Szívbetegség, reflux, fekély, szorongás, cukorbetegség vagy akár pánikzavar is kialakulhat a tartós stressz miatt. Emellett tenziós fejfájás, alvászavar és depresszió is megjelenhet – mondja Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára.

A stressz hatására az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdéshez szükséges erőforrásait, az immunrendszer ugyanakkor gyengülni kezd. Ez alapvető az életben maradáshoz, ha azonban tartóssá válik, akkor a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, és ennek komoly egészségügyi kockázatai lehetnek. Dr. Lakatos Péter szerint nem lehet pontosan meghatározni, hogy mely korosztályra, illetve hogy a nőkre vagy a férfiakra jellemzőbb-e inkább ez az állapot.

Nem csak a túl sok munka vagy a hajszolt életvitel okozhat stresszt, hasonló megterhelést jelentenek a betegségek, például a szervezetben jelenlévő gyulladások is – mondja a tanár úr, aki szerint érdemes kitérni a „jó” stresszre, azaz az eustresszre is: a házasságkötés, egy utazás vagy a diploma átvétele örömteli esemény, ám hasonló élettani hatást vált ki a szervezetben, mint a „rossz” stressz. A stressz reakció részeként aktiválódik a hipothalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, amely fokozott kortizol termeléssel jár. Ilyenkor a szervezet felkészül arra, hogy megküzd, vagy inkább elmenekül. Gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás és nő a vércukorszint. Ezért érezzük azt stresszhelyzetben, hogy szinte a torkunkban dobog a szívünk, vagy összeszorul a gyomrunk. Azok a folyamatok aktiválódnak, amelyek szükségesek a küzdéshez vagy a gyors meneküléshez, az immunrendszer azonban nem tartozik ezek közé, így az ilyenkor gyengülni kezd.

A folyamatos idegeskedés és a hajszolt életmód hatására tartósan fokozott termelésre késztetjük a mellékvesét, amely egy idő után nem tud elegendő mennyiségű kortizolt előállítani. Ilyenkor már megjelenhetnek a fáradtság és az ingerlékenység jelei. A kortizolhiány hatással lehet az egész hormonrendszerre, progeszteronhiányhoz, pajzsmirigy alul működéshez is vezethet. Előfordulhat, hogy nehezebben megy ilyenkor a teherbe esés. Amennyiben nincs szervi oka, nincs szükség a kortizol hormon gyógyszeres pótlására, sokkal inkább az életmódváltás az, ami megoldást jelenthet. A doktor úr szerint első lépésként csökkenteni kell a stresszt, amely jelenthet mozgást, relaxációt, több pihenést, egészségesebb étkezést vagy gyulladásos betegség esetén a probléma megszüntetését. Fontos emellett, hogy megszabaduljunk a túlsúlytól, leszokjunk a dohányzásról, és mérsékeljük az alkoholfogyasztást.

(Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)
(Forrás: Semmelweis Egyetem)