Augusztus első napjaiban tartják a szoptatás világhetét. A rendezvényt egy nemzetközi szervezet, a WABA (World Alliance for Breastfeeding Action) hozta létre, elsősorban azzal a céllal, hogy az UNICEF-fel közösen elérjék: a világon mindenhol élhessenek a mamák és a babák a szoptatáshoz, illetve az anyatejes táplálkozáshoz való jogukkal. A témáról azokban az országokban is van mit beszélni, ahol nem – vagy nem direkt – akadályozzák a nőket a szoptatásban.

Ahogy a fiatalság-kultusz, és a tökéletesség hajszolása – külsőségekben persze – egyre nagyobb teret hódított kultúránkban, úgy nőtt azoknak a hölgyeknek a száma, akik visszautasították a szoptatás természettől kapott lehetőségét. Tették ezt sokan azért is, mert az anyatejes táplálás hosszú-, és rövidtávú, testi és lelki hatásairól sokáig nem álltak rendelkezésünkre markáns információk. A kutatások azonban ma már mind azt bizonyítják, hogy ha csak nem muszáj, bizony nagyon nem ajánlott a tápszer mellett dönteni. A lapunknak is rendszeresen nyilatkozó dr. Varga Katalin, aki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Affektív Pszichológia Tanszékén Perinatális Szaktanácsadó képzést vezet, már közvetlenül a szülés-születés utáni időszakban hangsúlyozottan kezeli a szoptatás kérdéskörét. Az Orvosok Lapja c. újságban a következőkre hívja fel a szülész-nőgyógyászok figyelmét:

“A szoptatás nem csak az evésről szól, hanem az együttlétről, a nyugalomról, a pozitív érzések közös átéléséről, és az erre való igény egy nap 10-szer 12-szer magától ismétlődik. Ez rendkívül fontos a babának és az anyának egyaránt, a szoptatáskor ugyanis szintén érvényesül a centrális oxitocin rendszer hatása. Amennyiben bármilyen nehezebb helyzet, fájdalom, megijedés következik be, különösen érdemes megkínálni a babát az anyatejjel, ugyanis ez valóban nyugtató hatással van mindkét résztvevő számára.”

A szülést követő szoptatás gyakorlatáról így nyilatkozik:
“Nem kell az újszülöttet sürgetni, hogy szopizzon, ilyenkor is az a legjobb, ha hagyjuk, hogy az események a maguk ritmusában történjenek. Nyugodt körülményeket kell biztosítani, és „magától” megtörténik a korai szoptatás.”

A korai szopás – ami általában egy-két órán belül történik meg – a baba immunizációja-, többek között az emésztés kialakulása szempontjából is jelentős.

(A centrális oxitocin rendszer számos pozitív hatása ismert, többek között nyugtató, fájdalomcsillapító hatása van és beindítja az anyai ösztönöket – vagyis energiát és örömöt ad az anyai feladatok ellátásához.)

Legfrissebb ismeretek

A világrendezvény kapcsán a Magyar Védőnők Egyesülete is tájékoztatást nyújtott a szoptatáshoz kötődő legfrissebb ismeretekről. “Az anyatejes táplálás optimális tápanyag bevitelt jelent a gyermek számára, csökkenti bizonyos betegségek, mint pl. a hasmenés, a légző rendszeri betegségek, a tüdőgyulladás, a fülbetegségek és a hugyúti fertőzések kockázatát. A szoptatás alapvető része a gyermek megfelelő gondozásának, biztosítja az egészséges növekedést és lelki fejlődést. Csökkenti az anya számára az emlő és petefészek rák, a vashiányos anaemia és a csípő-, combnyak törés kockázatát” – írják közleményükben, melyben közreadják az INFACT Canada (Infant Feeding Action Coalition) által összeválogatott előnyöket is:

A szoptatott csecsemők és gyermekek körében

1. előnyösen fejlődik az arc, és az állkapocs
2. csökken az asztma kialakulásának kockázata
3. csökken az allergia kialakulásának kockázata
4. csökken az akkut légzőszervi betegségek kialakulásának kockázata
5. csökken a fogállási rendellenességek kockázata
6. csökken a szennyezett vízből származó fertőzés kockázata
7. csökken a táplálkozási elégtelenségek veszélye
8. csökken a gyermekkori rák kialakulásának kockázata
9. csökken a krónikus megbetegedések kialakulásának kockázata
10. csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázata
11. csökken a szívbetegségek kialakulásának kockázata
12. csökken az elhízás kockázata
13. csökken a bélfertőzés kockázata
14. csökken a középfülgyulladás kockázata

A szoptató édesanyák körében:

1. csökken a mellrák kialakulásának kockázata
2. csökken az elhízás kockázata
3. csökken a petefészek rák kockázata
4. csökken a csontritkulás kialakulásának kockázata
5. csökken a stressz és szorongás kialakulásának kockázata
6. csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázata

A kizárólagos anyatejes táplálást a csecsemő hat hónapos koráig javasolják a gyermek-gasztroenterológusok. Jó szopizást-szoptatást kívánunk minden babának és kismamának!