a betegségük okozta szorongás, akár egyéb okokbók kifolyólag. Célom egy olyan közösség összehozása, ahol minden tag megértésre, társaságra találhat, ahol azonkívül, hogy megbeszélhetjük a nehézségeinket, lelki vívódásainkat lazán, vidáman eltölthetjük szabadidőnket. Legyen szó akár egy közös kerékpározásról, kirándulásról, moziról, kávézásról, stb.

Félre a stigmát, jogunk van élni! Lehet másként is! Ha összefogunk nem vagyunk egyedül!:)

 

Minden kedves érdeklődő jelentkezését várom sok szeretettel!

Erre az e-mail-címre írhattok egy rövid bemutatkozást és a motivációtokat a csatlakozásra!
upanisadok@gmail.com

Üdv Mindenkinek,
Upani

Szf

Téma címkék: Depresszió , Pánikbetegség , Borderline  

Sziasztok.. szociális fóbiám van, régebben súlyosabb volt, most szedek valami gyógyszert (nem tudom igazán mi ez, valami kedély javító, nem nekem írták fel)  azóta jobb a helyzet, már kevesebbszer fordul meg a fejemben,az az érzés,hogyha kicsit több ember van a közelemben szívesen szétcsapnék köztük bézbólütővel. :DD
De még most is zavar néha( különösen ha olyan a hangulatom) ha valaki meg akar ölelni vagy hozzám ér. Amit ugye sokszor leírnak undorodtam én is az emberektől, attól hogy élnek, mozognak, levegőt vesznek,  most ez már annyira nem jut eszembe, úgy érzem agyban is megértem egy kicsit, meg a tabletta sokat segít szerintem(1 hónapja szedem).De az alap érzés még mindíg meg van.. és hát jó lenne olyanokkal beszélni akik tudják milyen ez..  Ja és 18 éves leány vagyok. :)

Útközben

Téma címkék: Pánikbetegség , stressz/szorongás  

Szívesen venném, ha felvennék velem olyan szorongásos problémákkal küzdő sorstársaim a  kapcsolatot, akik nem a  gyógyszerben látják a kiutat!

üdv, tamasstaudinger@gmail.com

 

2012.04.25 02:27 | stau

Kiút

Téma címkék: Pánikbetegség  

Sziasztok akit érdekel a főzőcskézés:-)

Blogot kezdtem el:-) http://finihami.blogspot.com/

14 éve küzdök

Téma címkék: Pánikbetegség  

Sziasztok!

Megnyugtat,hogy nem vagyok egyedül a problémámmal,kérlek írjatok nyugodtaN! 6 éve szedem a cipralexet 2 hete hagytam el és 3 nap múlva kezdödtek a rohamok elösször gyengék voltak,de ma meg tegnap azt hittem meghalik,nem tudok aludni mert azonnal jön a roham,ma újrakezdtem a bogyót!Mikor hat tudja valaki???

 

2012.04.16 02:46 | Lyndy
< 1 2 3 4 5 Következő
Minden történet

Pánikbetegség

A pánikbetegség krónikus kórkép, amely hol felerősödik, hol eltűnik. A pánikbetegség krónikussága és súlyossága miatt alapvető életminőségromlást eredményez. A pánikbetegség következményei közé tartozik a gyenge testi és lelki egészség élménye, a károsodott szociális és házastársi funkciók, az anyagi nehézségek, és az egészségügyi szolgáltatások és kórházi ellátás gyakori igénybevétele. A pánikbetegség kialakulása, első megjelenése tipikusan a késő ifjúkor-korai felnőttkor, de megjelenhet már gyermekkorban és a későbbi években is. A pánikbetegség gyakoribb a nők, mint a férfiak körében. A pánikbetegség egyik legsúlyosabb következménye, az agorafóbia kialakulása. A gyakori agorafóbiás szituációkat a repülőgép, buszok, vonatok, liftek, egyedüllét, tömegben levés, stb. képviselik. Az ilyen helyzetekben átélt szorongás következménye a kialakult elkerülő viselkedés kifejlődése, aminek eredménye a beszűkült életstílus kialakulása.

Pánikbetegség tünetei

A pánikroham hirtelen kezdődik, általában 10 percen belül eléri a tetőfokát és körülbelül fél órán keresztül tart. De ettől eltérhet és akár órákig vagy egy napon keresztül is tarthat. A pánikroham után a beteg fáradtnak és kimerültnek érezheti magát. A pánikbetegség fizikai tünetei közül legalább négyet diagnosztizálni kell, és egy hónap alatt legalább 4 pánikrohamot kell átélnie a betegnek, hogy a diagnózist ki lehessen mondani. A pánikbetegség legalapvetőbb tünetei közé sorolható az izzadás, fulladás vagy légszomj, reszketés vagy remegés, sírás, rettegés vagy rémülés, halálfélelem, kipirulás, émelygés, szédülés, menekülési késztetés, mellkasi fájdalom, hasmenés, görcsök, hidegrázás vagy hőhullámok, szapora szívverés.

Pánikbetegség kezelése, gyógyítása

A pánikbetegség kezelésére a mindennapi gyakorlatban két nagy gyógyszercsoport alkalmas, az antidepresszánsok és a nagy potenciálú benzodiazepinek. Az antidepresszánsokat is három csoportba oszthatjuk. A klasszikus triciklusos vegyületek közül a Melipramin és az Anafranil használatos. A korszerűbb szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI) csoportjához tartozó fluvoxamin, a fluoxetin, a paroxetin, a sertralin, és a citalopram. És a harmadik csoportba sorolható reverzibilis MAO gátló Aurorix, ami a háziorvos által nem rendelhető. Az antidepresszánsok körülbelül 3-4 hét múlva kezdik kifejteni hatásukat. Ezzel szemben a benzodiazepinek azonnali hatást fejtenek ki. Ilyen gyógyszer az alprazolam és a clonazepam. A betegség gyógyulása után lassan, fokozatosan elhagyhatók.

Témához kapcsolódó videó

Ossza meg Ön is betegsége, felépülése történetét!

Olvassa el sorstársai sztorijait, csatlakozzon az Önt érdeklő betegségek közösségéhez vagy keressen megbízható forrásokból.

Ha technikai kérdése van, írjon nekünk!
Lépjen be

Legfrissebb hozzászólások

Hívja meg ismerősét a várószobába!